Egyre szűkülő mozgástérrel rendelkeznek a civil társadalom szereplői világszerte. A világ lakóinak mindössze három és fél százaléka él olyan országokban, ahol a civil társadalom korlátlan szabadságjoggal rendelkezik. Ezzel szemben több mint 72 százalék olyan államban él, ahol a regnáló kormány megnehezíti a civil szervezetek munkáját, és korlátozza a szabadságjogokat. Ez derült ki az Atlas der Zivilgesellschaft legutóbbi jelentéséből.
A dokumentumot a Brot für die Welt nevű protestáns segélyszervezet megbízásából a Civicus hálózat állítja össze, a civil szervezetektől világszerte gyűjtött adatok alapján.
A jelentésből egyértelműen kiviláglik, hogy a jogállamiság világszerte nagy nyomás alá kerül. Az egyes országokat öt kategóriába sorolják a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a sajtószabadság tiszteletben tartása alapján.
A dokumentum szerint hétmilliárd ember él olyan területen, ahol nem tartják teljesen tiszteletben a civil társadalmat. A kormányok korlátozzák a polgári szabadságjogokat, zaklatják, letartóztatják vagy akár meg is gyilkolják a kabinettel szemben kritikus ellenzékieket. A legsúlyosabb jogsértéseket jegyezték fel a vizsgált 197 országból 115-ben. 2024-ben kilenc országot minősítettek le az előző évhez képest: Grúziát, Burkina Fasót, Kenyát, Perut, Etiópiát, Szváziföldet, Hollandiát, Mongóliát és a palesztin területeket. Javult ugyanakkor kilenc másik ország - Jamaica, Japán, Szlovénia, Trinidad és Tobago, Botswana, Fidzsi-szigetek, Libéria, Lengyelország és Banglades - besorolása.
Megszólalt az Európai Bizottság, az Orbán-kormányt kéri az átláthatósági törvény javaslatának a visszavonásáraMint a dokumentum megállapítja, a jogállamiság intézményeit gyakorta támadják a jobboldali populista és libertárius csoportok. Az emberi jogi aktivistákat, a szabadságjogok képviselőit gyakorta „a nép ellenségeinek” kiáltják ki. Megtagadják tőlük a végrehajtó hatalom ellenőrzésének vagy a kisebbségi jogok védelmének lehetőségét. Ugyanakkor egyre többször fogadnak el olyan törvényeket, amelyeket kifejezetten a civil szervezetek elnyomására alkalmaznak. Az egyes kormányok visszaélnek a meglévő törvényekkel, vagy új jogszabályokat fogadtatnak el az adott ország parlamentjével a civil társadalom szereplőivel szemben vagy az újságírók munkájának akadályozása érdekében.
A civil társadalom azonban nem hagyja magát – állapítja meg a jelentés. A civil szervezetek és aktivisták világszerte próbálnak az igazságszolgáltatásra támaszkodni, pereket indítanak jogaik védelmében, illetve a társadalmi és ökológiai fejlődés előmozdítása érdekében.
Magyarországot a korlátozott kategóriába sorolták a jelentés készítői, miközben az Európai Unió tagállamainak túlnyomó része a „zöld sávban” található, tehát a teljesen szabad vagy az inkább szabad kategóriában. Igaz, a 27 EU-tagállamból csak 12-t soroltak be a teljesen „nyitott” társadalmak közé, tehát ennyi ország garantálja maradéktalanul a civil társadalom szabadságjogait.
Németország is csak a második kategóriában
Akad a jelentésnek meglepő része is. Például az, hogy Németországot csak a második kategóriába sorolták. Mint a Tagesschau honlapja írta, főként a gyülekezés vagy a véleménynyilvánítás szabadságához való joggal kapcsolatban történtek jogsértések. Többek között a Last Generation klímavédelmi csoport elleni rendőri fellépés állhat a gyengébb helyezés mögött. Hollandia is ebbe a kategóriába esett vissza az idei jelentésben. Az ottani békés klímatüntetéseket „aránytalan intézkedésekkel”, például vízágyúk bevetésével szakították meg; a tüntetőket a "Palesztináért" szolidaritási rendezvényeken is megtámadták. Emellett aktivisták tömeges megfigyelésére is fény derült – bírálja Civicus. Szintén csak a második kategóriába kapott besorolást az Egyesült Államok.
Magyarországon kívül az EU tagállamai közül egyedül Görögország került még a „korlátozott” szabadságjogok kategóriába. (Ez a harmadik szintet jelenti az atlasz szerint.) Emellett Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Ukrajnát sorolták ide az EU-n kívüli államok közül. Ugyanakkor az Unióba igyekvő államok közül Albánia, Koszovó és Montenegró is jobb besorolást kapott.
A „korlátozott” szabadságjogok definíciója a dokumentum szerkesztői szerint így hangzik: „A hatalmon lévők jogi és gyakorlati korlátozások kombinációjával akadályozzák az alapvető jogok szabad érvényesülését. A civil társadalom szervezetei léteznek ugyan, de az állami szervek megfigyeléssel és zaklatással próbálják aláásni őket. A polgárok békésen gyülekezhetnek, de a rendőri erők gyakran túlzott erővel, például gumilövedékekkel, könnygázzal és gumibotokkal oszlatják fel őket. Van hely a nem állami médiának és a szerkesztői függetlenségnek, de az újságírók fizikai bántalmazást és rágalmazási pereket tapasztalnak.”
