Az Örs vezér terén, a metró végállomásánál áll egy hatalmas épület. Benne egy kicsi terem a hatodik emeleten, ahol hölgyek a flamenco táncot tanulják hetente egyszer. Amikor megérkeztem a helyszínre, éppen a rudakat szerelte le a táncosok előtti csoport. A flamencós lányok már elkezdtek bemelegíteni, amikor egypár szóra elcsábítottam őket.
A szenvedély energiája
Kriszti a hétköznapi életben közgazdászként dolgozik, de már nyolc éve táncol. Számára a tánc a kikapcsolódást, a lazítást jelenti. Márti végzettségét tekintve pedagógus, most egy patikában dolgozik, viszont korábban hivatásos táncosként, néptánccal járta a világot, mégis örök álma volt a flamenco. Aktívan négy éve jár a közösségbe, de igazából már tizenkét évvel ezelőtt elkezdte, mondhatni örök visszatérő. Zsófi a gyermeke születése után kezdett el táncolni. Úgy érezte, a leföldeletlen energiáit ki kell adnia valahol, és ebben a flamenco ideális partner. Szerinte ennek a táncnak rengeteg arca van.
„Benne van egy elementáris energia, a düh, a szenvedély és a líraiság is egyben. Bármilyen lelkiállapotban lehet táncolni, és a végén megnyugszik a test és a lélek” – avatott be Zsófi.
Johanna, akit csak Nanának becéznek, Bukarestben született, de Rómában ismerkedett meg a flamencóval huszonöt évesen. A matematikus végzettségű hölgy jelenleg könyvelőként dolgozik egy multicégnél, s közben imád táncolni. Szerinte bármikor el lehet kezdeni flamencózni, akár hetvenévesen is.
„Nyitottság kell hozzá, az öröm pedig jön magától” – összegzett Johanna.
Amíg beszélgettünk, megérkezett az oktató egy hatalmas szőnyeggel a hóna alatt, és első látásra elképzelni sem tudtam, hogyan jutott el ezzel a tárggyal idáig. Bajnay Beáta már harmincöt éve foglalkozik tánccal. Korábban Vámos Veronika tanítványa volt, aki 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet koreográfusi munkásságáért. Bea már részt vett a második flamencofesztiválon Zágrábban, de az általa koreografált produkciók megfordultak többek között a Bethlen Téri Színházban, a Pécsi Nyári Színházban és a békéscsabai Jókai Színházban is. Legutóbbi saját előadásának bemutatója a Várkert Bazárban volt, de az A38 hajón is koncerteztek már a Caminando együttessel.
Amikor általános iskolában megkérdezték Beától, hogy mi szeretne lenni, ha felnőtt lesz, azt válaszolta a pályaválasztásnál, hogy táncos, énekesnő vagy színész. A veszprémi lány ének-zenei iskolában kezdte tanulmányait, a gimnáziumi éveit végigtáncolta a Bonita STE tagjaként. 1994-ben egy tánckurzuson találkozott először a flamenco tánccal, és azonnal érezte, hogy megtalálta az igazit. Ebben a mozgásformában tudja kifejezni a szabadságát, kiélni a koreográfiákon keresztül a kreativitását, az érzéseit. Bár voltak évek, amikor másfelé kacsingatott, más stílusok is szóba jöttek, mindig visszatért a flamencóhoz.
„Ez a tánc maga az élet és annak az illékony pillanatnyisága, miközben a gyökereiből táplálkozik folyamatosan
– mesélte Bea. – A cipő kopogásával kijön a táncosból az indulat, beledöngeti a földbe az érzéseit. Ritka felszabadító élmény. Egyszerre benne van a négy elem, levegős a pörgések miatt, tüzes az érzések kifejezése által, a víz megjelenik a hullámzó karmozdulatokban, valamint az energikus mozgás okozta izzadságcseppekben, és földes, hiszen a talpakkal a földbe kopogják a ritmusokat. Ösztönös, ahogyan a cigányok érzik az életet.”
Infó
Az Aldebaran Kompánia évzáró táncgálájának a B32 Galéria és Kultúrtér (Bartók Béla út) ad otthont június 13-án. Flamencotánctábort Piliscséven tartanak július 3–6. között, jelentkezni július elsejéig lehet).
Lorca táncversenye
A flamenco pontos eredetéről csak annyit tudhatunk, hogy Andalúziában gyökerezik, az első előadók az ott letelepedett cigány családokból származtak. Eredetileg nem a zenét, hanem a cigányokat nevezték flamencónak, csak a XIX. század közepétől terjedt ki a név jelentése a zenére is. Az andalúz cigányoknak ez a zene és a tánc adja az identitásukat, ők nagyon büszkék erre a tradícióra. Manuel de Falla spanyol zeneszerző szerint a flamenco kialakulásában szerepet játszott az arab hódítás 711-ben, a bizánci liturgia meghonosodása a spanyol egyházban, és az indiai harmóniák megjelenése a cigányok bejövetelkor. A flamenco története több szakaszból áll, először létjogosultságot nyert, majd az elsekélyesedés előtt mindig újrafogalmazta magát. Egyszer Federico García Lorca is szerepet játszott a tánc népszerűsítésében, ugyanis 1922-ben táncversenyt szervezett Granadában.Azt megállapíthatjuk, hogy akár mór, akár zsidó, akár cigány vagy andalúz eredetű a flamenco, az ember ösztönösen érzi. Könnyen felismerhető, akármilyen nehézkes is a meghatározása. Annyi biztos, hogy mindig elüt a megszokottól, és valamiképpen a kívülállást képviseli. Legalábbis az utóbbi kétszáz évben a törvényen kívüliek zenéje volt, a spanyol – és különösen az andalúz – társadalom peremén élőké. Valószínűleg ebből adódik, hogy a cigányok rajonganak érte, és a dalszövegekben is gyakran jelenik meg a börtön és az igazságtalanság.
A pillanat születése
Bea és táncostanítványai jelenleg az Aldebaran Kompánia június 13-i évzáró táncgálájára készülnek, aminek a B32 Galéria és Kultúrtér ad otthont a Bartók Béla úton. Az évzáró azért számít nagy eseménynek, mert itt mutatkoznak be a tanítványok, és sokszor megtörténik, hogy a családtagok, akik részt vesznek a gálán, tátott szájjal nézik, ahogy a feleség avagy az édesanya minden érzését megmutatva táncol. Idén kétrészes műsorral készülnek, az első részben bejátszott zenére adnak elő koreográfiákat, míg a második részben élő zenével kísérik a táncosokat, Jorge Díez Aragón énekével és Girán Péter gitárjátékával lesz teljes az előadás.A flamenco teljesen más élményt ad, ha élő zene adja az ütemeket, hiszen a jelenben dőlnek el a pillanatnyi döntések, ahol annak is szerepe van, hogy az énekes éppen hol vesz levegőt, és ezt a pillanatot a táncos hogyan reagálja le a mozdulataival.
Szólótáncokat is bemutatnak, Bea is megcsillantja tudását, és az „S akkor szép az erdő, mikor zöld” című magyar népzenére táncol majd, amit Tóth Márti énekel az eseményen.
Bea szerint ez a gála azért is fontos, mert a táncosok ilyenkor megmutatják, hogyan képesek kiállni magukért. A pillanat mindig megszüli a gesztust, és érdemes keretbe rakni tiszavirágéletünket, ami csupán egy pillanat, akár a flamencotánc. „A tánc a jelen művészete. Egyik pillanatban megszületik egy gesztus, a következőben már el is hal. A tiszavirág-életű mozdulatok gálája ez az évzáró, kiemelt tér és idő, ahol a táncon kívül magát az életet ünnepeljük, hisz illékonyságukban is gyönyörűek és örömteliek mindketten. Ezt szeretnénk megosztani a résztvevőkkel a táborban és a gálán egyaránt” – mondta végül Bea.
Piliscsévi elvonulás
A flamenco tánc megismerésére remek lehetőséget ad a flamencotánctábor, amelyet a pilisi erdő ölelésében, Piliscséven tartanak július 3–6. között (jelentkezni július elsejéig lehet). A foglalkozásokat kezdő és haladó csoportokra bontják. Különböző stílusok találkoznak a táborban, három flamencotáncostól is lehet tanulni, és idén nemcsak a tánc, hanem a jóga is helyet kap az eseményen. Elsőre talán furcsa párosításnak tűnhet a két mozgásforma ötvözete, mégis segítik egymást. A jóga támogatja az izmok, ízületek ellazulását, míg a tánc közben felszabadulnak az érzelmek, amelyek jótékonyan hatnak a szívre, hiszen az önfeledt, pillanatnyi öröm megélését teszi lehetővé. A tanárok közül Házi Gabriella Eindhovenből, Molnár Beatrix Madridból, Bajnay Beáta és Kálmán Judit Budapestről érkeznek, hogy átadják művészetük egy-egy darabját a táborozóknak.
