Törékeny, de kitart az Irán és Izrael közti tűzszünet

Az Egyesült Államok elnökének közvetítésével létrejött tűzszünet szerdán is érvényben maradt, miután mind Irán, mind Izrael jelezte, hogy befejeződtek a légi hadműveletek – legalábbis átmenetileg.

A Reuters beszámolójából kiderül, hogy mindkét fél győzelemként értékelte a kedden véget ért, 12 napon át tartó fegyveres konfliktust, amelyhez az Egyesült Államok is csatlakozott, amikor légicsapásokkal támogatta Izraelt az iráni urándúsító létesítmények ellen. Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti megbízottja kedd este arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Irán között ígéretes egyeztetések zajlanak, és a Fehér Ház bízik egy hosszú távú békemegállapodás elérésében. „Már zajlanak a tárgyalások, nem csak közvetlenül, hanem közvetítők útján is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy reményeik szerint olyan hosszú távú béke születhet, amely új lendületet adhat Iránnak.

A június 13-án elindított háborúban Izrael nukleáris létesítményekre mért csapást, sorozatban végzett az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda vezetőivel, illetve atomkutatókkal, akik közül kilencet egyetlen támadásban ölt meg. Ebbe a háborúba egy iráni idő szerint vasárnap hajnali légicsapás erejéig beszállt az Egyesült Államok is, amire válaszul Irán hétfőn a Katarban lévő amerikai al-Udeid légitámaszpontot – az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisát – támadta pontosan annyi rakétával és bombával, mint ahánnyal az amerikaiak a natanzi, az iszfaháni és a fordói nukleáris létesítményére csapást mértek. Az iráni hatóságok szerint 610 áldozata és csaknem 5000 sebesültje van a támadásoknak, bár a károk mértékét független forrásból nem lehetett megerősíteni a szigorú sajtókorlátozások miatt. Izraelben 28 halottról adtak hírt.

Az Egyesült Államok a háború lezárása előtt két nappal avatkozott be, amikor 200 méterre a föld alá GBU-57 típusú bunkerromboló bombákat vetett be, a többi között a hegy gyomrában lévő fordói atomkomplexum ellen létesítmény ellen. Donald Trump úgy fogalmazott, hogy ezzel megsemmisítették Irán nukleáris programját, lehetetlenné téve az atombomba előállítását, ezzel lényegében kiiktatva a tárgyalások egyik fő vitapontját. Irán azonban továbbra is azt hangsúlyozza, hogy atomfegyver előállítására nem törekszik.

Továbbra is kérdés, milyen mértékben károsodott ténylegesen az iráni nukleáris program. Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) előzetes jelentései szerint a károk talán nem olyan jelentősek, mint ahogyan Donald Trump állította: a csapások két létesítmény bejáratát torlaszolták el, de a földalatti épületek épségben maradtak, az iráni dúsított uránkészletek nem semmisültek meg, a programot legfeljebb egy-két hónappal vethették vissza. A Fehér Ház ezt az értékelést teljesen tévesnek nevezte. „A lényeg, hogy ma sokkal távolabb vannak az atomfegyvertől, mint mielőtt az elnök ezt a bátor lépést megtette volna” – fogalmazott Marco Rubio külügyminiszter a Politicónak. A Washington Post beszámolója szerint több centrifuga is sértetlenül vészelte át a támadásokat.

Donald Trump adminisztrációja kedden tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról, hogy a hétvégi támadások meggyengítették Irán nukleáris programját, de nem szüntették meg teljesen. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden ismét megerősítette: az iráni támadás után megszűnt az atomkatasztrófa veszélye, és eltökélt abban, hogy meggátoljon minden iráni kísérletet a program újbóli indítására. „Két azonnali létfontosságú fenyegetést hárítottunk el: az atomháború és a 20 000 ballisztikus rakéta jelentette teljes pusztulás veszélyét” – mondta ismételten Benjamin Netanjahu. Maszúd Pezeskiján iráni elnök iráni sajtójelentések szerint jelentős győzelemként értékelte a háború befejezését. Arról is nyilatkozott, hogy Teherán kész egyeztetni az Egyesült Államokkal fennálló vitás kérdésekről – számolt be az IRNA.

Az iráni parlament szerdán megszavazott egy törvényjavaslatot, amely felfüggesztené az együttműködést az ENSZ nukleáris ellenőrző szervével, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA); ehhez azonban a legfelső biztonsági tanács jóváhagyása is szükséges. A háború gyors lezárása és Irán nukleáris programjának visszafogása – amely hosszú ideje aggodalomra ad okot a nyugati országok számára – Donald Trump számára alkalmat ad, hogy eredményként mutassa be a történteket a NATO-csúcstalálkozón Hágában. A háború felgyorsította az iráni belpolitikai folyamatokat is, különös tekintettel a 86 éves Ali Hamenei legfőbb vezető utódlására. Öt forrás szerint az egyik lehetséges utód a forradalom alapítójának, Ruhollah Homeininek az unokája, Hasszan Homeini lehet, aki reformpártiként belföldön és külföldön is elfogadható jelöltnek számít.

Az iráni hatóságok gyorsan igyekeztek bizonyítani, hogy kézben tartják a helyzetet egy olyan konfliktus után, amely megmutatta: Izrael pontos ismeretekkel rendelkezik az iráni vezetők helyzetéről, ügynökeik pedig mélyen beépültek az országba.