Gyurcsány Ferenc: Becsuktam az ajtót

Mindennek rendelt ideje van. Ideje az érkezésnek, ideje a maradásnak, ideje az elbúcsúzásnak. Ma négy hete mondtam le minden közéleti szerepemről. Akkor elsőként elköszöntem a Demokratikus Koalíció (DK) tagjaitól. Most, azt követően, hogy pár napja a párt új elnököt választott, eljött az ideje a búcsúfolyamat lezárásának – fogalmazott június 5-én csütörtökön felvett, de egy nappal később, pénteken nyilvánosságra hozott búcsúvideójában Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök, az MSZP, majd később a DK elnöke, eddigi pártjáról azt mondta: „Jól döntöttek, amikor Dobrev Klárát bízták meg a vezetéssel. Klára alkalmas ember. Kitűnő hazafi, kiváló elnöke lesz a DK-nak. Nagyszerű vezetője lehetne az országnak Sok sikert kívánok neki!”

2003 óta, amikor miniszterként először lett közpolitikai szerepem, 22 évet töltöttem el a politikában. Ebből hét éven keresztül miniszterként, miniszterelnökként, kormánypárti képviselőként tettem a dolgomat. Az utóbbi 15 évet ellenzékben töltöttem. Amit e hosszú időszakban képviseltem, és amit ma gondolok hazámról, a világról, hogy miként élhetnénk nagyobb nyugalomban, békében együtt, az érdemben nem változott. Egymásra vigyázó, egymásra tekintettel lévő, egymást elfogadó szabad világ megteremtéséért kívántam tenni. Egy európai Magyarországért. Látom, hogy újabban egyre többen nem erre keresik az utat – utalt távozásának egyik lehetséges okára, amelynek minden részletét azért nem bontotta ki.

Gyurcsány Ferenc hosszan beszélt arról, hogy szerinte mi a politika, a közösségépítés lényege, s meggyőződése, hogy ennek az útnak a nyomvonala, legalábbis itt nálunk nem választható szabadon: „Azt kijelölte Európa elmúlt 4000 éve. A felvilágosodáson átszűrődő zsidó, hellén, keresztény hagyomány, közös lelki, hitbéli, erkölcsi, kulturális örökségünk. Nincs bennem kétely, hogy – miként azt láttuk az elmúlt évszázadokban – az, aki el akarja ferdíteni a történelmet, az a végén önmagát és hazáját karcolja meg, rosszabb esetben töri el.” Az egykori kormányfő megosztotta dilemmáját a politikáról, az igazságról, az erőről, a pusztításról, a sajátunktól eltérő nézetekről, az elfogadásról, az együttműködésről. Feltette a kérdést: „Értjük-e, hogy az alázat erő és nem pedig gyengeség, hogy a kivagyiság nem önbizalom?”

Ha egy nép elveszíti a minőség iránti odaadását, akkor a középszer terhétől bukdácsolva eljelentéktelenedik. Ha egy nemzet jobban bízik vezetőiben, mint önmagában, és ezért azokat kivételes hatalommal ruházza fel, akkor önmaga okozza előbb-utóbb bekövetkező saját szerencsétlenségét. A nép és a kormány nem lehet egyszerre szabad – vonta le a politikából távozó politikus a következtetést a jelen történéseiből, figyelmeztetve: – Ha a nép nem veszi birtokba az országot, akkor a hatalmasok teszik meg azt.

Gyurcsány Ferenc köszönetet mondott eddigi támogatóinak, elismerve, hogy hozott rossz döntéseket, megengedve, hogy volt, amikor eltévedt, de szerinte nem tért le a haza általa kívánatosnak tekintett útjáról, egy pillanatra se. Kijelentette: „Nem azért jöttem a politikába, hogy személyes, családi vagyont gyűjtsek. Ellenkezőleg. Vagyonomat nem gyarapítottam, annak jelentős részét Klárával közösen szép célokra fordítottuk.” Elköszönt végül ellenfeleitől is, akikre nem haragszik. – Megbeszélni- és elszámolnivalóm önmagammal van. A politikai nyilvánosságban nem fognak velem találkozni. Magánember vagyok – zárta le élete ezen szakaszát, megjegyezve, hogy könyvet, könyveket azért fog írni, miközben feleségétől válik, legkisebb fiukat közösen fogják nevelni. Végül így búcsúzott: „Én becsuktam az ajtót. Köszönöm, hogy szolgálhattam önöket, Magyarországot, a Köztársaságot!”

A volt miniszterelnök politikusi Facebook-oldalát archiválták, a búcsúvideója a személyesen jelent meg.