Európai Unió;Európai Bizottság;Budapest Pride;

Egyre nő a nyomás, de egyelőre csak követi a magyarországi eseményeket az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság feladata, hogy védje az alapvető jogok érvényesülését, ezért szorosan figyelemmel kíséri a magyarországi történéseket - mondta a Népszava kérdésére Eva Hrnčířová bizottsági szóvivő.

Egyre nagyobb a nyomás az Európai Bizottságon, új lépéseket viszont nem jelentettek be. Múlt héten a 720 fős Európai Parlament 60 tagja írt levelet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy testülete képviseltesse magát a Budapest Pride felvonuláson. A levél azután született, hogy az Euractiv brüsszeli hírportál bizottsági forrásokra hivatkozva megírta, Ursula von der Leyen arra kérte a Bizottság tagjait, ne provokálják Orbán Viktort azzal, hogy elmennek a betiltott felvonulásra. A Bizottság tagadta, hogy ilyen kérés elhangzott volna.

Múlt kedden az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében tartottak meghallgatást a magyar jogállamiság helyzetéről, ekkor húsz tagállam adott ki egy közös nyilatkozatot arról, amelyben arra kérték a magyar kormányt, hogy vonja vissza a Pride betiltására hozott törtvényt, a Bizottságtól pedig azt várták, használják a meglévő eszközeiket a jogok védelmében.

A múlt héten magyar civil szervezetek bejelentettek egy tüntetést LMBTQ jogok témájában június elsejére, amelyet betiltotta a rendőrség. A döntést aztán a Kúria utolsó pillanatban felülírta, arra hivatkozva, hogy a rendőrség nem indokolta elégségesen a tiltást. Jelenleg nem világos, hogy a június 28-ára tervezett Budapest Pride felvonulás milyen jogi keretek között lesz lehetséges. Az Európai Bizottság szóvivője a Népszava kérdésére elmondta, hogy

tudnak az ügyről. Az év során még egy LMBTQ jogokkal kapcsolatos stratégiát is ki fog adni a Bizottság, valamint várják a gyermekvédelmi törvény ellen indított per eredményét is, tette hozzá a szóvivő.

Orbán Viktor még februárban jelentette be, hogy be akarja tiltani az LMBTQ jogokról szóló tüntetést és felvonulást, amiért a gyülekezési törvényt és az Alaptörvényt is módosították. A lépések az úgynevezett gyermekvédelmi törvényre hivatkozva korlátoznák a gyülekezési jog szabadságát.

Az Európai Bizottságnak ugyan lett volna lehetősége az Európai Unió Bíróságán úgynevezett ideiglenes intézkedést kérni, de ezt eddig nem tették meg. A gyülekezési törvény módosítását az Európai Bizottság a bíróságon már megtámadta, mert az szerintük ellentétes az uniós joggal. Ennek keretében akár most is kérhetnék a törvény ideiglenes felfüggesztését. 

Miközben a Tisza Párt alapvetően biztonsági játékot játszik, Karácsony Gergelynek erőt kell mutatnia.