Ukrajna;közvélemény-kutatás;EU-tagság;kárpátaljai magyarok;

A kárpátaljai magyarok 83 százaléka támogatja Ukrajna uniós tagságát

Úgy tűnik, a határon túl nem igazán értenek egyet a Voks2025 hergelésével.

Orbán Viktorral ellentétben a kárpátaljai magyarok nagy többsége támogatja Ukrajna európai uniós tagságát - ez az Ungvári Nemzeti Egyetem közleményéből derül ki, amit a 444 szemlézett.

Pavlo Karajcsencev, a Szmartpol szociológiai ügynökség vezetője a felmérést úgy kommentálta: „Az ilyen kutatások lehetővé teszik a kárpátaljai magyar közösség valós hangulatának felmérését. Hiszen ez a téma gyakran kerül a politikusok és a média figyelmének középpontjába, azonban a tényleges helyzetet vizsgáló kutatások száma csekély. Ezért azt tűztük ki célul, hogy aktuális adatokat szerezzünk azokról a kérdésekről, amelyek jelenleg aktívan vitatottak.” Megjegyezte azt is, hogy a magyar közösség amúgy is mindig intenzíven támogatta Ukrajna európai integrációját, sőt ez Nyugat-Ukrajna régióiban mondhatni általános tendencia, hiszen történelmileg a helyi lakosok szoros kapcsolatot ápolnak a szomszédos országokkal.

A felmérés szerint a kárpátaljai magyarok 83 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy támogatja-e Ukrajna EU-s csatlakozását. Ezzel szemben csak 6 százalék ellenezte, 11 százalék pedig nem tudott, vagy nem akart állást foglalni róla.

Azt az ukrán kezdeményezést, amely általánosságban engedélyezné, hogy az ukrán állampolgárok kettős állampolgárságot vehessenek fel, a kárpátaljai magyarok mintegy 89 százaléka támogatta, és csak 4 százalék ellenezte, 7 százalék pedig tartózkodott. Erről Pavlo Karajcsencev azt mondta, hogy „bár a kettős állampolgárságra vonatkozó kezdeményezés elsősorban arra a 6 millió ukránra irányul, akik külföldön élnek, egyúttal megoldja a vitatott helyzetet a határ menti régiókban, ahol a lakosok egy része lehetőséget kap a szomszédos országok állampolgárságának megszerzésére”. Így a magas támogatottság elmondása szerint nem okoz meglepetést, s megoldaná a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljai lakosok magyar állampolgárságának kérdését is, ami korábban viták tárgyát képezte a sajtóban.

Dmitro Áfánászjev és Pavlo Karajcsencev ismertették a kutatás részleteit június 10-én Ungváron

A felmérésben a lehetséges migráció kérdését is vizsgálták, ugyanis az ukrán európai integráció ellenzőinek egyik érve az ukrán állampolgárok ellenőrizhetetlen migrációjának esélye. Arra a kérdésre, hogy tervben van-e a lakhely megváltoztatása az elkövetkező években, a válaszadók 81 százaléka úgy válaszolt, hogy Kárpátalján marad, 2 százalék tervez Ukrajna más régiójába költözni, 5 százalék Magyarországra költözne, a maradék 12 százalék pedig más uniós országba menne. Dmitro Afanaszjev, az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszékének megbízott vezetője a válaszok alapján úgy vélte, hogy az ukrán uniós csatlakozás tömeges migrációt nem eredményezne. Hozzátette ehhez, hogy a vízummentesség és a menekültbefogadási programok révén azok, akik el akartak vándorolni Ukrajnából, túlnyomó többsége már megtette ezt. A magyarok egyébként Németországba, Hollandiába és Skandináviába is szívesen mennének, ahol a fizetések magasabbak. Mindemellett a magyarok körében nem mértek magasabb elvándorlási kedvet Ukrajna más régióihoz képest.

„A magyar közösség körében az EU-tagság iránti általános támogatásnak világos magyarázata van. Az EU-tagság ugyanis automatikusan magával vonja az Európai Unió tagállamaiban jelenleg érvényben lévő, a nemzeti kisebbségek működésére vonatkozó összes normát. A közösségben már régóta él az a vélemény, hogy Ukrajna EU-ba való belépése a legegyszerűbb módja annak, hogy megoldódjanak az ukrajnai magyarok számára érzékeny kérdésekkel kapcsolatos ellentmondásos helyzetek” - vélte Dmitro Afanaszjev.

A felmérést a Szmartpol ügynökség végezte 2025. június 4. és 9. között Kárpátalján, a magyar közösség által lakott területeken, magyar nyelven, személyes megkereséssel. A kérdésekre 406-an válaszoltak, a lehetséges hibahatár plusz-mínusz 4,9 százalék.

A dél-koreai hírszerző szolgálat szerint Oroszország júliusban vagy augusztusban nagyszabású támadást készül indítani Ukrajna ellen, és ebben az észak-koreai csapatoknak is szerepe lehet majd.