Végleg leválik az orosz energiáról az Európai Unió, Magyarország nem vétózhat

2027 év végéig az Európai Unió összes tagországának fokozatosan le kell állnia az orosz földgáz és kőolaj importjával – mutatta be kedden Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa azt a részletes útmutatót, amely alapján a közösség néhány éven belül leválik az orosz energiahordozókról. Ez lehetséges a tiltás szankciók nélkül is - hangsúlyozta a politikus, nem sok kétséget hagyva afelől, hogy az esetleges magyar vétó kikerülése egy fontos eleme a csomagnak. Megtalálták ugyanis azt a megoldást, amelyben Magyarország nyugodtan nemet mondhat, mert az nem számít a végeredményt tekintve.

 Ebben a kérdésben az EU az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Azelőtt, hogy Oroszország 2022. február 24-én háborút indított volna Ukrajna ellen, az EU összes földgázimportjának 47 százaléka, az kőolajnak a 27 százaléka érkezett Oroszországból. Ma a gázszükséglet mindössze 19 százaléka, az olajigény csak három százalékát fedezi az orosz import. Bár a cseppfolyósított gáz (LNG) importja még valamivel növekedett is, az Európai Bizottság hangsúlyozza, mivel lépésről lépésre történik a leválás, nem lesz szignifikáns hatása az árakra.

Az orosz energiahordozókhoz körömszakadtáig ragaszkodó Orbán-kormány nevében Szijjártó Péter külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy ideológiai döntés született, az Európai Bizottság szerint viszont ezekre a lépésekre azért van szükség, mert Oroszország már az Ukrajna elleni háború előtt is zsarolásra használta a földgázát és kőolaját, ahogy 2022 után is egyoldalúan leállított bizonyos energiaszállításokat. – Nem függhetünk Oroszországtól – hangsúlyozta Dan Jørgensen energiaügyi biztos.

Az elképzelések szerint az EU-tagállamoknak 2025 végéig nemzeti terveket kell benyújtaniuk, amelyek felvázolják, hogyan állítják le az orosz importot. Először a rövidebb távú szerződéseket vezetnék ki még idén év végéig. Az Európai Bizottság szerint olyan jogi keretet fognak kialakítani, amiben lehetőség lesz vis maior körülményekre hivatkozva fölmondani a hosszabb távú szerződéseket. Ezen felül a brüsszeli  kötelezni fogja az energiacégeket, hogy több információt osszanak meg az érvényes szerződéseikről. Az Európai Bizottság ugyanakkor nem válaszolt a Népszava kérdésére, hogy milyen eszköze lenne arra, ha Magyarország egyszerűen figyelmen kívül hagyná a kötelezettségeket. Ilyen esetekben általában a kötelezettségszegési eljáráshoz fordul, ezek azonban évekig húzódhatnak.

A terv hosszabb időtávot adna meg az orosz nukleáris energiáról való leválásra. A bejelentés alapján azt lehet sejteni, hogy az orosz nukleáris fűtőelemekre vámot vetne ki az EU, és nem engedélyezne új szerződéseket a Roszatommal. A Paksi Atomerőműben az orosz fűtőelemeket francia vagy amerikai technológiával lehet helyettesíteni, korábbi sajtóhírek szerint mind a két lehetséges beszállítóval folytatott tárgyalásokat az Orbán-kormány.

Ha a mintegy másfél évtizede húzódó Paks 2 terveire tekintünk, akkor a terv értelmében ugyan nem tilos, hogy az orosz Roszatom építse meg, de Jávor Benedek, korábbi EP-képviselő lapunknak úgy fogalmazott, hogy új generációs orosz erőmű a nyugati világban máshol nem lenne. – Csak Paks 2-ért meg senkinek nem éri meg fejleszteni. Azaz, ha 10 év múlva a szankciók még állnak, itt ülhetünk egy kész erőművel, amihez nem tudunk üzemanyagot venni.

A keddi bejelentés ugyanakkor még nem tartalmaz konkrét jogszabályterveket, ezeket júniusra ígéri az Európai Bizottság. Míg az Oroszország elleni szankciókhoz mind a huszonhét tagállam egyetértése szükséges, a szokásos uniós jogszabályok elfogadásához a tagállamokat képviselő Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben sincs szükség egyhangú döntésre, vagyis így kerülik ki a magyar ellenállást.

Az Európai Unió vezetői még 2022 márciusában, néhány héttel az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után az úgynevezett versailles-i nyilatkozatban hitet tettek az orosz energiáról való teljes leválásra. Ezt a szöveget Orbán Viktorral együtt az összes tagállam vezetője elfogadta. Az Európai  Bizottság kiemelte, az elmúlt három évben az EU tagállamai többet fizettek Oroszországnak az energiaimportért, mint amennyivel támogatták a megtámadott Ukrajnát.

Bőkezűen fizetjük Vlagyimir Putyin háborúját

Lapunknak az Eurostat-nyilvántartás alapján végzett számításai szerint 2024-ben Magyarország gázimportjában 74 százalékhoz közelített az orosz energiahordozó aránya. Ez a 2022-es 67 százalékhoz képest jelentős, a 2023-ashoz képest pedig hajszálnyi emelkedés. Bár a vásárolt mennyiség tavaly jelentősen, 15 százalékkal nőtt, ennek egyre nagyobb hányada nem Magyarországon kelt el, mivel azt továbbadjuk. Tavaly belföldön 8,5 milliárd köbméter földgáz fogyott, amiből arányaiban és mennyiségében is egyre növekvő mértéket, 1,9 milliárd köbmétert a magyarországi kitermelés tett ki. (Bár a külkereskedelmi irányok pontosan nem ismertek, tavaly a Magyarországra érkező orosz gáz 7,7 milliárd köbméteres szintje bőven meghaladta a hazai kitermelésen túl belföldön felhasznált mennyiséget.)

A Portfolio korábbi cikke szerint Magyarország tavaly 4,8 millió tonna orosz kőolajat vásárolt külföldről, ami a teljes behozatal 83 százalékát tette ki. Számításaink szerint az orosz arány évek óta nő. A magyarországi kitermelés valamivel több mint egymillió tonnára – az éves felhasználás mintegy 15 százalékára – rúgott.

Bár az EU-tagállamok jó része – főképp tankerhajókról, cseppfolyossá fagyasztva - kétségkívül változatlanul vesz orosz gázt, tavaly a Magyarország által Oroszországtól vásárolt 7,7 milliárd köbméter EU-szerte a második legnagyobb adagnak számított. Mivel ugyanakkor az orosz nyersolajbeszerzésre 2022 óta vonatkozó összuniós tilalom lényegében csak Magyarországra, Szlovákiára és a – keleti beszerzést ez év közepétől szintén beszüntető – csehekre nem terjed ki, a két termékfajtát összeadva immár Budapest számít Moszkva legnagyobb uniós energiavevőjének. Mi több: 2023-ban világszerte Magyarország vásárolta a negyedik legtöbb orosz energiát – derül ki a Green Policy Center nemrég megjelent elemzéséből.