Friedrich Merz elutazott Donald Trumphoz, nagyon kényes találkozó következik Washingtonban

Mind politikai, mind gazdasági szempontból felettébb kényes találkozóra kerül sor csütörtökön a Fehér Házban Donald Trump és Friedrich Merz német kancellár között. Utóbbi ugyanis előzőleg nem rejtette véka alá nem éppen kedvező véleményét az amerikai elnökről. Azért is lesz kényes a találkozó, mert Trump nem egyszer becsmérelte az Európai Uniót, egy ízben például azt állította, csak azért hozták létre, hogy az európaiak kiszúrjanak az Egyesült Államokkal, Merz viszont úgy gondolja, épp az európai integráció erősítésére van szükség ahhoz, hogy az Unió hatékonyabban tudjon fellépni az egyes válsághelyzetekben. Nagy kérdés tehát, Trump mire készül Merz ellen, konfrontálódni akar-e vele, vagy a – fogalmazzunk így - jobbik arcát mutatja. A német sajtó például arra számít, hogy Trump majd azon az egyébként a világpolitika szempontjából kardinális témán élcelődik majd a kamerák forgatagában, hogy a tényleg hórihorgas német kancellát Merz pár centivel még nála is magasabb.

Merz és Trump találkozója az Európai Unió szempontjából is rendkívül fontos. Ha ugyanis feszült légkörben zajlanak a tárgyalások, az még jobban visszavetné az amúgy sem fénykorát élő transzatlanti kapcsolatokat. Ugyanakkor Merznek is érdekében állna, hogy megtalálja a közös hangot az amerikai elnökkel, hiszen az exportorientált német gazdaság nagyon megérzi az amerikai büntetővámokat, elsősorban természetesen az autóiparról van szó.

Noha Trumpból felkészülni szinte lehetetlen, a kancellár semmit sem bízott a véletlenre és tapasztaltabb veteránoktól kért tippeket arra, hogyan reagáljon a váratlan helyzetekre. Hírek szerint az elmúlt hetekben kikérte erről Giorgia Meloni olasz kormányfő és Alexander Stubb finn elnök véleményét is. Előbbi igyekszik a híd szerepét betölteni az EU és Trump adminisztrációja között. Információk szerint Merz nem kíván kezdeményezőleg fellépni, hagyja, hogy Trump irányítsa a tárgyalások menetét, s időnként Trump dicséretével próbálja meglágyítani az amerikai elnök szívét. Szükség is lesz rá, hiszen Trump adminisztrációja eddig elég ellenséges volt Mezékkel szemben, J. D. Vance alelnök nyíltan a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt mellett állt ki.

Felvetődhet azonban egy másik téma is, amiről kevesebb szó esett ugyan, de egyre jobban megosztja Washingtont és Berlint. A német energiapolitikáról van szó. Merz végleg el akarja temetni az Északi Áramlat-2 projektet. Múlt héten, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök berlini látogatása során világossá tette, kormánya mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a gázvezetéket többé ne használják. E kijelentése is azt jelzi, hogy keményebb politikát kíván folytatni Oroszországgal szemben mint két elődje, Angela Merkel, majd Olaf Scholz. A német kancellár nyomás kíván gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy rábírja arra: Moszkva komolyan vegyen részt egy az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokon.

Azért is fontos kijelentések ezek a német kancellár részéről, mert teljes irányváltást jeleznek a német energiapolitikában. Berlin egykor komoly reményeket fűzött a gázvezetékekhez. Az Északi Áramlat-1 megnyitásakor 2011-ben az akkori kancellár, Angela Merkel még „korunk egyik legnagyobb energiainfrastruktúra-projektjéről” beszélt. Az orosz földgáz a német ipar legfőbb üzemanyagává vált. Elsősorban azért, mert abban az évben, a fukusimai nukleáris erőmű katasztrófáját követően döntött úgy a német kabinet, hogy véglegesen szakít az atomenergiával. Merkel ez idő tájt még megbízható partnernek tartotta Oroszországot, de a Krím elleni 2014-ben végrehajtott orosz támadás során sem kívánt szakítani Putyinnal. Merkelt érték is bírálatok amiatt, hogy az emberi jogok kérdését is alárendeli a gazdasági érdekeknek. Az Északi Áramlat-2 bővítési projektje keretében 2021. szeptember elejére befejeződött további két párhuzamos csővezeték lefektetése is.

A német energiapolitikában az első repedéseket az Ukrajna elleni orosz agressziót követően lehetett felfedezni. Az Északi Áramlat-2 a megépítés ellenére végül sosem lépett működésbe. Napokkal az orosz agresszió után a német kormány leállította a vezeték engedélyezési eljárását. A Északi Áramlat-1-en keresztül ráadásul Oroszország az azt követő hónapokban egyre kevesebb gázt szállított. 2022. szeptember 26-án az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 vezetékekben visszaesett a nyomás, majdnem nullára, három (eddig ismeretlen eredetű) robbanás miatt, aminek következtében a négyből három vezeték teljesen használhatatlan lett. A szabotázs mögött álló személyeket a mai napig nem sikerült azonosítani.

Az orosz földgázról való leválás Merz új külpolitikai irányvonala újabb fejezetének tekinthető. A kancellár nemrégiben kijelentette, hogy véget értek azok az idők, amikor a német politikusok illúziókat tápláltak az orosz rezsimmel kapcsolatban. Utalt továbbá arra is, stratégiai hibának tartja az előző kormányok megengedő politikáját Oroszországgal szemben, ami  egyértelmű célzás Merkelre. Közismert, hogy a volt és a jelenlegi kereszténydemokrata kancellár között meglehetősen feszült a viszony.

Az Egyesült Államok ugyanakkor ellentmondásos politikát folytat az Északi Áramlattal kapcsolatban. Washington sokáig ellenezte Berlin és Moszkva szoros energetikai együttműködését. Az amerikai kongresszus 2017-től több szankciót is elfogadott a gázvezeték befejezésének megakadályozására. Ted Cruz republikánus szenátor 2020-ban drasztikus szavakkal illette a szövetségi kormány politikáját. Németország a maffiától függővé teszi magát ezzel a projekttel – mondta. Azóta azonban gyökeres fordulat történt. Most éppen az amerikaiak akarják újraéleszteni a Nord Stream-2-t. Richard Grenell, az Egyesült Államok korábbi németországi nagykövete állítólag többször is találkozott Svájcban az orosz kormány megbízottjaival. A Bild napilap szerint azt akarta tisztázni, hogy üzemeltethetné-e a gázvezetékeket egy amerikai vállalat. Már van is egy érdeklődő: az amerikai vállalkozó Stephen Lynch személyében, aki pénzügyileg támogatta Donald Trump  elnökválasztási kampányát.

Az amerikai kormány emellett fontolgatja az Északi Áramlat-2 elleni szankciók feloldását, amint arról a Politico portál nemrégiben beszámolt. A szankciók enyhítése így része lehet az Ukrajnában folyó háborúval kapcsolatos tárgyalásoknak Oroszországgal.