Ahogy az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások következő lépéséhez, az első tárgyalási fejezetek megnyitásához a huszonhét tagállam egyhangú döntésére lenne szükség, ezt Orbán Viktor deklaráltan nem fogja engedni a Voks2025 nevű szavazás eredményére hivatkozva. – Ukrajna EU-tagsága ügyében Magyarországot nem lehet megkerülni. Semmi olyasmi nem történhet ma, aminek jogi hatása van Ukrajna EU-tagságára. Nyilatkozni lehet, de az uniónak nem lesz közös álláspontja, mert azt Magyarország nem támogatja – nyomatékosította a miniszterelnök.
Orbán Viktor bejelentette, hogy a Voks2025-ön a válaszadók 95 százaléka elutasította Ukrajna EU-tagságátAz Orbán-kormány egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit UkrajnávalA Népszava birtokába jutott szövegtervezet alapján az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a tervezet kiemeli, hogy a csatlakozásnak érdem alapúnak kell lennie, vagyis Ukrajnának teljesíteni kell az elvárt reformokat minden egyes lépés előtt.
Még nem egyértelmű, hogy lesz-e a csúcson előrelépés az Oroszország elleni újabb, 18. szankciós csomag kapcsán. Bár Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter hétfőn a külügyminiszterek tanácsa után úgy nyilatkozott, hogy megvétózták Szlovákiával a csomagot, valójában csak még nem fogadták el, ám az nem került le az asztalról. A szlovák kormány jelezte, hogy számukra a fő kérdés a szankciókhoz jogilag nem kapcsolódó új uniós jogszabálytervezet, amivel a teljes EU leválna az orosz energiaimportról, Orbán Viktor pedig az EU-csúcs előtti csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, Magyarország „nagyon jó” ajánlatokat kapott. – Még dolgozunk egy kicsit – hárította a részleteket firtató kérdést.
A szlovák külügyminiszter közölte, nekik nincs bajuk az Oroszország elleni következő szankciós csomaggalAz Orbán- és a Fico-kormány megvétózta az Oroszország elleni új EU-szankciók elfogadásátEnnek az energiapolitikai tervnek az elfogadásához ugyanakkor nincs szükség egyhangú döntésre, a tagállamok részéről elég lesz a minősített többség, egy-egy tagállam a szankciók esetében tud csak blokkolni, de Szlovákia jelezte a nyitottságát egy alkura. Információnk szerint egyik lehetőség Budapest „meggyőzésére” egy nem kötelező érvényű nyilatkozat lehet, amilyet például január végén is elfogadott az Európai Bizottság az energiabiztonság kapcsán.
Július végéig arról is meg kell győzni a magyar kormányt, hogy bólintson rá az Oroszország ellen elfogadott eddigi szankciók meghosszabbítására, különben augusztus elejétől megszűnnének a korlátozó intézkedések, köztük 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyonhoz férne újra hozzá Vlagyimir Putyin. Egy tagállami diplomata a csúcs előtt úgy nyilatkozott, azért optimista, mert Donald Trump amerikai elnök, bár engedékeny a Kremllel, az eddigi szankciók feloldását Trump nem javasolta, ezt remélhetőleg Orbán is követni fogja.
A Közel-Kelet esetében azonban ennél sokkal megosztottabb az EU. Több tagállam élesebben kritizálná Izraelt, különösen a gázai humanitárius helyzet miatt. A kritikusok szerint Izrael visszatartja a segélyeket, az elmúlt napokban többször gyilkoltak meg élelmiszersegélyért sorban álló palesztinokat. A célkeresztben az EU Izraellel kötött társulási egyezménye áll, amiben a felek vállalták az emberi jogok tiszteletben tartását. Az Európai Bizottság jenleg értékeli az egyezmény működését, így ezt a cikket is. Néhány napja a sajtóhoz kiszivárgott értékelés szerint ugyanakkor Izrael a Gázában folytatott háborújúban és a ciszjordániai területeken is súlyos jogsértéseket követ el.
Magyarországon kívül többi közt Ausztria és Németország sem szeretné alapjaiban átírni az Izraellel fenntartott kapcsolatokat, ugyanakkor a gázai humanitárius helyzet folyamatos romlása miatt egyre több tagállam vár komolyabb lépéseket az EU-tól. Egy lépés lehetne az erőszakos, ENSZ-határozatokat is megsértő izraeli telepesek szankcionálása lehetne, ebbe huszonhat tagállam bele is egyezne, de Magyarország itt is kívülálló.
