Magyarország;veszteség;hulladékgazdálkodás;Mohu Mol;

Hatalmas bukás lett a Mohu Molból, a hulladékipari cég 50 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet

 A körforgásos gazdaságban egyelőre nem találja az egyensúlyt a Mol hulladékkoncessziós cége.

A 2023-as 5,6 milliárdos nyereség után tavaly több mint 50 milliárd forintos veszteségbe fordult a Mohu Mol Zrt. – derül ki a magyarországi hulladékipar irányítását két éve átvevő Mol-cég minap leadott, magyar számviteli szabályok szerinti jelentéséből. A veszteség a cég pénzügyi helyzetét elsősorban azért nem rendíti meg, mert a leadott mérleg tanúsága szerint az anyavállalat tavaly az addig 30 milliárdos tőketartalékot 60 milliárddal növelte. (Ez egy fajta rejtett tőkeemelés, amire külön közlés híján csak mérlegleadáskor derül fény.) Így viszont megmaradt még közel 90 milliárdnyi tőke- és a 2023-as nyereség után mintegy ötmilliárd eredménytartalék. A tulajdonos – érthetően – nem vett ki osztalékot.

A Mol által 2022-ben 35 évre elnyert hulladékkoncesszió érdemi végrehajtását 2023 júliusában megkezdő leányvállalat bevételei tavaly 189 milliárdról 377 milliárdra ugrottak, vagyis szinte fillérre megkétszereződtek. Kötelezettségei 135 milliárdról 128 milliárdra csökkentek. Tavaly a visszaváltott palackokért közel 33 milliárd forintot utaltak, a várható kifizetésekre pedig további 19 milliárdos céltartalékot képeztek. Vagyonuk 2024-ben 183 milliárdról 227 milliárdra nőtt.

A Mohu üzletágainak külön mérlegei szerint a települési szilárd hulladék közszolgáltatásnak nevezett elszállítási-előkezelési bevétele a 2023-as törtév 47 milliárdjáról tavaly 97 milliárdra, a tevékenység vesztesége pedig 28 milliárdról 68 milliárdra ugrott. (A bevétel kétharmadára rúgó veszteség a rezsicsökkentett lakossági szemétdíj és a valós költségek közötti eltérésre utalnak - vélik hozzáértők.) A hasznosítható, nem ipari, hanem úgynevezett intézményi hulladékokon tavaly szintén vesztettek 12 milliárdot. A különböző termékek előállítói által a csomagolásaik után fizetett, EPR-nek nevezett „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből” a 2023-as 127 milliárd után tavaly 220 milliárd folyt be, a kezdő törtév 26 milliárdos nyeresége viszont tavaly tízmilliárdos buktába fordult. A DRS-nek nevezett palackvisszaváltáson tavaly tízmilliárdos értékesítési és 33 milliárdos egyéb bevétel mellett 9 milliárdos veszteséget mutattak ki.

A jóváhagyás kisebb iparági bravúr

A Mohu könyvvizsgálója, a Deloitte jóváhagyta az első teljes koncessziós év jelentését. Ez történelmi szemszögből akár könyvelési bravúrnak is nevezhető, hisz a 2016-os indulással hasonló hulladékipari feladatokra létrehozott, állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. kezdő mérlegének könyvvizsgálói jelentése akkor leginkább kaotikus pénzügyi és nyilvántartási helyzetről tanúskodott.

Szakértők a Mohu tavalyi veszteségét a hulladékkoncesszió kezdeti kiadásaival magyarázzák; a kedélyeket inkább a 2023-as nyereség borzolta, amit mostani jelentésükben is utólag túl derűlátó akkori becsléseikkel indokolnak. A tavalyi Mohu-veszteség mértéke illeszkedik március végi, több tízmilliárdról szóló értesüléseinkhez, amiként kötelezettségek jó része is csoporttagokkal szemben áll fenn. Akkori információink szerint a tőkepiacon figyelt kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti (EBITDA-) eredményt mielőbb nyereségbe fordítanák.

A Mol már korábban napvilágot látott, csoportszintű jelentése a hulladékágazat tavalyi veszteségugrását a palackvisszaváltás magas induló költségeivel magyarázza. Az év végére összesen mintegy 3200 automatát üzemeltek be; az utolsó negyedév során napi 6 millió palackot és dobozt kezeltek. További 1500 kézi visszaváltóponttal is leszerződtek. Emellett 14 településen 200 ezer gyűjtőedénnyel konyhaibiohulladék-begyűjtési kísérlet indult és országszerte 1100 textilhulladék-gyűjtőt is kihelyeztek. Esztergomban hulladékudvart adtak át és a megrendelt száz új gyűjtőjárműből 41-et megkaptak. Ágazatuk 2024-ben 31 milliárdot ruházott be. A koncessziós hulladékgazdálkodási tevékenység a zöld célok szempontjából sikeres, de nem egyszerű megtalálni a szabályozókkal az ezt fenntarthatóvá tévő összhangot – fogalmazott a területről a Mol áprilisi közgyűlésén Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató.

A Mohu Mol tavalyi vesztesége 20-30 milliárddal meghaladja a teljes cégcsoport február óta ismert 2024-es jelentése szerint „körforgásos gazdálkodásnak” nevezett hulladékipari ág nemzetközi számvitel szerinti, 20 milliárdos EBITDA-, illetve 33 milliárdos „működési” veszteségét. Utóbbi 429 milliárd forintos bevétele 14 százalékkal meg is haladja a Mohuét. Ez azt sejteti, hogy a Mol körforgásos gazdálkodási üzletága fajsúlyos és nyereséges koncesszión kívüli hulladékos tevékenységeket is fed.

Köszönet a guberálóknak

A Repont-rendszeren keresztül a tavalyi indulás óta több mint kétmilliárd pet-palackot, fémdobozt és üveget váltottak vissza – közölte nemrég a Mohu. 2025 első negyedére a koncessziót megelőző 30 százalékhoz képest a visszaváltási arány 80 százalékra nőtt. Több mint 3 ezer ponton automata, 1700 helyen pedig kézi visszaváltás üzemel. Ügyfeleik mintegy négyötöde boltban levásárolható kupont kér, ami eddig több mint 80 milliárd forintot tett ki.

A Repont-alkalmazáson keresztül a felhasználók 15-20 százaléka bankszámlára utaltat, jótékony célokra pedig közel kétszázmillió forintot ajánlottak fel. Közleményükben Pethő Zsolt vezérigazgató a legnagyobb elismeréssel illette azokat, akik visszaviszik a palackot. (Arra, hogy ők láthatólag főképp guberálók, a Mohu nem tér ki.) A boltok feladata a palackokkezelési díj fejében a gépek üzemeltetése, tisztítása és ürítése is – szögezik le. (Szintén megjegyzendő, hogy e téren sokan áldatlan állapotokat tapasztalnak.) A Mohu célja, hogy Magyarország elérje az EU által előirányzott 65 százalékos újrahasznosítási és 10 százalék alatti lerakási arányt. Hulladékudvarokat létesítenek, felépítenek egy évi 360 ezer tonna hulladék feldolgozására alkalmas üzemet, megnégyszerezik a textilgyűjtők számát és egymillió szelektív kukát osztanak ki ingyen – zárul a közlemény.

Az időközben felszámolt Széchenyi István Hitelszövetkezet volt elnökét és a többi vádlottat tavaly ugyan felmentették a hűtlen kezelés vádja alól, a másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. Az ügy fellebbezés miatt harmadfokon folytatódik.