A háború most kezdődik

Donald Trump amerikai elnök meghozta az Izraelben várva várt döntést és – az amerikai kongresszus jóváhagyása nélkül – gyakorlatilag beszállt az Irán elleni múlt csütörtökön elindított háborúba. Az amerikai elnök  először a saját közösségi oldalán, a Truth Socialön jelentette be, hogy az amerikai légierő „hatalmas sikert” ért el, vasárnap hajnali akciója során megsemmisítette Irán urándúsító üzemeit, majd az amerikai nemzethez intézett beszédében is beszámolt az akcióról, amely szerinte most már lehetővé teszi a békét a Közel-Keleten.

Az amerikai légierő B-2-es bombázói a Pentagon közlése szerint 16 GBU‑57-es bunkerromboló bombát dobtak az iráni nukleáris program központi létesítményére, a föld alá rejtett fordói urándúsítóra, amelynek megsemmisítésére az izraeli hadseregnek (IDF) sincs kapacitása. Az IDF által már lényegesen megrongált Natanzt és Iszfahant is támadták tengeralattjáróról kilőtt Tomahawk rakétákkal, előbbinél nem magát az urándúsítót, hanem egy, a hegy gyomrába rejtett létesítményt.

Donald Trump az iráni nukleáris kapacitás felszámolásáról beszél, iráni közlések szerint azonban az amerikai csapások nem voltak annyira pusztítók, mint ahogy az elnök beállítja. A félhivatalos iráni hírügynökség, a Fars pedig teheráni tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy a támadás „meglehetősen felszínes” volt, Fordo nem sérült meg súlyosan, a károk helyreállíthatók.

Iráni tisztségviselők azt is többször elmondták, hogy minden eshetőségre felkészülve időben biztonságos helyre menekítették a nukleáris létesítmények felszereléseit és a dúsítotturán-készletet. Mohsen Rezaei tábornok, az Iráni Forradalmi Gárda egy korábbi parancsnoka még pénteken egy televíziós nyilatkozatban azt állította, hogy Irán március óta készül az izraeli támadásra, nukleáris készletének minden fontos elemét időben biztonságba helyezték. A Middle East Monitor által idézett volt parancsnok Trump azon csütörtöki bejelentésére reagált, hogy két héten belül dönteni fog arról, beszáll-e Washington Izrael mellett a háborúba.

Egyelőre nem ismert, valójában mekkora károkat okoztak az amerikai bunkerromboló bombák az iráni nukleáris kapacitásban, abban viszont nemzetközi szakértők egyetértenek, hogy már az izraeli támadások is évekre visszavetették Irán atomfegyvergyártáshoz jutását. A bizonytalanságot növeli, hogy mindeddig soha be nem vetett bombákról van szó, így nem számítható ki, hogyan teljesítenek éles helyzetben.

Abban is egybehangzóak a nemzetközi vélemények, hogy sugárzásveszély nincs a fordói létesítmény körül – ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősítette.

A hogyan tovább sem körvonalazódik még. Irán komolyan fenyegetőzik, a Forradalmi Gárda szerint a háború még csak most kezdődik, példátlan megtorlás lesz, súlyos válaszcsapást ígérnek. Az iráni vezetés pedig azon gondolkodik, hogy lezárja a Hormuzi-szorost. A döntést a teheráni parlament már jóvá is hagyta, most már csak a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsnak kell. Az Omán és Irán között húzódó tengeri kijáraton a világ kőolajforgalmának a 20 százaléka halad át. Az iráni külügyminiszter, Abbasz Aragcsi sajtótájékoztatón kijelentette: az Egyesült Államok a támadással átlépett egy határt. Izraelre tegnap is több hullámban lőtt ki ballisztikus rakétákat az iráni haderő, a térségbeli amerikai katonai bázisokat azonban lapzártánkig nem támadta. Minden érintett öböl menti arab állam és a szintén nagy katonai támaszpontokkal rendelkező Irak gyakorlatilag számol az iráni csapással, Ománban a hatóságok már a főutak elkerülésére is felszólították a lakosságot.

Irán azonnal kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, Abbasz Aragcsi külügyminiszter vasárnap délután Moszkvába repült, hogy egyeztessen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a teheráni rezsim legfőbb és legszorosabb nagy hatalmú szövetségesével. Bár nem zárható ki egy közel-keleti általános eszkaláció sem, szakértők inkább azt valószínűsítik, hogy rövid ideig hevesebbé válhat a háború, de Irán hosszú távon nem fog tudni ellenállni az Egyesült Államok és Izrael együttes erejének.

Beszédes csönd a Kremlben

Az orosz külügyminisztérium tegnap elítélte az Egyesült Államok támadásait Irán nukleáris létesítményei ellen. „A felelőtlen döntés, hogy rakéta- és bombatámadásokat indítsanak egy szuverén állam területén, függetlenül a felhozott érvektől, kirívóan sérti a nemzetközi jogot” – áll a közleményben. Az orosz diplomácia felszólította Washingtont „az agresszió befejezésére és a diplomáciai útra való visszatérésre”.

Vlagyimir Putyin eddig nem szólalt meg a kérdésben, ami nem is okozott különösebb meglepetést az elmúlt napok történéseinek fényében. Moszkva és a Kreml igencsak mértékletesen nyilatkozik azóta, hogy Izrael múlt csütörtökön támadást indított Oroszország fő közel-keleti szövetségese, Irán ellen.

Több magyarázata is van annak, hogy a világ egyik atomhatalma nem fenyegetőzik és nem siet szövetségese megsegítésére. Oroszország az Ukrajna elleni háború kirobbantása és a nemzetközi szankciók nyomán egyre nehezebb helyzetbe kerül, többek között azért, mert befolyási övezete látványosan szűkül. Már tavaly decemberben Moszkva képtelen volt segíteni Bassár el-Aszad szíriai diktátornak hatalma megtartásában, holott 2015-ben még orosz katonai segítséggel mentette meg. Decemberben azonban az orosz szolgálatok is csődöt mondtak, nem tudták előre jelezni a készülődő puccsot, és már csak menedéket tudtak adni a szír diktátornak. Ezzel Oroszország elveszítette legfőbb közel-keleti bázisait, s vele együtt közel-keleti elrettentő képességének javát is.

Az izraeli–iráni konfliktus már egyértelműen megmutatta, hogy a Kremlnek nincs hatalma semmilyen térségbeli konfliktus befolyásolására, tehetetlenné vált kulcsfontosságú szövetségese támogatásában is. Merthogy Irán egyben Oroszország egyik legfőbb drón- és fegyverszállítója is, de Moszkva annak ellenére sem tud segíteni, hogy a két ország stratégiai szövetségét alig két hónapja újították meg.

Izrael támadása után Putyin több napig nem szólalt meg, azt követően is csak ejnye-bejnyére futotta, közvetítői szolgáltatásait ajánlotta fel, amire senki sem tartott igényt. A vasárnapi amerikai támadás után is hasonlóan mély a moszkvai csönd, ami arra utal, hogy Putyin nem akarja eljátszani Donald Trump elnéző jóindulatát az ukrajnai háború ügyében.

„Ha Oroszországnak valódi eszközei lettek volna a helyzet befolyásolására, határozottan cselekedett volna, ahogyan 2015-ben tette, amikor az orosz légierő segített megfordítani a háború menetét Szíriában és megmenteni Asszad rezsimjét” – mondta egy, a Kreml belső viszonyaira rálátó forrás az ellenzéki The Moscow Timesnak még az amerikai támadás előtt.

Az orosz ellenzéki portál forrásai szerint mind az izraeli támadást, mind egy esetleges iráni rendszerváltás kikényszerítését nagyon alacsony valószínűségűnek ítélték meg a Kremlben. De Putyin tévedett és láthatóan rosszul taktikáztak, mert nem sikerült elérniük, hogy Trump távol tartsa az USA-t a konfliktustól.

A Kreml már sem katonai, sem diplomáciai támogatást nem tud biztosítani szövetségesének, nem tud beleszólni a közel-keleti viszonyok alakulásába.