„A magyar társadalom túlélte a régi ÁVH-t, túl fogja élni ezt az újat is” – Össztűz zúdult a Fidesz üldözési törvényére a parlamenti vitában

- Az orbáni rendszer a demokrácia utolsó maradékát is felszámolva a nyílt diktatúrába lép át, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt furkósbotként használva önkényesen listázhatja a neki nem tetsző szervezeteket – a többi között erről beszélt az Országgyűlésben még napirend előtt az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, noha a „közélet átláthatóságáról” szóló, valójában a kormánykritikus sajtó és civilek ellehetetlenítésének megágyazó törvényjavaslat bekiabálásokkal tarkított vitája csak tegnap délután kezdődött, és lapzártánk idején is tartott. A szocialista képviselő megnyilvánulása azonban jól jelezte, mi az ülésnap, és vélhetően az egész ülésszak legfontosabb témája.

Mint arról a Népszava is beszámolt, Halász János fideszes honatya múlt kedden éjjel nyújtotta be a jogszabály-javaslatot, mely ellehetetlenítheti azokat a civil szervezeteket és sajtótermékeket, melyek a kormány szerint veszélyeztetik az ország szuverenitását. A hajdan a civil szférából és az SZDSZ-ből induló Halász János  eredendően egyedül jegyezte a javaslatot, ám a keddi általános vitára már csatlakozott hozzá a Fidesz és a KDNP szinte összes képviselője, köztük Orbán Viktor kormányfő is. Utóbbi egyértelműen szimbolikus támogató lépés, ugyanis a miniszterelnök a ciklus lassan három évében eddig mindössze három javaslatot vett a nevére.

Miután a törvény beterjesztése komoly ellenkezést váltott ki – hazai és nemzetközi civil szervezetek, pártok, közéleti személyiségek tiltakoztak, vasárnap több tízezren tüntettek ellene a Parlament előtt, míg kedden 22 országból 85 főszerkesztő és kiadóvezető áll ki az a jogszabállyal szemben, többek között a brit Guardian, az osztrák ORF vagy a lengyel Gazeta Wyborcza is –, az esetleges ellenzéki obstrukciót megakadályozandó a Fidesz kezdeményezésére a kétharmados kormánypárti többség (vagyis a Fidesz) megszavazta, hogy csak négyórás időkeretben lehet vitázni a javaslatról. A végszavazás június második hetében várható.

Mindezt megelőzve azonban Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető már a kedd délutáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Telex, a 444, és a Partizán megalapozottan feltételezi, hogy érintettjei lesznek a törvénynek – noha elvileg a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköre lesz eldönteni, mely szervezeteket szankcionálják.

A vita kezdetén Halász János személyeskedésekkel tarkított előterjesztésében megismételte a kormánypropaganda elmúlt hetekben sulykolt állításait többi között a külföldről finanszírozott hazai sajtótermékekről, ukrán dezinformációs kampányról, s ezekre hivatkozva indokolta a törvény szükségességét. Hasonlóképpen érvelt a kabinet nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár-miniszterhelyettes is, és sokatmondó, hogy a Fidesz vezérszónokaként nem valamelyik ismert potentát, hanem Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kapott szót, aki hagymázas történelmi háttérbe foglalta a törvényjavaslatot, amelyet nemzeti küldetésnek nevezett.

Dobrev Klára DK-s EP-képviselő ellehetetlenítési törvénynek nevezte a jogszabály-javaslatot, s kijelentette, a kormánypártok szerint nem az a baj, hogy szétlopták az országot, hanem, hogy erről a sajtó hírt ad, s a folyamatosan romló közállapotokat és gazdasági helyzetet a kormány nem a konklúziók levonásával, önkritikával kezeli, hanem a problémákról hírt adó sajtót, valamint a civil szervezeteket akarja megszüntetni, ráadásként gyurmának, illetve slime-nak nevezte az össze-vissza módosítgatott alaptörvényt. A KDNP-s Nacsa Lőrinc hazudozással, vallás- és nemzetellenességgel vádolta meg Dobrevet, és ismét csak a kormánypropagandát sulykolta az ellenzéki képviselők folyamatos bekiabálása mellett.

- Zdrasztvujtye daragije druzja (Jó napot, kedves barátaim – a szerző) – kezdte felszólalását a jobbikos Dudás Róbert, aki emlékeztette a kormánypárti képviselőket, néhány éve Orbán Viktor még azt állította, soha sem vetemednének rá, hogy elhallgattassák azokat, akik nem értenek velük egyet. A mostani törvényre viszont még Putyin orosz elnök is elégedetten is csettintene. A mi hazánkos Novák Előd szerint pártja egyetért a külföldi beavatkozás elleni fellépéssel, csakhogy szerintük a Facebook, a YouTube és a többi hasonló platform ellen kellene, ám a feladatra méltatlan a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hiszen tagjai között egykori III/III-as – a kutatóintézet vezetője, Horváth József – is található. A Párbeszéd részéről Szabó Tímea is figyelemelterelésnek tartotta a törvényt, majd felsorolta, hogy a kormány külföldön mely országok választásaiba avatkozott be pénzbeli támogatással. Felvetette azt is, nem tudni, a külföldiek által finanszírozott nagy hazai beruházásoknál létezik-e olyan pénz vagy befolyás, mely a Fideszt vagy a kormányt erősíti.

- A magyar társadalom túlélte a régi ÁVH-t, túl fogja élni ezt az újat is – tette hozzá később, párttársa, Tordai Bence pedig szerencsétlen lúzernek nevezte a javaslatot „nevére vevő” Halász Jánost. A párbeszédes Jámbor András azt kifogásolta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kap majd különféle jogköröket, noha a szervezet nem pártatlan, hiszen vezetője, Lánczi Tamás a kormány hatalmon maradásában érdekelt. Frakciótársa, Szabó Rebeka cenzúratörvénynek, illetve kommunista vagy fasiszta tempónak nevezte a törvényjavaslatot, és utóbbira jutott a DK-s Arató Gergely is.

Mire a z estig tartó vitáig eljutottak a képviselők, az országgyűlés titkos szavazással, csak kormánypárti támogatással megválasztotta Polt Pétert és Hende Csabát alkotmánybírónak. A titkos szavazáson a DK képviselői nem vettek részt, a párt közlése szerint nem asszisztálnak áldemokratikus színjátékhoz, „ahol csakis Orbán Viktor jelöltjei lehetnek megválasztva”. Voksolhatott viszont a Kövér László házelnök által a Pride betiltását célzó törvénymódosítás elfogadásakor füstgyertyával demonstráló, és ezért kitiltásra és sokmilliós pénzbüntetésre ítélt független Hadházy Ákos és öt momentumos képviselő: a bejáratnál egy különszobában adhatták le szavazatukat. Hadházy a Facebook-oldalán osztott meg egy képet, hogyan töltötte ki a szavazólapot: felsorolta a legnagyobb ügyeket, melyek elsimításában szerinte Polt Péter legfőbb ügyészként „bűnsegédként segített”. Hendének a megválasztásával le kell mondania egyéni képviselői mandátumáról, melyet 2022-ben a vasi 1. (szombathelyi) választókerületben szerzett meg bő 49 százalékkal. Mivel azonban egy éven belül parlamenti választások lesznek, így nem kell időközi voksolást kiírni, a helyét pártlistáról töltheti be a Fidesz-KDNP.