Fidesz;Országgyűlés;átláthatósági törvény;

„A nemzeti konzultáció a magyar nép szívhangja” – Megrendezték a parlamentben az átláthatósági törvény vitáját

A beterjesztő szerint tiszta vizet öntenek a pohárba, a Demokratikus Koalíció az EU intézményeihez fordul.

Nem nézhetjük tovább tétlenül, ahogy külföldről irányított álcivil szervezetek a szemünk láttára próbálják tönkretenni Magyarországot - jelentette ki az átláthatósági törvény kedd délutáni vitájában a hivatalos előterjesztő.

Halász János szerint az Orbán-kormány Voks 2025 véleménynyilvánító szavazását próbálják többen ellehetetleníteni. A törvényjavaslat elfogadásával tiszta vizet önthetünk a pohárba, látható lesz, hogy mely szervezetek terjesztenek külföldi pénzből idegen, akár ukrán propagandát is - tette hozzá. Szólt arról is, hogy egyes hazai civil és gazdálkodó szervezetek a közélet külföldi érdekek szerinti befolyásolásának eszközévé váltak. A kormánypárti politikus azt hangoztatta, a nemzeti szuverenitást veszélyeztető szervezetek közé csak azok kerülhetnek, amelyekre egyszerre igaz az alábbi három feltétel:

  • külföldi támogatásból finanszírozott tevékenységet folytat;

  • a magyar közélet befolyásolására irányuló a tevékenysége;

  • ezen tevékenységével veszélyezteti Magyarország szuverenitását.

Halász János kifogásolta, hogy csak most indult a törvényjavaslat általános vitája, de már látható, hogy az ellenzék hazudozása, támadása már a benyújtás óta zajlik. Egyben nyomatékosította: ez a törvény a legjobb eszköz arra is, hogy hatékonyan fellépjenek az ukrán propaganda ellen.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az Orbán-kormány támogatja a javaslatot. Répássy Róbert kifejtette, átláthatóvá kell tenni mindazokat a szervezeteket, amelyek a politikai, választói akarat befolyására alkalmasak. Beszélt arról is, hogy egy európai gyakorlat, hogy megtiltják a külföldi támogatásokat olyan szervezetek számára, akik a politikát, a választói akaratot befolyásolni akarják. Egyébként a magyar pártok között a rendszerváltás óta konszenzus van abban, hogy külföldi támogatást nem fogadhatnak el a pártok. Ez a mérce most már olyan szervezetekre is kiterjedne, akik magukat civilnek mondják, vagy magukat gazdasági társaságnak beállítva valójában a politikai akaratot, a választói akaratot befolyásolják. Nincs ezzel semmi baj, legitim módon befolyásolják a választói akaratot, de azt külföldi támogatásból nem tehetik meg - zárta mondandóját. 

Halász János

Ez a javaslat nemcsak a jelen, hanem a jövő nemzedékei számára is garanciát jelenthet arra, hogy hazánk szabadon, külső érdekektől mentesen dönthessen saját sorsáról - fogalmazott a Fidesz vezérszónoka. Illés Boglárka mindennapi példákat hozott állításának illusztrálására. Ha a lakóhelyünk melletti parkokat, köztereket ápolják, kiépítik a közvilágítást, rendszeresen cserélik az égőket, az növeli a biztonságot - ellenben mi történik akkor, ha gondozatlanság miatt a területi viszonyok kaotikussá válnak, és átveszi a sötétség az uralmat. Vagy gondoljunk akár, a kamera nélküli aluljárókra, takarásban lévő buszmegállókra. Minél több átlátás jellemez egy teret, annál jobban fokozza a szubjektív biztonságérzetet, és ez, leginkább ez tudja növelni a jelenlétet, javítani az életminőséget, az ott élők hangulatát és az egyéni felelősséget - fejtegette. A kormánypárti politikus azt hangoztatta, Magyarország szuverenitása nem egy elvont fogalom, hanem létezésünk alapja. Illés Boglárka kifejtette, a törvény azt akarja elérni, hogy minden magyar választópolgár biztos lehessen abban, hogy a választások során  kizárólag a magyar emberek akarata, érvényesül. Azt állította, a tervezet a transzparenciát helyezik középpontba. Minden olyan szervezetnek, amely külföldi támogatást fogad el, világosan el kell számolnia a magyar embereknek azzal, hogy milyen forrásokból, milyen célokra és milyen tevékenységekre használja azokat fel. Közölte, a hivatal nem büntetni akar, hanem átláthatóságot teremteni. (Ez nem igaz – a szerk.)

Szerinte a törvény javaslat nem egyedülálló, de annál inkább előremutató. Nem felszámol, hanem megóv a manipulációk általi eszközzé válástól, nem a véleményeket korlátozza, hanem feltárja a pénz forrásátIllés Boglárka úgy véli, ez a javaslat még a szárba szökkenése előtt akarja nyakon csípni a „kollárkingásodást”. 

– A nemzeti konzultáció nem csupán számok halmaza, hanem a magyar nép szívhangja. A magyar emberek 98%-a szerint, meg kell védeni gyermekeinket a genderpropagandától. Követelik, ne legyenek migránsgettók Magyarországon. Azt mondják, álljunk ki a magyar gazdákért és a GMO-mentes élelmiszerekért. Ez nem jobb vagy baloldal kérdése, itt Magyarország önállósága, függetlensége a tét - fogalmazott. 

„Hiába néznek tükörbe, egyvalamitől rettegnek”

A kormánypárti képviselők szerint nem az a baj, hogy szétlopták a fél országot és a pereputty gazdagodik évről évre, hanem az, hogyha ezt a sajtó megírja - jelentette ki a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője. Dobrev Klára szerint amikor az embereknek elegük van a fideszes kormányzásból, akkor a kormánypártok azt a következtetést vonják le, hogy nem a hatalmat kell leváltani, hanem a sajtót elhallgattatni. Hiába néznek tükörbe, egyvalamitől rettegnek, mert nem tűrik az ellenvéleményt és nem tűrik a vitát - tette hozzá. Közölte, pártja az Európai Unió intézményeihez fog fordulni. Aki ezt a törvényt elfogadja, az pontosan tudja, hogy ezzel fél lábbal már kifelé lép az Európai Unióból. Én csak remélni merem, hogy maguk tudják, mit kockáztatnak ezzel - fejtegette.

„Mi a magunk részéről meg fogjuk tenni mindazt, ami a mi feladatunk: el fogjuk vinni a szavazóurnákhoz mindazokat a baloldaliakat, akik kormányváltást akarnak, és addig is csak azt tudom önöknek mondani, hogy minden egyes szerkesztőség, amelyet bezáratnak, minden egyes újságíró, akit ellehetetlenítenek, minden egyes civil szervezet, akinek a munkáját megakadályozzák, az nagyon nagy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy ennek a bűnös, korrupt Orbán-rendszernek jövő áprilisban vége legyen. Ez a törvény se fogja megmenteni önöket” - zárta mondandóját Dobrev Klára.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője azt mondta, hazudik, aki a javaslatot ellehetetlenítési törvénynek nevezi. Nacsa Lőrinc mondandójának nagy részében Dobrev Klárát bírálta és javarészt a kormánypártok sokszor hallott toposzait ismételgette. Szerinte aki azt gondolja, hogy ez a törvény nem a közélet átláthatóságáról szól és ezzel hergeli a magyar közvéleményt, az mind újságíróként, mind politikusként hazudik. Arról szól ez a törvény, hogy ne jöjjön külföldi pénz, befolyásszerzés a politikai kampányba, se Brüsszelből, se Moszkvából, se Washingtonból, se a világ semmilyen égtájáról - fogalmazott.

A Jobbik felszólalója, Dudás Róbert oroszul kezdte a felszólalását, ami kiváltotta a levezető elnök, Latorcai János rosszallását. Ezt követően a következő párbeszéd zajlott le köztük: 

- Itt be akarja fejezni, vagy szórakozik még egy ideig?
- Magyarul fogom folytatni...
- Nagyon rendes.

Az ellenzéki politikus ezt követően reményét fejezte ki, hogy ez a törvény a Magyar Közlönyben nem cirill betűkkel fog megjelenni. Úgy véli, erre a javaslatra még Vlagyimir Putyin is csettintene. 

Novák Előd fellépne a Facebook ellen

A Mi Hazánk képviselője szükségesnek tartja a külföldi befolyás elleni fellépést. Novák Előd hangsúlyozta, nem kétséges, hogy a baloldal külföldi támogatások elfogadásával árulja a hazát, ugyanakkor szerinte nemcsak a „dollárbaloldal”, hanem a „sékeljobboldal” is érintett. Kiemelte, hogy álláspontja szerint a Facebook, illetve a Meta a legsúlyosabb külső beavatkozási formát jelenti Magyarországon, ennek ellenére mégsem történik semmilyen fellépés velük szemben. A törvényjavaslatot több szempontból is problémásnak tartja. Egyes rendelkezéseit ki lehet kerülni, más szabályai például mert azok alapján még a határon túli magyaroktól érkező támogatások is külföldi befolyásnak minősülnének, ami tilalom alá esik. Emellett hiányosságokat is említett: például azt, hogy nem világos számára, miként fogják azonosítani, ha az utalásokat indító személyek kettős állampolgárok.

Az Orbán-kormány is beavatkozik külföldön

A Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy az Orbán-kormány maga is jelentős anyagi támogatást nyújtott külföldi államoknak és szervezeteknek. Szabó Tímea példaként említette, hogy 2018 és 2020 között 1,8 milliárd forintot juttattak szlovén szélsőséges médiumoknak, több milliárd forinttal támogattak szerb sajtótermékeket, és a spanyol VOX párt is kapott anyagi hozzájárulást, amely miatt jelenleg vizsgálat is folyik. Emellett kiemelte, hogy Milorad Dodikot is jelentős hitellel támogatták, valamint szerepet vállaltak a lengyel és az amerikai választások finanszírozásában is. Az ellenzéki politikus feltette a kérdés, hogy ezek a támogatások vajon minek számítanak azokban az országokban a Fidesz által javasolt törvény értelmében.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a törvény nem tartalmaz olyan passzusokat, miszerint sajtótermékeket be lehet zárni, vagy meg lehet szüntetni. Kocsis Máté szerint minden működhet ugyanúgy tovább, csak nem lehet külföldről támogatást elfogadni. Szabó Tímeának címezve szavait arról beszélt, hogy 2011-ben médiatörvény elfogadása után kiáltották ki először, hogy megszűnt a sajtószabadság. – Nagyon nagy médiakampány folyt akkor, azóta eltelt lassan 15 év, aztán körülbelül két évente mindig valamilyen ügy mentén kikiáltották, hogy megszűnt a sajtószabadság. Most is ezt kiáltják. Ha 2011-ben megszűnt, akkor 14 éve nincs, ha pedig csak most szűnt meg, akkor 14 évig volt, vagy most is az van, amit mindig mondanak, hogy megszűnt, aztán mégiscsak minden ugyanúgy működik tovább - fejtegette a kormánypárti politikus.

A vita során a kormánypárti felszólalásokat rendszeresen ellenzéki bekiabálások kísérik, Latorcai János levezető elnöknek többször is figyelmeztetnie kellett többeket. 

A nem sokkal negyed hat után kezdődő részletes vita nagyjából este 9 után ért véget. 

Alig helyeztek hatályon kívül pár ítéletet, és azokat sem azért, mert részrehajló lett volna az eljáró bíró.