Orbán Viktor bejelentette, hogy a Voks2025-ön a válaszadók 95 százaléka elutasította Ukrajna EU-tagságát

A magyar emberek 95 százaléka elutasítja Ukrajna EU-csatlakozását. Erre a 2 millió 278 ezer érvényesen szavazó közül  2 millió 168 ezren mondtak nemet – jelentette be csütörtök reggel a brüsszeli EU-csúcs előtt újságírói kérdésekre válaszolva a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, „erős mandátummal” érkezett, vastagabb lett, férfiasabb lett a hangja. – Végül is több mint kétmillió magyar ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények. 

Orbán Viktor bejelentésében csak az eredmény számít újdonságnak, előtte nem sokkal Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádióban elárulta, hogy a Voks2025-re 2 millió 284 ezer 732 szavazat érkezett be, közülük 2 millió 40 ezer 168 papír alapon, 244 564 pedig online. Ezeket a számokat a fő ellenzéki erő, a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter régóta vitatja, mondván, valójában legfeljebb 600 ezer körüli szavazat futhatott be.

Mint ismert, Orbán Viktor javaslatára március közepén indult el és június végéig tartott az az úgynevezett véleménynyilvánító szavazás– értsd: átkeresztelt nemzeti konzultáció – , amelyen a magyarokat Ukrajna EU-csatlakozásáról faggatta. Egyetlen kérdése így szólt: Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? Ezzel a kabinet gyakorlatilag eleve biztosra ment, egy februári felmérés szerint legalábbis a magyarok többsége elutasítja az agresszor Oroszország ellen több mint három éve védekező háborút vívó kelet-európai ország EU-tagságát.

Korábban a Tisza Pártnak A Nemzet Hangja néven indított szavazásán a válaszadók 58 százaléka igennel válaszolt Ukrajna EU-tagságára.

A Voks2025-öt nem mellesleg kísérte egy Ukrajna és az Európai Unió ellen uszító plakátkampány is Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, illetve Volodimir Zelenzkij ukrán elnök arcképével, amelyet magyarországi látogatásakor Olha Sztefasina kormányfőhelyettes kinevetett, mondván, nem is tudta, hogy Volodimir Zelenszkij Magyarországon ilyen népszerű. 

Ukrajna EU-tagságát hivatalosan a kárpátaljai magyarok jogainak a korlátozása és amiatt ellenzi a jelenlegi budapesti vezetés, mert állítólag veszélyt jelentene a magyar mezőgazdaságra és nem mellesleg a nyugdíjrendszerre is. Bár Ukrajna 2023 decemberében módosított az EU által is vitatott kisebbségi törvényén, az Orbán-kormánynak ez nem volt elég, ugyanis azt követeli,  hogy a kijevi vezetés térjen vissza a 2015 előtti kisebbségi jogokhoz. A kárpátaljai magyar kisebbség ügye mellett a magyar-ukrán viszony másik neuralgikus pontja az, hogy az Orbán-kormány egyre nyíltabban Oroszország pártján áll a Vlagyimir Putyin parancsára 2022. február 24-én megtámadott Ukrajnával szemben. A miniszterelnök évek óta orosz szájíz szerint beszél az orosz-ukrán háborúról, következtetése mindig az, hogy Ukrajna úgysem győzheti le Oroszországot, és eleve csak nyugati támogatással tudja tartani magát. Nevezte már Ukrajnát senkiföldjének, 2023 áprilisában pedig pénzügyileg nem létező országnak is., ma pedig egy újságíró kérdésre a háborúval indokolta, miért ellenzi az ukrán EU-tagságot. Ez az egész lehet az oka, hogy egy 2024. februári felmérés szerint az ukránok több mint fele, 52 százaléka Magyarországot ellenséges államnak tartja.  

Az Orbán-kormány ellenkezése egyébként nem merül ki a szólamokban, nemrég a magyar kabinet vétóval akadályozta meg, hogy Ukrajna megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit az Európai Unióval.