Donald Trump felhívta Benjamin Netanjahut, szerinte az izraeli vadászrepülőgépek már vissza is fordultak Iránból

Hatályban van a tűzszünet Izrael és Irán között – jelentette be egy Truth Social-bejegyzésben Donald Trump amerikai elnök, nem sokkal azután, hogy mind a két közel-keleti országot a fegyvernyugvás megsértésével vádolta meg a kedd kora reggeli határidőt követő támadások miatt.

Az amerikai elnök – írja az AP – a hágai NATO-csúcstalálkozóra tartó különgépe, az Air Force One fedélzetéről felhívta Benjamin Netanjahut, akivel elég ingerült hangon beszélhetett, fehér házi források szerint legalábbis „kivételes nyíltsággal” megmondta izraeli kormányfőnek, hogy tűzszünetet akar, és ehhez minek kell történnie. „Izrael nem támadja Iránt, Mindegyik vadászrepülőgép visszafordul és barátságosan integet Iránnak.  Senkinek nem esik bántódása, a tűszünet hatályban van! Köszönöm a figyelmet!” – írta az amerikai elnök, aki korábban újságírók előtt adott hangot az ingerültségének amiatt, hogy az általa bejelentett tűzszünetet mindkét fél megsértette, Izrael odavágott Iránnak. Nem boldog attól, amit Izrael művel – mondta ki, fel is szólítva, hogy az izraeliek ne dobják le az Iránnak szánt bombáikat. Benjamin Netanjahu hivatala megerősítette, hogy telefonbeszélgetésük után Izrael megállt, a légierő, az IAF vadászrepülőgépeit visszarendelték. egy „kemény” támadástól.

Mint arról lapunk is beszámolt, Donald Trump amerikai keleti parti idő szerint hétfő este jelentette be, hogy „teljes és totális” tűzszünetről állapodott meg Izrael és Irán, és „a 24. órában” a háború hivatalosan véget ér. Ezután egy időn át sem Irán, sem Izrael nem jelentett be nyilvánosan tűzszünetet, bár Irán jelezte, leállítja a műveleteket, ha Izrael is ezt teszi. Izrael  később közölte, hogy beleegyezett a tűzszüneti javaslatba, Donald Trump pedig arra kérte a feleket, hogy ne sértsék meg a megállapodást. Nem sokkal később az izraeli hadsereg arról számolt be, Iránból indított rakétákat észlelt, és közölte, hogy erővel fog válaszolni a tűzszünet megsértésére. Irán ugyanakkor tagadta, hogy rakétát indított volna Izrael felé.

Teheráni bejelentések szerint az izraeliek egyvalamit azért kedd reggel is elértek, likvidáltak egy újabb iráni atomkutatót, Mohammad Reza Szedigi Szabert aki a felesége édesapjának a házában húzta meg magát a perzsa ország északi részén. A június 13-án elindított háborúban Izrael nukleáris létesítményekre mért csapást, sorozatban végzett az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda vezetőivel, illetve atomkutatókkal, akik közül kilencet egyetlen támadásban ölt meg. Ebbe a háborúba egy iráni idő szerint vasárnap hajnali légicsapás erejéig beszállt az egyesült Államok is, amire válaszul Irán hétfőn a Katarban lévő amerikai  al-Udeid légitámaszpontot – az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisát – támadta pontosan annyi rakétával és bombával, mint ahánnyal az amerikaiak a natanzi, az iszfaháni és a fordói nukleáris létesítményére csapást mértek. Az irániak előre szóltak az amerikaiaknak, hogy mikor és mit fognak támadni, a légicsapásukban senki nem sebesült meg. Ezután jött a trumpi bejelentés a tűzszünetről, amellyel az amerikai elnök lezárna a 12 napos háborút.

Azt már az Axios írja, hogy az irániak katari közvetítéssel tájékoztatták az Egyesült Államokat az al-Udeid légitámaszpontra mért csapásról, utána pedig tudatták azt is, hogy részükről vége, nem indítanak újabb támadást. Az Egyesült Államok erre szintén katari közvetítéssel úgy válaszolt, hogy rendben, mivel gyakorlatilag senkiben és semmiben nem esett kár, nem fog megtorló csapást mérni Iránra. Bár Donald Trump már az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadás után tűzszünetet akart, a teheráni vezetés várt, amíg legalább mutatóba nem tud végrehajtani egy válaszcsapást. Egybehangzó szakértői vélemények szerint a többi között GBU-57 típusú bunkerromboló bombákkal végrehajtott támadással az amerikaiak évekre visszavették Irán nukleáris programját, nem mellesleg teheráni vezetés még soha nem volt ilyen gyenge az 1980-1988-as iraki-iráni háború óta.

Izrael közben nyilvánosságra hozta az adatokat a 12 napos háború áldozatairól. e szerint a iráni támadásokban 28 ember vesztette életét, 17-en súlyosan, 28-an közepesen, 872-en pedig könnyebben megsérült, 401 másikat pedig iráni támadás okozta sokk vagy más lelki probléma miatt kellett ápolni. Eközben Iránban legkevesebb 974 ember életét vesztette, 3458 pedig megsebesült a washingtoni Human Rights Activists nevű civil szervezet közlése szerint.