Olyan műholdas felvételek láttak napvilágot, amelyeken látni lehet a fordói nukleáris létesítményt érő amerikai támadás nyomait és annak is a jeleit, hogy az atomkomplexum megsüllyedt.
Cikkünk nyitóképe néhány órája készült, balra lévő három kisebb kráter a légicsapás után jelent meg a terepen. Gyaníthatóan az amerikai bombák behatolási pontjairól van szó.
Több szakértő szerint az atomkomplexum elleni támadással az Egyesült Államok legalább hat hónapra visszavetné az iráni nukleáris programot, mások inkább két évre vagy még hosszabb időszakra becsülik ezt. A korábbi izraeli légicsapások önmagukban valószínűleg csak részleges károkat okoztak, beomolhatott miattuk mennyezet, de ez csak rövidebb ideig tette volna használhatatlanná a nukleáris létesítményt. Mick Mulroy volt Pentagon-államtitkár értékelése szerint 2-5 évvel sikerült visszavetni az irániakat, de a pontos becslés még napok kérdése.
Az Egyesült Államok beszállt a háborúba, Irán három fő nukleáris létesítményére mért csapást az amerikai légierőNem szabadult fel a sugárzás a iráni létesítményeket ért amerikai csapások utánDonald Trump első bejelentése még arról szólt, hogy a fordói komplexum teljes egészében megsemmisült. Ezt később megerősítette Pete Hegseth védelmi miniszter is, hozzáfűzve, az amerikaik célpontjai között kizárólag nukleáris célpontok szerepeltek, semmi más, Irán viszont teljesen más információkat közölt. Egy helyi tisztviselő a Mehr hírügynökség tájékoztatása szerint a létesítmény csak egy kis részét érte találat, miután működésbe lépett a légvédelem. Az itt dúsított uránt egy másik, meg nem nevezett helyszínre szállították még az amerikai légicsapás előtt. Behrouz Kamalvandi, az iráni atomenergia-ügynökség vezetője később már azt mondta, esett kár nukleáris létesítményeikben, de ez megtörtént korábban is, az iráni atomipart pedig nem lehet elpusztítani.
Az iráni vezetés eközben azon gondolkodik – írja a The Guardian –, hogy lezárja a Hormuzi-szorost. A döntést a teheráni parlament már jóvá is hagyta, most már csak a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsnak kell. Az Omán és Irán között húzódó tengeri kijáraton a világ kőolajforgalmának a 20 százaléka halad át.
Irán egyelőre Izraelnek vágott oda az amerikai támadásért. Az izraeli hadsereg (IDF) közleménye szerint vasárnap reggel legalább huszonhét rakétát indítottak Iránból két hullámban, amelyek miatt a légvédelmi szirénák megszólaltak Izrael északi és középső részén, így a többi között Jeruzsálemben reggel fél nyolc és nyolc óra között. Az első hullámban legalább huszonkét rakéta, a másodikban pedig öt indult el. Nem sokkal a támadás után az izraeli hadsereg közölte, hogy megtorlásként megsemmisítette a támadáshoz használt kilövőállásokat. A Times of Israel legalább 86 ember megsérült a fordói támadásra adott iráni csapásokban. Egy ballisztikus rakéta vasárnap reggel több tucat ember sérülését okozta. Közben egy izraeli légvédelmi rakéta meghibásodott, és Haifa északi részére zuhant, károkat okozva, valamint három ember könnyebben megsérült – mindez úgy történt, hogy a városban nem szólaltak meg a szirénák.
A hadsereg azt is bejelentette, hogy a támadás előtt nyolc ballisztikus rakétakilövő állást bombázott, köztük hatot, amelyeket közvetlenül Izrael elleni támadásra készítettek elő, ezzel megakadályozva egy nagyobb rakétazáport. Az IDF közlése szerint a kilövőállások elpusztítása során több iráni katona is életét vesztette a helyszínen.
Az izraeli polgári védelem vizsgálja, hogy Irán a mostani támadásnál is használt-e kazettás bomákat, mint ahogyan azt a múlt héten tette, de erre egyelőre nem találtak bizonyítékot. Az iráni hadsereg később közölte, hogy több izraeli célpontot, köztük a Ben Gurion repülőteret is támadta, válaszul az Irán nukleáris létesítményei ellen irányuló amerikai támadásokra. A Tel-Aviv közelében található repülőtér Izrael fő nemzetközi légikikötője. Az izraeli hadsereg jelentése szerint a rakétákon kívül két drónt is lelőttek, amelyeket feltehetően Iránból indítottak.
A drónok órákon át repülnek Iránból Izrael felé, így valószínű, hogy még azelőtt indították őket, hogy az Egyesült Államok csapást mért volna Irán nukleáris létesítményei ellen, igaz, az amerikaiak előre szóltak, hogy oda fognak vágni.. Az éjszaka az izraeli légierő és a haditengerészet mintegy harminc, Iránból érkező drónt semmisített meg Izrael légterében. A hadsereg arról is beszámolt, hogy az izraeli légierő további több tucat drónt lőtt le Iránban, még indításuk előtt.
Vlagyimir Putyin szerint nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvert fejlesztOroszország rendkívül élesen elítélte az amerikai légicsapást. „Az a felelőtlen döntés, hogy egy szuverén állam területét rakéta- és bombatámadásoknak vetnek alá, , nyilvánvalóan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, bármilyen érvekkel is támasszák alá – hangzik az erről szóló moszkvai külügyi közlemény. Hétfőn Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter Oroszországba utazik , hogy Vlagyimir Putyinnal egyeztessen.
JD Vance amerikai alelnök eközben az NBC Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államok az iráni atomlétesítményekre mért csapástól függetlenül a diplomáciai megoldás érdekli. – Nem Iránnal, Irán atomprogramjával állunk háborúban. (...) Nem akarjuk meghosszabbítani és kiterjeszteni ezt ennél tovább. Véget akarunk vetni a nukleáris nukleáris programjuknak, hosszú távú rendezésről akarunk tárgyalni az irániakkal – hangoztatta a politikus, aki azonban azt nem merte 100 százalékos bizonyossággal kijelenteni, hogy Irán atomlétesítményeit teljes mértékben megsemmisítették.
Irán egyelőre nem akar tárgyalni. Abbasz Aragcsi mondta, hogy az Egyesült Államok a szombat esti támadással átlépett egy nagy határt, ami után a teheráni vezetés fenntartja magának a jogot a hasonló válaszra. – Az Egyesült Államok elárulta a diplomáciát., csak az erő nyelvéből ért – vonta le a következtetést a tárcavezető.
