Varga Zs. Andrásnak nem tetszik, hogy a Magyar Bírói Egyesület bírálta az átláthatósági törvény javaslatát

A Kúria elnöke visszautasítja a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) állásfoglalását, amely szerint a Kúria elsőfokú hatásköreit bővítő törvényjavaslat elfogadása szervezeti szinten sértené a bíróságok függetlenségét – írja Varga Zs. András nevében a Kúria Sajtó és Protokoll Osztálya. A legfelsőbb bírói szervezet honlapján olvasható közlemény szerint egy törvényjavaslatról minden bíró, és bírókat is tagjai között tudó civil szervezet kifejtheti szakmai álláspontját, de az elnök szerint „a Mabie állásfoglalása azonban túllépte a szakmaiság határát, mivel ma is ismert jogi megoldásokat hagy figyelmen kívül.”

Hasonló vélekedést mindeddig csak közéleti véleményformáló szervezetek nyílt politikai megnyilvánulásai tartalmaztak. Mindez új megvilágításba helyezi a MABIE bírósági érdekképviseletre hivatkozással elmúlt hónapokban kifejtett tevékenységét. Felismerve, hogy a politikai befolyásolási törekvések félreérthetetlenül utat találtak a bíróságokhoz, elkerülhetetlen, hogy a Kúria – integritása védelmében – felülvizsgálja együttműködését a Magyar Bírói Egyesülettel – olvasható a közleményben Varga Zs. András szándéka.

Ahogyan arról beszámoltunk, szerdán a Mabie ugyancsak közleményben ítélte el – ahogy fogalmaztak – a nevétől eltérően nem átlátható törvényjavaslatot, amely a demokratikus intézményrendszer létét veszélyezteti. A szervezet szerint a jogállamiság és az alapvető jogok védelme érdekében a tervezet azonnali, alapos és teljeskörű felülvizsgálata szükséges. Mint kifejtették, a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat több ponton sérti a demokratikus jogállamiság alapelveit, különösen a hatalmi ágak elválasztását, a jogbiztonságot és a bírósághoz fordulás jogát.

Jelezték továbbá, hogy egyetértenek az Ügyvédkör által szakmai szempontból megfogalmazott észrevételekkel, amely szerint a jogszabály-tervezet sérti az Alaptörvényben rögzített alapvető jogokat, beleértve a tisztességes eljáráshoz való jogot és az egyesülés szabadságát is. – Kiemelendő, hogy a jogrendbe nem illeszkedő Szuverenitásvédelmi Hivatal széleskörű, nem kellően meghatározott hatáskörei, eszközrendszere veszélyezteti a jogállamiságot. A hivatal képes lehet szervezetek és személyek megfigyelésére és szankcionálására anélkül, hogy megfelelő jogorvoslati lehetőség lenne biztosított az érintettek számára – fűzték hozzá.