„A táncot művelők nincsenek egyszerű helyzetben, mert államilag nem rendezték a műfaj helyzetét”

Június 17-én kezdődik Győrben a XX. Magyar Táncfesztivál. Velekei Lászlót, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökét, a Győri Balett igazgatóját kérdeztük a tánc mostani megítéléséről, a műfaj megújításának lehetőségeiről.

Mi az idei hatnapos, jubileumi Magyar Táncfesztivál prioritása?

A mostani fesztiválra igyekeztünk minél több hazai, vidéki elő­adást meghívni, rájuk szeretnénk koncentrálni elsősorban. Így a teljesség igénye nélkül jelen lesz a Pécsi, a Szegedi Kortárs Balett, a Székesfehérvári Balett Színház, a GG Tánc Eger és a Fitos Dezső Társulat.

Ki és milyen szempontok szerint válogatja a programot?

A válogatás irányát Csepi Alexandra, a fesztivál igazgatója adja meg, és természetesen sok előadást nézünk az évadban. A kreatív válogató csapatunk tagja még Bajári Levente és Szőllősi Krisztina. A szezon új darabjai közül a szakmai szempontból számunkra izgalmasakat hívjuk meg, figyelve arra, hogy Győr Bécs és Pozsony között helyezkedik el, így ezekből a városokból is várunk mindig érdeklődő nézőket. Idén 23 produkcióra és 300 résztvevőre számítunk.

A fesztivált a Győri Balett új produkciója, A halál és a lányka nyitja meg. Most is, mint a korábbi előadásaiknál, készülnek valami nem megszokottal?

Gombár Judit látványtervezőtől, a Győri Balett korábbi meghatározó művészétől, Markó Iván alkotótársától azt tanultam, hogy a nézőket és egymást is meg kell tudnunk mindig lepni. A mostani, negyvenötödik szezonunk szlogenje: Veled teljes. De elsősorban a fiatal nézőket szeretnénk megszólítani. Ennek szellemében dolgozunk együtt A halál és a lányka előadásban dr. Farkas Levente András fiatal kult­influenszerrel, akinek kétszázötvenezres a követőtábora. Ő egyfajta beavatásként az előadás alatt olykor kiszól a közönséghez, és különböző témákat vet fel, miközben a nézők megismerkedhetnek Schubert érzékeny, kicsit furcsa tónusú művével. Élőben a Győri Filharmonikus Zenekar játszik Bogányi Tibor karmester vezetésével. Az előadás látványát a Győri Széchenyi István Egyetem Design Campus hallgatói tervezik. A koreográfus Szőllősi Krisztina, aki érzelmekkel és szenvedéllyel teli mozdulatokkal közvetíti azt, amit az elfogadásról és az elmúlásról gondol. A tánc és a test pontosan kiszámított nyelve társul az influenszer verbális improvizációjával. Ebben van némi kockázat, de mi szeretjük az ilyen helyzetet.

A Szenes Hannáról készült korábbi előadásuknál, illetve a Peer Gynt esetében is erősnek éreztem a színházszerű megközelítést. Miért fontos ez a szemlélet ennyire az önök számára?

Én hiszek a táncszínházi szemlélet fontosságában. De a klasszikustól a kortársig nagyon széles a repertoárunk.

Mennyire kell színésszé válnia a színpadon egy táncosnak?

Ahogy a klasszikus balett használja a pantomimet, vannak olyan szituációk, ahol keveredik a tánc és a színészet. A táncszínház esetében szerintem a mozdulat nyelvezetének kell eléggé kifejezőnek lenni. Persze ha a színpadon valaki képvisel valamit és egy történetet mesél el, akkor erre minden testrésze rezonál, és ily módon érzelmeket is kifejez.

A Szenes Hannát vagy Peer Gyntöt megjelenítő táncos mégiscsak színésszé válik, amikor eltáncolja az adott figura történetét.

Persze, hiszen meg kell mutatni, hogy a hős milyen karakterfejlődésen megy keresztül.

Öt éve vezeti a Győri Balettet, és július elsejétől kinevezték újabb öt évre. Mindig is vezető akart lenni?

Egyáltalán nem. Régóta kötődöm a Győri Baletthez, tizennégy évig táncoltam az együttesben, később lettem művészeti vezető, majd igazgató. Sokáig táncosként rengeteget gyakoroltam, de mindig is volt bennem egyfajta hiányérzet. Aztán rájöttem, hogy fejben egész nap koreografálok. Később egy nemzetközi gálára felkértek, hogy készítsek egy duettet, onnan számítom a koreográfusi pályámat. Aztán jöttek sorra a darabok, amiket koreografáltam, innen egyenesen következett, hogy művészeti vezető lettem. Majd Kiss János, a Győri Balett korábbi igazgatója választott ki utódjául, és biztatott, hogy pályázzak a pozícióra.

Milyen a kapcsolata a város vezetésével, menyire biztos az együttes finanszírozása?

A városban mindig is erős volt a lokálpatrióta szellem. Másrészt a béreket biztosítja az alapfinanszírozás, illetve nemzeti minősítésű társulat vagyunk. Sok a kötelezettségünk. A táncot művelők nincsenek egyszerű helyzetben, mert államilag nem rendezték a műfaj helyzetét. Sajnos sok független tánctársulat van bajban, akik nagyon erős szakmai értéket képviselnek. Szerencsére minket nagyon sok helyre hívnak, és így a bevételeink, illetve a szponzoraink garantálják a biztonságunkat.

Hogyan lehet a társulat szakmai minőségét megőrizni?

A Győri Balett ötvenhárom tagú. Harminc táncosunk van. Most hirdettünk próbatáncot, a négy helyre több mint kilencszázan jelentkeztek. A táncosaink közül nyolcan külföldiek, és szinte mindenki Magyarországon szeretne maradni. A társulat szerb tagja, aki az évad táncosa lett, most lett apuka. Az olasz és japán táncosunk is azt nyilatkozta, hogy imád a Rába-parton sétálni. Győr egyszerre képes a nemzetközi szakmai minőség megteremtője és otthon is lenni.

A győri közönség mennyire tart ki az együttes mellett, illetve a már említett fiatalokat miként képesek bevonzani?

A Markó Iván-i nézőtáborunk még mindig velünk tart. De mint már említettem, nagyon fontos, hogy ebben az egyre zajosabb világban a fiatalokkal is fel tudjuk venni a kapcsolatot. A táncművészet nagyon intim műfaj. Közben minden egyre gyorsul, és ez a hat a fiatalokra, például a figyelemidejükre. De nincs más választásunk, ezt a csatát meg kell nyernünk.

Ennek egyik eszköze például, hogy a Müpában is játszott GisL (Giselle) című produkciójukat nem a klasszikussá vált zene kíséri, hanem Lajkó Félix hegedűjátéka?

Lajkó Félix korunk zsenije. Eljött, megnézte az Anna Karenina című előadásunkat. Már a szünetben mutatott egy kis részt, amit tervezett a GisL-hez, a szerelmi jelenethez. Aztán két hét múlva találkoztunk egy budaörsi hangstúdióban. Nagyon sajnálom, hogy nem élőben kísér minket, de amit alkotott a számunkra, az mindannyiunknak és a tapasztalatom szerint a nézőknek, beleértve a fiatalokat is, óriási élményt jelent.