Donald Trump megpróbált tárgyalni Iránnal, de az ajatollah nem volt elérhető, ezért parancsot adott a támadásra

Az amerikai elnök az utolsó pillanatig kerülni akarta az Irán elleni légicsapást, és titkos csatornákon jelezte, megpróbált találkozni Isztambulban a perzsa ország vezetőivel. Ehhez Recep Tayyip Erdoğan török elnök közreműködését kérte. Úgy volt, hogy Steve Witkoff közel-keleti megbízott és JD Vance alelnök fog találkozni a teheráni vezetés képviselőivel, igény szerint pedig maga Donald Trump is utazott volna, csakhogy a kísérlet kudarcot vallott, mivel Irán legfelsőbb vallási vezetőjét, Ali Hameneit nem lehetett elérni, hogy rábólintson a találkozóra. Egy izraeli merényletkísérlettől való félelmében az ajatollah egyszerűen elbújt a világ elől. Donald Trump viszont ezután döntött úgy, hogy francba az egésszel, zöld jelzést az iráni atomlétesítmények elleni katonai akció előtt – szellőztette meg a forrásaira hivatkozva az Axios. Az amerikai portál szerint ennyin múlott a történelmi léptékű eszkaláció a Közel-Keleten, vagyis Donald Trump döntése, hogy az Egyesült Államok közvetlenül részt vesz Izraelnek az iráni nukleáris program felszámolását célzó hadműveleteiben.

Ez a lépés jelentős kockázatokat rejt magában, nem véletlen, hogy Donald Trump és több elődje is igyekezett kerülni, inkább a diplomáciai megoldásokat részesítve előnyben. Az Egyesült Államok példátlan akciója olyan mértékű bizonytalanságot és veszélyt hozott Izrael, Irán, a térség és az egész világ számára, amelyhez hasonló még nem volt. „Konfliktus idején minden lehetséges, ezt elismerjük. A beavatkozás mértékét szándékosan korlátoztuk” – próbálta enyhíteni a feszültséget Pete Hegseth védelmi miniszter arra a felvetésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok kész-e egy elhúzódó háborúra. Hasonlóan nyilatkozott JD Vance amerikai alelnök is, aki azt mondta, az Egyesült Államok nem Iránnal, hanem Irán atomprogramjával áll háborúban, a hadműveleteket nem akarják meghosszabbítani vagy kiterjeszteni. 

Eközben az amerikai  vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke, Dan Caine tábornok ismertette a Midnight Hammer kódnevet viselő amerikai hadművelet részleteit. E szerint a három iráni atomlétesítményre, a natanzira, az iszfahánira és a fordóira mért légicsapást hét B-2-es lopakodó nehézbombázó hajtotta végre. Mindegyik kétfős személyzettel vágott neki az útnak, 18 órát repültek kelet felé, miután néhány másik B-2 megtévesztésül Missouriból felszállt, hogy a Csendes-óceán felett nyugati irányba repüljön.

A vezető B-2-es iráni idő szerint vasárnap hajnali 2 óra 10 perckor (kelet-európai idő szerint hajnali háromnegyed 1 előtt 5 perccel) dobott le két darab, föld alatti célpontok ellen tervezett GBU-57 típusú 14 tonnás bunkerromboló bombát a fordói nukleáris létesítményre, a többi lopakodó bombázó további 14 bunkerromboló bombát vetett be, ami mellett Tomahawk rakétákkal is támadták az iszfaháni létesítményt. Dan Caine elmondása szerint nagyjából 75 precíziós vezérlésű fegyvert vetettek be, összesen több mint 125 amerikai repülő vett részt a hadműveletben, köztük számos utántöltő tanker, felderítő gép, valamint egy rakétákkal felszerelt tengeralattjáró. Mindhárom iráni célpont jelentős károkat szenvedett, de jelenleg még vizsgálják, hogy maradt-e Iránnak nukleáris kapacitása. A GBU-57-esek 60 méteres mélységig tudnak behatolni a föld alá. Számítások szerint a fordói atomlétesítmény 80-100 méterig nyúlik egy hegy gyomrában, szóval egyelőre nem világos, hogy az amerikai akció valóban teljes sikerrel járt-e, Donald Trump mindenesetre szombat este azt nyilatkozta, hogy Irán fő urándúsító helyszínei teljesen és véglegesen megsemmisültek. Egyben jelezte, hogy az Egyesült Államoknak még számos további célpontja van Iránban, és a hadsereg pillanatok alatt meg fogja semmisíteni őket, amennyiben nem jön el Iránnal a béke. A biztonság kedvéért közösségi oldalára is kiírta, hogy amennyiben Irán bármilyen válaszlépést intéz az Egyesült Államok ellen, akkor sokkal nagyobb erővel fog találkozni, mint az éjszaka.

Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) válaszul kilátásba helyezte, hogy támadást indít az amerikai erők ellen a térségben. „Többször is kifejtettük, hogy az amerikai katonai bázisok mennyisége, elhelyezkedése és mérete a régióban nem előnyt jelent, hanem csak növeli a sebezhetőségüket” – írták közleményükben. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szintén hangsúlyozta, hogy Teherán minden lehetséges lépést fenntart saját biztonsága érdekében, és most nem a diplomáciai megoldások mellett döntöttek. – Az Egyesült Államok átlépett egy nagy vörös vonalat. Jogunk van válaszolni. Az Egyesült Államok elárulta a diplomáciát, elárulta a tárgyalásokat. Csak az erő nyelvén ért – fogalmazott.

Az Axios értesülései szerint az utóbbi napokban Donald Trump és stábja egyre inkább arra a következtetésre jutott, hogy a diplomáciai lehetőségek kimerültek, és szükség van katonai fellépésre Irán nukleáris programjának megszüntetése érdekében. A tágabb összefüggések között szerepel, hogy a trumpi America First- és MAGA-tábor megosztott abban, hogy csatlakozni kell-e Izrael háborújához, de az alapvető irányvonal változatlan maradt: Irán nem szerezhet atomfegyvert.