Egy kivételével mindegyik NATO-tagország vállalta, hogy 2035-re a GDP-je öt százalékára növeli a védelmi kiadásait

Egy olyan nyilatkozatot fogadtak el a közelgő NATO-csúcs előtt a védelmi szövetség tagállamai, amely 2035-re 5 százalékos GDP-arányos éves védelmi és biztonsági kiadási célt tűz ki – írja diplomáciai forrásaira hivatkozva a Reuters.

A dokumentumot mind a 32 NATO-tagállam jóváhagyta, hivatalosan csak akkor lép életbe, ha az észak-atlanti szövetség vezetői – köztük Donald Trump amerikai elnök – is elfogadják szerdán Hágában tartandó csúcstalálkozójukon. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök korábban azért blokkolta a nyilatkozat első változatát, mert szerinte az 5 százalékos célkitűzés vállalása ésszerűtlen és kontraproduktív lenne. Spanyolország a NATO becslése szerint 2024-ben GDP-je 1,24 százalékát fordította védelmi kiadásokra. Végül egy szó módosítással sikerült orvosolni a problémát: a „vállaljuk” kifejezés helyett azt írták, hogy „a szövetségesek vállalják”, így Pedro Sánchez azt kommunikálhatta, hogy a kötelezettségvállalás nem vonatkozik Spanyolországra. „Teljes mértékben tiszteletben tartjuk más országok jogos törekvéseit a védelmi kiadások növelésére, de mi nem fogunk így tenni” – mondta Pedro Sánchez vasárnap a spanyol televízióban.

A NATO tisztviselői szerint jelentős védelmi költésnövelésre van szükség ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az Oroszország jelentette fokozódó fenyegetésnek, és hogy Európa nagyobb szerepet vállalhasson saját biztonságának garantálásában, miközben az Egyesült Államok figyelme egyre inkább Kína felé fordul. Jelenleg a NATO elvárásaiban az szerepel, hogy a tagországoknak a GDP-jük 2 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítani, de ezt sem teljesíti mindegyikük. Az ötszázalékos határhoz az a Donald Trump ragaszkodott, akinek a költésnövelés a régi szívügye, azzal együtt, hogy ez az elvárás az Egyesült Államokra nem vonatkozna. 2024-es adatok szerint a védelmi költési listát Lengyelország vezeti a GDP-je 4,12 százalékával, a második Észtország (3,43%), a harmadik az Egyesült Államok (3,38%), Magyarország 2,11 százalékon áll, Horvátország (1,81%), Portugália (1,55%), Olaszország (1,49%), Kanada (1,37%), Belgium (1,30%), Luxemburg (1,29%), Szlovénia (1,29%) és sereghajtóként Spanyolország (1,28%) viszont nem teljesíti a 2 százalékos elvárást sem.

A Mark Rutte NATO-főtitkár által kidolgozott terv szerint a tagországok úgy érnék el a GDP 5 százalékát, hogy az alap védelmi kiadási célt 2 százalékról 3,5 százalékra emelik, a további 1,5 százalékot pedig például a közlekedési infrastruktúra katonai felhasználásra való alkalmassá tételére, valamint kiberbiztonságra fordítanák. A holland politikus eredetileg azt javasolta, hogy az új célt 2032-ig teljesítsék, de a végleges szöveg szerint a határidő 2035 lett, a vállalás teljesítését pedig 2029-ben újraértékelik.