Új tervpályázatot hirdettek a Közlekedési Múzeumra, egyedi megjelenésű épületet várnak a semmi közepén

A meghívásos tenderen való részvételre nyolc tervezőirodát és egy építészt kértek fel. Egyetlen külföldi iroda sincs köztük. A meghívottak között természetesen helyet kapott a tavalyi ötletpályázat nyertese, a debreceni iroda, az Archiko Kft., amelynek győztes koncepciója leginkább egy pengére vagy éppen egy vitorlásra hasonlít. Utóbbi gondolatot erősíti, hogy egy mesterséges tó közepén állna.

A terv a megrendelő tetszését sem nyerhette el maradéktalanul, mivel a most meghirdetett tervpályázat kiírásában kiemelték: „Kiíró az ötletpályázatra készült tervektől eltérő pályamunkákat, új megoldásokat vár”. Ennek némiképp ellentmond, hogy a győztes debreceni csapat mellett gyakorlatilag csak a tavaly díjazottakat hívták meg az új pályázatra. Köztük az előző kör 2. helyezettjét, a fővárosi székhelyű DPI-DESIGN Kft., amely legutóbb a kiskőrösi Petőfi Sándor Kulturális Központot tervezte az ÉKM megbízásából. Meghívták a korábbi harmadik helyezettet, a DAW Építész Stúdiót is, amely tavaly ősszel egy Tiborcz Istvánhoz köthető befektetőtárssal közösen árverésen szerezte meg Balatonföldvár egyik legértékesebb ingatlanegyüttesét. A DAW egyebek mellett a Lázár János miniszterhez köthető mezőhegyesi ménesbirtokról lehet ismerős, amelynek felújítási terveit a stúdió készítette.

Rajtuk kívül az Építészkohó, a VH Stúdió, a Tecton, Fülöp Tamás, az Unitef' 83 és a TSCP készíthet más terveket az újabb, ezúttal 165 millió forint összedíjazású tervpályázaton. A munkára nem sok időt adtak, hiszen augusztus 11-ig küldhetik el részvételi szakaszt lezáró pályaművüket.

A bírálóbizottság egyedi megjelenésű, egyszerűen megközelíthető, környezethez illeszkedő terveket vár. A megközelítésre vonatkozó elvárás nehezen lesz teljesíthető, hiszen a kiválasztott terület a semmi közepén van, amely közösségi közlekedési járművel alig közelíthető meg, a legközelebbi buszmegállótól 1,5 kilométerre van. A tájba illeszkedés kicsivel könnyebb feladvány, hiszen a környéken nincs más, csak az épülő autógyár. Az viszont erős kihívásnak tűnik, hogy „a beruházás lokális hatásán túlmutató regionális vagy akár globális szintű pozitív hatással” bírjon. Mindemellett legyen olcsón felépíthető és alacsony üzemeltetési költségű.

Ahogy arról elsőként a Népszava 2022-ben beszámolt: a semmi közepén, a Debrecen közelében épülő BMW-gyár sarkánál építené fel az új közlekedési múzeumot Lázár János. A 14 ezer négyzetméteres múzeumot is tartalmazó létesítményt a város külterületén fekvő, az M35-ös autópálya és az autógyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területen húznák fel. Tavaly már lebonyolítottak egy ötletpályázatot, amelyen a fent említett debreceni építésziroda tervét találták a legjobbnak.

Lázár János korábban 150 milliárd forint építési költséggel számolt. Nem igazán látszik, hogy honnan is kerülhetne rá forrás az elkövetkező években. A Népszava kérdésére idén januárban úgy fogalmazott: – Új közlekedési múzeum építését Debrecenben vagy másutt akkor látom megvalósíthatónak, ha a külföldi autóipari szereplők megfinanszírozzák azt és hozzájárulnak az üzemeltetéséhez is. Külföldi példák nyomán – létezik Porsche- és Mercedes-múzeum is – arra tett javaslatot az Orbán-kormánynak, hogy vezessenek be e célból egy kulturális járulékot a járműgyártóknak. A „múzeumi ezreléket” az elért eredmény után kellene fizetni a cégeknek. Idén májusban azonban hiába kérdeztünk rá erre, a tárca sajtóosztálya egyetlen talányos mondattal válaszolt érdeklődésünkre: „A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Debrecenbe költözésével kapcsolatban semmi nem változott.”

Ehhez képest Lázár János akkortájt amiatt panaszkodott, hogy sokan támadták a múzeum Debrecenbe költöztetése miatt és már maga sem biztos abban, hogy ez jó ötlet. Azt is hozzátette némileg megrovóan, hogy „nem látom a debreceniekben az elszántságot, és másokban sem”, s „ha a társadalom úgy dönt, hogy Budapesten legyen a múzeum, ő azt tudomásul veszi”.

A kijelentésen felbuzdulva Vitézy Dávid fővárosi képviselő, aki korábban közlekedési államtitkár és az említett múzeum igazgatója is volt kijelentette, hogy „Budapest készen áll, megvan bennünk az elszántság”. Most a tervpályázat megjelenésekor azt írta Facebook-posztjában, hogy „szégyenteljesen rossz, minden létező szakmai szemponttal ellentétes döntés ez.

Három éve Lázár semmit nem tett a múzeum újranyitásáért, a kőbányai helyszínre készült világszínvonalú, az adófizetők számára milliárdokba terült, teljesen elkészült kiviteli terveket kidobta, az időszaki kiállítást bezáratta (az Északi Járműjavító évek után idén először nem is látogatható).”

Májusban Papp László debreceni polgármester is visszaszólt, mondván a minisztérium térfelén pattog a labda és hiszen a döntéseket alapvetően a miniszter úrnak és a minisztériumnak kell meghoznia, lévén a tervpályázatot ki kell írni. Kérése meghallgatásra talált, az ÉKM hétfőn kiírta a tendert.