Sok hűhó kis ukrán lépésekért

Az EU tagállamok állam- és kormányfőinek csütörtöki találkozóján az elmúlt két csúcshoz hasonlóan csak Orbán Viktor nem támogatta az Ukrajna támogatásáról, az orosz háborús agresszióról és Ukrajna uniós jövőjéről szóló nyilatkozatot, az úgynevezett következtetéseket, így Magyarország ismét egyedül maradt különállásával.

A miniszterelnök reggel, az EU-csúcsra időzítve hirdette ki a Voks2025 nevezetű „szavazás” eredményét. Független forrásból ellenőrizhetetlenül a magyar kormány állítása szerint több mint kétmillió ember szavazott Ukrajna uniós tagsága ellen. Orbán a csúcs előtt úgy nyilatkozott, „két millió ember hangján fogom azt mondani, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását.”

Csakhogy a csatlakozási tárgyalások mostani szakaszában nincs olyan döntés, amiről szokásos eljárásrend szerint az EU-csúcson, az úgynevezett Európai Tanácsban kellene dönteni. Miután egy csúcson megegyeznek a vezetők egy ország tagjelölt státuszáról, a következő lépések már alsóbb szinteken történnek.

Most ugyanakkor videóhívásában maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azt kérte az uniós vezetőktől, nyissák meg a technikai szintű tárgyalásokat, az úgynevezett első klaszterhez kapcsolódóan.

A csatlakozási tárgyalások ugyanis szakpolitikai fejezetekre vannak bontva, ezeket pedig nagyobb témákba, klaszterekbe szervezik. A tárgyalások során – ahogy anno Magyarországnak is kellett – a tagjelölteknek az uniós elvárásnak megfelelő szintre kell hozni a jogszabályait minden területen.

Ukrajna idén január óta várja, hogy az első klaszter hivatalos tárgyalását megkezdhessék, ekkor jelezte az Európai Bizottság, hogy szerintük Kijev készen áll a folyamatra, a magyar kormány azonban alsóbb szinteken eddig mindig blokkolta azt. Az első klaszter az alapvető jogokról, az igazságszolgáltatásról és többek között a közbeszerzési szabályokról szól, a többi klaszter – például a belső piacról, versenyképességről vagy külpolitikáról szóló – csak ezután kezdődhet.

Egy tagállami diplomata a Népszavának az EU-csúcs közben úgy fogalmazott, az egyes klaszterek és fejezetek megnyitása rendes esetben nem vezetői szintű döntés. Szerinte egy klaszter megnyitása önmagában nem is jelentene sokat, hiszen van, hogy évekig nem történik előrelépés a tárgyalások során.

Kijev ugyan nem tudja kikerülni a magyar akadályt, de ez nem jelenti azt, hogy a háború közepén ne tennék meg a legtöbbet azért, hogy minél gyorsabban csatlakozzanak a közösséghez. A rendes menetrend szerint a klaszterek hivatalos megnyitása után a tagállamok a Tanácsban, vagyis a tagállami miniszterek szintjén elfogadnak egy tervet, ami alapján a tagjelölt országoknak az adott területen különböző reformokat kell végrehajtani. Ukrajna viszont úgy döntött az elmúlt hónapokban, hogy nem vár a hivatalos felkérésre, és elfogadja a saját útitervét, mit fog tenni a csatlakozási fölkészüléshez.

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása, amiről a magyar kormány és az által kontrollált média előszeretettel beszél, ugyanakkor nem valós veszély. Michael Gahler német európai parlamenti képviselő, aki az Európai Néppártban (vagyis a Tisza frakciójában) Ukrajna ügyéért felel a Népszavának a csúcs előtt kifejtette, hogy az uniós szervek csakis érdem alapon fognak haladni a tárgyalásokkal, ráadásul az eddig megszavazott uniós támogatások Ukrajnának szintén konkrét reformokhoz vannak kötve, vagyis, ha Kijev nem teljesíti az elvárásokat, nem fogja megkapni a következő részt a korábban javasolt 50 milliárd eurós csomagból.

Cikkünk megjelenésekor még tartott a csúcs, ahol egyebek mellett a Közel-Keletről, védelempolitikáról és migrációról is tárgyalnak a vezetők. Egyes remények szerint Szlovákia és Magyarország beadhatja a derekát a találkozó végére, és rábólinthatnak egy újabb, immár 18. Oroszország elleni szankciós csomagra is.