Európa tart az iráni terrortól

Nyugat-Európa Irán által szponzorált terrortámadásoktól tart  a Irán és Izrael közötti háború, illetve a szombati amerikai bombázások következményeként. Azután, hogy az Európai Unió szankciókat vetetett be Oroszországgal szemben, orosz hátterű terrorakcióktól tartottak, s bár szabotázsakciók voltak, terrortámadás eddig szerencsére nem történt. Az óvatosság azonban indokolt. Különösen a síita perzsa állam esetében. Az 1979-es iráni forradalom óta az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya milíciákat képzett ki, finanszírozta őket, fegyverekkel segítette e csoportokat, tagjainak pedig biztonságos menedéket biztosított. Állandó támogatásban részesítette a libanoni síita Hezbollaht, a Gázai övezetben a szunnita Hamászt és más palesztin csoportokat, így például az Iszlám Dzsihádot (IJ) és a Népi Front Palesztina Felszabadításért szervezetet (PFLP). Ugyan egy sor ország terrorista csoportoknak minősíti őket, de Irán "nemzeti felszabadító mozgalmakként" tekint rájuk, amelyeknek „joguk van az izraeli katonai megszállással szembeni önvédelemhez”.

Irán ezeket a milíciákat a közel-keleti és európai instabilitás szítására, az iszlám forradalom kiterjesztésére és a nyugati célpontok elleni terrortámadások végrehajtására használja fel. Az iráni Forradalmi Gárda különleges műveleti egysége, a Kudsz Erők fegyvereket, kiképzést és pénzügyi támogatást nyújt a terrormilíciáknak és politikai mozgalmaknak. 1995-ben a Forradalmi Gárda konferenciát tartott Bejrútban: terrorizmussal vádolt szervezetek vettek részt, köztük a japán Vörös Hadsereg, az örmény Titkos Hadsereg, a Kurdisztáni Munkáspárt, az Iraki Da'wah Párt, az Iszlám Front Bahrein Felszabadításáért, továbbá a Hezbollah. Irán kiképzést és fegyvereket kívánt biztosítani ezeknek a szervezeteknek azzal a céllal, hogy destabilizálja az Öböl-menti államokat, és a térség országaiban az Iránhoz kötődő rezsimeket juttasson hatalomra. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már több évtizede figyelmeztetett arra, hogy a Forradalmi Gárda támogatást nyújt a Hamásznak, a Hezbollahnak és az Iszlám Dzsihád palesztin szárnyának az Izrael elleni harcban, eközben segíti a felkelést Irak déli részén. Az iráni Forradalmi Gárdát Bahrein, Kanada, Szaúd-Arábia, Svédország és az Egyesült Államok terrorista szervezetnek minősíti.

Az Egyesült Államokazzal is vádolta az iráni kormányt, hogy a szunnita al-Kaida vezetőit is rejtegette, annak ellenére, hogy a terrorszervezettel nem felhőtlen a teheráni rezsim viszonya. 2021-ben az Egyesült Államok azt állította, az al-Kaida új műveleti bázist is létrehozott a perzsa állam területén.

Irán azonban nem csak a proxi fegyveres csoportok miatt jelent biztonsági veszélyt. Számos ország (Argentína, Albánia, Dánia, Franciaország, India, az Egyesült Államok, stb.) magát az iráni kormányt, elsősorban a Forradalmi Gárdát vádolja azzal, hogy merényleteket vagy bombatámadásokat terveztek országaikban a teheráni kormány vélt ellenségei ellen. Számos ország ezért gazdasági szankciókkal sújtotta a teheráni rezsimet. Az Egyesült Államok már az iszlám köztársaság létrehozását követően, 1979 novemberében büntetőintézkedéseket foganatosított, miután radikális diákok egy csoportja elfoglalta teheráni nagykövetségét és túszokat ejtett. A szankciókat 1995-ben kiterjesztették az iráni kormánnyal folytatott üzleti kapcsolatokra is.

Tekintsük át, mely államokban hajtottak végre olyan merényleteket, amelyek mögött a teheráni rezsim állt (a proxi milíciák akcióit nem foglalja magában a lista, s nem csak európai akciókat sorolunk fel).

Albánia

2018. december 19-én Albánia kiutasította Irán akkreditált nagykövetét, Golamhosszein Mohammadniát és egy másik iráni diplomatát "az ország biztonságát sértő tevékenységekben való részvétel" miatt. Tirana szerint terrortámadásokat terveztek az országban. 2022 júliusában az iráni állami kiberszereplők – akik "HomeLand Justice" néven azonosították magukat – pusztító kibertámadást indítottak az albán kormány ellen.

Argentína

1994. július 18-án támadás történt az Argentin Izraelita Kölcsönös Egyesület (AMIA) épülete ellen Buenos Airesben, Argentínában, amelyben 85 ember meghalt és több százan megsebesültek. Ez volt Argentína valaha volt leghalálosabb bombázása. Argentína 2006-ban azzal vádolta Teheránt, hogy a perzsa állam állt a támadások mögött, és több magas rangú iráni tisztviselőt is megvádolt, köztük Hashemi Rafszandzsani volt államfőt és Ahmad Vahidi belügyminisztert, valamint a Hezbollah egyik alapítóját, Imad Mughniyaht. 

Bahrein

2015. szeptember 30-án a bahreini biztonsági erők felfedeztek egy nagy bombagyárat Nuwaidratban, és letartóztattak számos, az Iráni Forradalmi Gárdához kötődő gyanúsítottat. Másnap, október 1-jén Bahrein visszahívta iráni nagykövetét, és arra kérte az iráni ügyvivőt, hagyja el a királyságot 72 órán belül, miután persona non-grata-vá nyilvánították. 2016. január 6-án Bahrein bejelentette, hogy felszámolt egy terrorista sejtet, amely állítólag kapcsolatban áll a Forradalmi Gárdával és a Hezbollahhal.

Dánia

2018 októberében Koppenhága azt közölte, az iráni kormányzati hírszerző szolgálat megpróbált meggyilkolni egy iráni arab ellenzékit Dánia területén. A tervezett merénylet során az Ahvaz Felszabadításáért Arab Harci Mozgalom (ASMLA) száműzött vezetője ellen akartak terrorakciót végrehajtani. Svédország ezzel kapcsolatban kiadott egy iráni származású norvég állampolgárt Dániának.

Franciaország

2018 októberében Franciaország befagyasztotta Irán ottani pénzügyi forrásait válaszul egy meghiúsult bombatámadásra, amelyet egy ellenzéki csoport ellen hajtottak végre egy párizsi gyűlésen. Az összeesküvés az Iráni Nemzeti Ellenállási Tanács ellen irányult, amely Irán száműzetésben lévő kormányának nevezi magát. Asszadollah Asszadit, a bécsi nagykövetség iráni diplomatáját Németországban tartóztatták le az iráni disszidensek júniusi párizsi találkozójának felrobbantására irányuló összeesküvéssel kapcsolatban. A gyűlésen becslések 100 ezer iráni és több száz nemzetközi méltóság vett részt. Egy brit parlamenti képviselő, aki részt vett, azt mondta: "Ha az összeesküvés sikeres lett volna, ez lett volna a leghalálosabb terrorakció, amelyet valaha Európában hajtottak végre." A bírósági dokumentumok azt állítják, hogy az iráni hatóságok utasították Asszadit, csempéssze be a robbanóanyagokat Európába egy kereskedelmi járaton.

Franciaországban mintegy 5200 iszlamista van a hírszerző szolgálatok látókörében, köztük az irániak. Bruno Retailleau belügyminiszter közlése szerint a franciaországi iráni közösséget 62 ezren alkotják, közülük többen ellenzékiek, így az iráni hírszerzés célkeresztjébe kerülnek. Mint a belügyi tárca rámutatott, az iráni rezsim egyebek mellett közvetítőkön keresztül drogdílereket is felbérel különféle bűncselekmények elkövetésére, olyan személyeket, akik valójában nem tudják, hogy az Iszlám Köztársaság érdekében lépnek fel.

India

2012 júliusában a The Times of India arról számolt be, hogy az újdelhi rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy a Forradalmi Gárdához tartozó terroristák felelősek egy 2012. február 13-i támadásért, amelynek során bombarobbanás ért egy izraeli diplomatát Újdelhiben, Indiában, megsebesítve a nagykövetség egyik munkatársát, egy helyi alkalmazottat és két járókelőt.

Kenya

Aggrey Adoli, Kenya tengerparti régiójának rendőrfőnöke 2012. június 22-én azt mondta, hogy két iránit, akik a Forradalmi Gárda Kudsz Erők elitegység tagjai letartóztatták és terrorizmusban való részvétellel gyanúsították. 15 kilogramm robbanóanyagnak vélt porszerű anyagot akartak beszerezni. A két iráni a helyi hatóságok szerint elismerte, hogy egyesült államoki, izraeli, szaúdi vagy brit célpontok megtámadását tervezte Kenyában. Már a bíróságon Erick Opagal rendőrőrmester, a kenyai terrorizmusellenes rendőrség nyomozója elmondta, hogy a két iráni több mint 100 kilogramm erős robbanóanyagot szállított Kenyába.

Hollandia

2025-ben beidézték Irán hollandiai nagykövetét, miután a holland hírszerzés két európai gyilkossági kísérlethez kapcsolta Teheránt, köztük egy 2024-es haarlemi támadáshoz és egy 2023-as akcióhoz Alejo Vidal-Quadras spanyol politikus ellen. 

Svédország

Két svéd férfi, Mohammad Heidari és Shayan Tousynezhad kapcsolatban áll az iráni Forradalmi Gárdával, és állítólag hamis személyazonosságot használtak a menedékjog megszerzéséhez. A német hatóságok figyelmeztetései és a svéd zsidók célba vételének gyanúja ellenére tartózkodási engedélyt kaptak. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a Svédországban működő iráni ügynökök szélesebb hálózatának részei lehetnek.

Thaiföld

2012. február 14-én robbanások sorozata történt Bangkokban, Thaiföldön. A thai hatóságok szerint a robbantások iráni állampolgárok elhibázott kísérletei voltak izraeli diplomaták meggyilkolására. Több iráni állampolgárt letartóztattak és vádat emeltek a támadások miatt, egyikük súlyosan megsérült.

Egyesült Államok

2022 augusztusában az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma azzal vádolt meg egy iráni ügynököt (Shahram Poursafi), hogy összeesküvést szervezett Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton meggyilkolására.