A visszaváltható palackok kukázásával egy óra alatt 5-10 ezer forintot is meg lehet keresni. Azoknak, akik rászánnak 4-8 órát, napi 30-50 ezer forint is összejön a köztéri szemetesekből gyűjtött, 50-50 forintért visszaváltható palackok után – derül ki az érintettek körében végzett felmérésünkből.
Júliustól a hazai italgyártóknak végleg át kellett állniuk az 50 forintért visszaváltható palackok forgalmazására, illetve, legalábbis a kötelezett színhelyeken, többé-kevésbé az automaták is üzembe álltak. Bár a hirdetésekben inkább a vásárolt csomagolásait környezettudatosan visszaszolgáltató középosztály jelent meg, az elmúlt hónapok során hajléktalanok, de legalábbis kevésbé módosnak látszó polgárok tömegei lepték el a köztéri kukák környékét, hogy aztán az élelmiszerüzletek automatái előtt, hosszú sorokban váltsák vissza palackokkal teli zsákjaik tartalmát. Az 50 forintot érő palackok tehát a jelek szerint a várakozásoknál jóval gyakrabban végzik a kukákban, érdemi pénzkeresési lehetőséghez juttatva a kukatúrástól nem ódzkodó járókelőket. Bár a pet- és alupalackkal púpozott hulladékgyűjtők látványa megritkult, a szemetesek mellett egyre gyakoribb kupacok tanúskodnak egy-egy alaposabb válogatásról. Mi több, a borsod-abaúj-zempléni portál Boon beszámolója szerint
a visszaváltóhellyel el nem látott térségekben megjelentek a palackokat olcsóbban felvásárló „hiénák” is.
A jókedélyű Sanyi a Mol-székház közelében, az 1-es villamos megállójában, célszerszámmal nyitogatja a kukákat. (A riportunkban szereplő gyűjtögetők egyike se vállalta se nevét, se arcát, így esetükben álneveket használunk.) Elmondása szerint „FKF-es” – ezért is „van kulcsa” a hulladékgyűjtőkhöz -, de most épp szabadnapját tölti. A nyitogatás valóban megkönnyíti a hulladék áttúrását és segítségével elkerülhető a maradék szétdobálása is. („FKF-es” alatt a fiatalember vélhetőleg azt érti, hogy munkaidejében a fővárosi tulajdonú BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. „FKF Köztisztasági Divízió” megbízásából söpri az utcákat. Bár a rövidítés alapjául szolgáló Fővárosi Közterület-fenntartó, négy éve, több más budapesti vállalattal együtt, cégszerűen, beolvadt a BKM-be, üzemegységként megőrizték az FKF-rövidítést.) A napi trendeket láthatólag kevéssé követő Sanyi állítása szerint július óta gyűjtöget, találkozásunkkor húsz perce kezdte el. A korábbi évek „kétforintos” sörösdobozai nem hozták lázba, nem tervezi a napját ezzel tölteni, így ma 6-7 ezer forinttal megelégszik.
Napi 10 ezer forintos bére mellett ennyit szükségesnek is tart a megélhetéséhez.
Hatalmas nejlonzsákja már félig telt, amit egy közeli élelmiszerboltban vált vissza. Mivel a gép csak sértetlen csomagolást vesz át, Sanyi immár elsajátította az összegyűrt palackok visszadomborításának tudományát is. Egy-egy visszaváltás negyed órát vesz igénybe, de mivel nagy a „konkurencia”, a boltban, előtte-mögötte, gyakorta áll sor. Igaz, egy-egy csábítóbb szemetesért még sose kellett megküzdenie. Egyébként „öltönyösöket” is látott már 50 forintos palackokért kukákba nyúlni. Sanyi tudja, amit tesz, tilos, de reméli, az FKF-es munkaellenőrök nem szúrják ki, mert az kirúgással jár. (Egyébként a kukák „kimazsolázása” mindenkinek tilos, mert kidobás után a szemét tulajdonjoga a hulladékcégé. A tilalomnak a közterület-felügyelők dolga lenne érvényt szerezni, de ilyet egyik interjúalanyunk se tapasztalt.)
Egy Corvin-negyedi élelmiszerüzletnél sok palackot visszaváltó, viseltes öltözékű urat szólítunk meg. Bár társával valamin veszekszenek, közben elárulja, hogy ők is „FKF-esek”. Bár kétli, hogy valóban újságírók lennénk, biztosít: beugranak a Vajdahunyad utcai hajléktalanszállóra, és utána nyilatkozik. A helyszínen várunk kicsit rájuk, majd eloldalgunk.
Az egyik sétányon FKF-egyenruhás üríti egykedvűen a szemétgyűjtőket. Ha név nélkül is, de szívesen segít. Szerinte amióta sokan kiszedegetik a visszaváltható palackokat,
nem lett kevesebb a szemét, és a kukák környéke se szorul gyakoribb tisztogatásra.
Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a hivatásos közterület-takarítók néha nem engednek-e a palackok csábításának, mosolyogva bólint, megjegyezve, hogy az egyébként tilos.
Miután a Deák téren két másik gyűjtögető hamar értésünkre adja, hogy nem kér a nyilvánosságból, kedves, mosolygós interjúalany akad utunkba. A húszéves lány, nevezzük Elvirának, szintén célkulccsal nyitogatja a belváros kukáit. Elmondása szerint a párjával együtt napi néhány órát dolgozik, kettejüknek 50-60 ezer forint gyűlik össze. A Kisvárdáról származó párnak ez elegendő az albérletre és az élelmiszerre. Elviráék a sok turista miatt elsősorban a központi utcákat járják, és még nekik sem akadtak területi vitáik:
tapasztalatai szerint a koldusok nem váltottak palackozásra,
ő csak a sok „kínai” és „néger” gyűjtögető miatt értetlenkedik. (Ez nem kitaláció: a Mol-székház tövében mi is láttunk három távol-keleti hölgyet a szemétgyűjtők mellett palackokkal teli zsákot cipelni.) Most más munkát nem végez, de ha lemegy a szezon, visszatér takarítani.
Abban az általunk megkérdezettek mindegyike egyet értett, hogy a mostani zavaros állapot a jövőben más irányt vehet. Egyesek nem zárták ki, hogy hajléktalanszállókon is megjelenhetnek automaták, amiként az utcákon feltűnhetnek visszaváltható palackok elhelyezésére-kivételére szolgáló, reklámhordozó edények is. Egy forrásunk, annak, aki nem váltana vissza, addig is, azt ajánlja, helyezze a palackot a hulladékgyűjtők mellé, ahonnan az perceken belül eltűnik. Kellő csatornázás híján viszont az egyre zsírosabb „gubi-bizniszt” akár szervezett hálózatok is átszőhetik.
Vissza- és nem megváltás
A hajléktalanságból nem feltétlen a palackvisszaváltás a végső kiút – osztotta meg lapunkkal gondolatait Bazsa Tibor Zsolt, a Vajda 3 elnevezésű hajléktalanszálló intézményvezetője.
Terjed-e a hajléktalanok között a palackvisszaváltás?
Tömegesnek nem mondanám, de néhányak szert tesznek így némi mellékesre. Akad, aki napi 15-30 ezres bevétellel büszkélkedik, de ez talán túlzó. A visszaváltást nem tartom a végső kilábalás útjának, de ne nekem legyen igazam. Igaz, egy lakónk beüzente, azért alszik most az utcán, hogy elsőként vizsgálhassa át a lelőhelyeket. Nem zárom ki, hogy most mások is ezért maradnak távol éjjeli menedékhelyeinktől. Tegnap egy vendégünk palackjait egy nála is rászorulóbbnak adta. Egyébként egy közértes a bejáratuknál sorakozó hajléktalanokra panaszkodott nekem, ami talán inkább róla állít ki bizonyítványt.
Keresték meg önöket cégek visszaváltóautomata kihelyezésével?
Nem, de elgondolkodnánk rajta, mert az 50 forint kecsegtetőbb a szállásainkon a Covid-járványig üzemelő automaták összegyűrt aludobozonként adott néhány forintjánál.
A hajléktalanok között sok az „FKF-es”?
Igen, vendégeink elmondása szerint sokuk végez alkalmi, köztisztasági munkát.
A hulladékcégek nem váltanak
A kidobott, visszaváltható palackok nagy száma, kiváltképp a nyári fesztiválok környékén, élénkíthette azokat, akik eddig se tartózkodtak a guberálástól – vélekedett a téma kapcsán lapunknak Nagy László, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója. A jelenség nem javította a hulladékgyűjtők környékének tisztaságát sem. Amíg a lakossági (és az úgynevezett intézményi) hulladék a tavaly elnyert, 35 éves koncesszió keretében a Mol-hátterű Mohu tulajdonába került, addig a közterületek tisztítása és az onnan begyűjtött hulladék az önkormányzatoknál maradt – szögezte le. Ennek nyomán amíg a háztartási hulladékot elszállító, úgynevezett közszolgáltatókkal a Mohu, mint átvevő, egyértelmű szerződéseket kötött, addig a közterületi, úgynevezett köztisztasági tevékenységet végző, helyhatósági cégek hulladékukat ma se feltétlen a Mohunak adják el. Mivel az egyesülés alapvetően előbbieket, vagyis a közszolgáltatókat képviseli, a közterületi jelenségekre nincs közvetlen rálátásuk.
A szakember mindemiatt az érintett szereplők viszonyrendszerének és kötelezettségeinek pontosabb szabályozását sürgette. Arról nem hallott, hogy a forráshiányos köztisztasági cégek a köztéri kukákban található, érvényes palackokat visszaváltanák. A háztartások utcára tolt, vagyis a közszolgáltatók hatáskörébe tartozó kukáinak átkutatásáról szintén nincsenek visszajelzéseik, de abban bizonyos, hogy a házakhoz telepített szelektív kukák petpalack-tartalma akár 90 százalékkal is apadhat. A többi műanyagtermék visszaforgatása érdekében ugyanakkor eme, „házhoz menő”, szelektív gyűjtés létjogosultsága töretlen – vélekedett Nagy László.
A Mohu nem vizsgálja ügyfelei társadalmi helyzetét
Az új rendszernek köszönhetően ma Magyarországon naponta 6-7 millió, de egy forgalmasabb szombaton akár 8 millió palackot, üveget és dobozt is visszaváltanak – közölték lapunkkal a hazai hulladékágazat irányítására tavaly 35 éves jogot elnyerő, Mol-hátterű Mohunál. Míg a korábbi, „tapossalaposra”-rendszerben az italcsomagolások 30-40 százalékát hasznosították újra, a Repont esetében legalább 90 százalék a cél. Ráadásul utóbbi esetben a palack az is marad. A visszaváltott csomagolások kétharmada műanyag, harmada fémdoboz, 3 százaléka üveg. 3200 ponton automata, ezer boltban "kézzel" veszik vissza a palackokat. A bővülés folyamatos. A cég a visszaváltás és a kukázás összefüggéseit boncolgató felvetéseink egyikére sem válaszolt. A Mohu palackvisszaváltásért felelős vezetője, Szabó Szilvia lapunknak adott májusi interjújában, a téma kapcsán, úgy fogalmazott, hogy „a díjért cserébe valakinek mindig megéri az erőfeszítés”. Vagyis nem vizsgálják sem a palack visszaváltás előtti útját, sem ügyfeleik társadalmi helyzetét.
Júliusban élesedik a visszaváltás, a januári határidő ellenére a nagyobb üzletek több mint egytizede máig nem szereltette be az automatákatA BKM nem lát összefüggéseket
A Budapesti Közműveknél már az új palackbegyűjtési rend bevezetése előtt is találkoztak az utcai hulladékgyűjtők kiborításával – közölték megkeresésünkre a BKM-nél. A rendbontások vagy károkozások nem sűrűsödnek. Az utcai hulladékgyűjtők mellett, kiváltképp idegenforgalmi gócpontokban, sok a gyorséttermekből származó, utcai vagy elviteles hulladék, amit munkatársaiknak fel kell takarítaniuk. Ez és az új pet-begyűjtési rendszer között nem látnak egyértelmű összefüggést. A BKM nem válogatja le és nem váltja vissza a palackokat, illetve munkatársaik körében sem észlelik a jelenséget – szögezték le felvetésünkre az önkormányzati cégnél.
