Repülőrajt helyett 12,1 százalékkal csökkentetek beruházások az első három hónapban 2024 első negyedévéhez képest – közölte a KSH. Az előző negyedhez mérten is visszaesést regisztráltak, ennek mértéke 3,4 százalék volt. A KSH értékelése szerint a zsugorodáshoz a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás járultak hozzá, míg a zuhanást az ingatlanügyletek, illetve az energiaipar növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.
A magyarországi beruházások a 2022-es választások óta mélyrepülésben vannak, az azóta eltelt 12 negyedévben egyetlen egy alkalommal mért növekedést a KSH, ami a magyar gazdaság tartós mélyrepülésére mutat rá. A beruházási kiadások értéke immár közel 25 százalékkal marad el a 2021-es szinttől. Az okok közismertek:
hiányoznak az uniós pénzek, a költségvetés sem tud beruházni magas hiány és államadósság miatt, a cégek pedig ilyen gyenge konjunktúra mellett nem érdekeltek a fejlesztésekben, hisz a meglévő gyártókapacitásaikat sem tudják kihasználni.
A gyenge beruházási adatok nem voltak meglepőek a korábban közölte első negyedéves GDP-adatok fényében. Mint arról korábban beszámoltunk, az első három hónapban a magyar gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint stagnált, az eltérő munkanapszámmal korrigált mutató szerint viszont 0,4 százalékos csökkenést mutatott. A magyar gazdaságnak egyedül a lakossági fogyasztás és így szolgáltatási szektor ad némi támaszt.
Az Orbán-kormány nemcsak a számot, hanem az irányt is eltévesztette, Magyarországon már a recesszió fenyegetA beruházások növekedésére már régóta számít a kormány, több akkumulátorgyár is épül, lassan termelésbe áll a BMW debreceni gyára és fejlesztik a kínai BYD szegedi autógyárát is. Ennek ellenére a beruházások nem emelkednek, sőt csökkennek, aminek az az oka, hogy ezek a fejlesztések is késnek, hisz a pangó autópiac miatt nincs értelme ezeket gyorsan befejezni és termelésbe állítani. Ugyanakkor amíg a beruházások nem emelkednek, addig tartós növekedési fordulatra sem lehet számítani magyar gazdaságban.
Könnyen lehetséges, hogy a jelenlegi oldalazás a 2026-os választásokig kitart, hisz idénre már egyre több elemző 1 százalékos vagy annál is kisebb növekedést jelez előre.
A romló kilátásokat jelzi az is, hogy májusban csökkent a GKI Gazdaságjutató Konjunktúraindexe is. Az EU támogatásával készült felmérés szerint májusban a fogyasztók és a cégek is kissé pesszimistábbak lettek áprilishoz képest. Az üzleti szektor foglalkoztatási hajlandósága valamelyest romlott az előző felméréshez képest, míg az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás héthavi mélypontjára csökkent. Az üzleti kilátások idén januárban érték el mélypontjukat, azután áprilisig némi pozitív elmozdulás történt. E kedvező folyamat megakadt májusban, a GKI üzleti bizalmi indexe bő 2 ponttal csökkent az előző megkérdezéshez képest, s ezzel értéke visszatért az év eleji szintre.
A GKI fogyasztói bizalmi index elég alacsony szinten indította az évet, majd áprilisban kissé emelkedett. Májusban e mutató negatív irányban változott, így értéke lényegében visszaesett a január-március közötti szintre. A lakosság az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét enyhén javulónak, de a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait közepesen romlónak értékelte.
Magyarországon az irány sem jó, nem élünk rosszul, de Ausztriát sosem fogjuk utolérniGyártást visz el a Győrből az Audi?
Az Audi márciusban megállapodott az üzemi tanáccsal és a menedzsmenttel a Q3-as modell termelésének részleges átcsoportosításáról. Az Audi Q3 gyártásának részleges áthelyezése Győrből Ingolstadtba a győri gyártósorok kihasználtsága indokolja az Autopro.hu a cégtől származó, belső, nem hivatalos forrásai alapján. A portál szerint a kezdetben az összes új Q3-as Győrben készül majd, az értékesítése a tervek szerint ősszel indul, míg Ingolstadtban a gyártás csak 2026-ban kezdődik.
