„Orosz típusú elnyomás” – Megtartották az EP-vitát a Fidesz átláthatósági törvényéről, már az EU-biztos is bírál

Utolsó pillanatban módosították az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének napirendjét, hogy megvitathassák az új magyar törvényjavaslatot, amely az vita címe szerint az orosz típusú elnyomás felé való sodródását jelenti Magyarországon. Több képviselő putyini törvénynek nevezte a jogszabályt és követelt gyorsabb cselekvést az Európai Bizottságtól. Amíg számos képviselő a Magyarországnak szánt pénzek elzárását kérte a Bizottságtól, Fideszes képviselők és szövetségeseik szerint a csak átláthatóságot akarnak a magyarok.

A tagállamokat tömörítő Európai Tanácsot a lengyel soros elnökség nevében Adam Szłapka lengyel EU-ügyi miniszter képviselte. A mostani tervezetről mindössze annyit mondott, hogy tudomásul veszi, a részleteiről nem beszélt. Kiemelte, hogy a lengyel soros elnökségnek prioritása a jogállamiság, éppen ezért jövő héten a tagállamok meghallgatják Magyarországot az úgynevezett 7. cikkelyes eljárásban.

A vitán fölszólalt az Európai Bizottság képviseletében Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa. Eddig az Európai Bizottság lényegében nem kívánta kommentálni a magyar javaslatot, mondván csak egy törvénytervezetről van szó, de figyelemmel kísérik az ügyet. Szerdán délután azonban Michael McGrath először nyilvánosan kritizálta a tervezetet . Szerinte a demokrácia alapja a vitában való részvétel és a megbízható információhoz való hozzáférés lehetősége. Az ír biztos fontosnak ítéli a civileket támogató környezet kialakítását, és felhívta a figyelmet a stigmatizálás veszélyére. Az Európai Bizottság figyelemmel fogja követni a magyar eseményeket, így megvizsgálják, milyen hatása lehet a törvény elfogadása a civil társadalomra. Michael McGrath emlékeztetett, hogy már elindult egy kötelezettségszegési eljárás a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény kapcsán, de új lépésről nem bejelentést.

„A magyar kormány érzi a vesztét, ezért emeli a tétet, a tét a szabadság lebontása”- mondta Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselője beszédében. Szerinte a megélhetési válságról és a korrupcióról próbálják elvonni a figyelmet a törvénnyel, amivel bárkit idegen ügynökké bélyegezhetnek. Bár a cél a megfélemlítés, Orbán elszámolta magát, mert félelmet várt, de ellenállásba ütközött, fogalmazott Tarr.

A DK nevében Molnár Csaba szólalt föl, mint mondta, a kormány szerint nem az a baj, ha lopnak, hanem ha megírja az újság. A kérdés, hogy létezik-e az EU, mert ha ezt meg lehet tenni egy tagállamban, akkor máshol is megtörténhet. Ezért Molnár arra kérte az intézményeket, mutassák meg, igenis létezik az unió.

Több képviselő arra hívta föl a figyelmet a vita során, hogy az Európai Bizottság tehetne többet is az ügyben, ugyanis a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz kapcsolódó törvény már folyó perében az Európai Bizottság bármikor kérvényezhetné a bíróságtól, hogy ideiglenes intézkedésként függesszék fel az eredeti szuverenitásvédelmi törvényt. Tineke Strik, a magyar jogállamiságról szóló jelenítés felelőse azt is hozzátette, minden nap számít, és azonnali cselekvésre van szükség a törvénytervezettel szemben, ami cinikus módon a szuverenitás helyett orosz-rendszert hoz be.

Mások, köztük a francia liberális Fabienne Keller is felemlegette, hogy bár az Európai Tanácsban 2018 óta folyik az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás, de előrelépés hét éve nem volt. Ebben az eljárásban azt vizsgálják, hogy Magyarország megsérti-e az alapvető uniós értékeket, a folyamat végén a tagállamok szankciókat is kivethetnének hazánkra, köztük a szavazati jog megvonását.

Daniel Freund német zöld képviselő szerint semmi nem lett végrehajtva a beígért reformokból, így itt az ideje, hogy minden Magyarországnak szánt pénzt befagyasszanak, ne csak egy részét. Ehhez képest a magyar kormány védelmében szólalt föl az olasz kormánypárt, a Meloni-féle Olasz Fivérek (FdI) képviselője. Stefano Caedagna is, ahogy a német, francia és román szélsőjobboldali politikusok is.