sajtószabadság;Lánczi Tamás;tövényjavaslat;Szuverenitásvédelmi Hivatal;átláthatósági törvény;

Lánczi Tamás: Elképzelhető, hogy vannak olyan újságírók, akik nincsenek is tisztában azzal, hogy külföldi érdekeket szolgálnak

Lehet valaki úgy is propagandista, hogy erről nem tud – jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke határozottan kiállt a Fidesz átláthatóságinak nevezett törvényjavaslata mellett, és cáfolta, hogy a tervezet csorbítaná a sajtószabadságot. A Heti Naplónak adott interjújában a „virágozzon minden virág, csak ne külföldi pénzből” elvet hangoztatta, fő céljának pedig azt jelölte meg, hogy minden szervezet mutassa be, milyen forrásokból működik valójában.

A hivatal elnöke szerint a törvényre nagy szükség van, és reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés elfogadja azt.

Egyben úgy vélte, csak a magyarországi civil szervezetek és média „nagyon-nagyon szűk köre” próbál hisztériát kelteni a törvény ellen, és ezek jellemzően pont azok, amelyek külföldi finanszírozásból működnek.

Lánczi Tamás ellentmondásra hívta fel a figyelmet egyes szerkesztőségek kommunikációjában, példaként pedig a Partizánt említette, amelyről azt állította: ha a törvény valóban ellehetetlenítené a működését, akkor megdől az az állítás, hogy hazai mikroadományokból finanszírozzák tevékenységüket. Ez szerinte azt jelentené, hogy valójában „döntő módon, külföldi forrásokból működnek”.

Majd kiemelte, hogy nem csupán pályázati pénzekről van szó, hanem arról, hogy „ellenőrizetlenül áramlik be az országba külföldről egy csomó pénz”, és azt állította, hogy egyes külföldi szereplők közvetlenül finanszíroznak újságírókat.

Lánczi kiemelte, bizonyos médiumok azt állítják magukról, hogy nem fogadnának el olyan pénzt, amely esetén bárki beleszólna a cikkek tartalmába, mert ez ellenkezik a szerkesztési elveikkel. Majd „propagandatermékeknek” nevezte ezeket a médiumokat, amelyek szerinte „a függetlenség álcáját öltik magukra, de valójában külföldi érdekeket szolgálnak”.

Arra a felvetésre, hogy a média a „negyedik hatalmi ág”, amely kritikus mind a kormánnyal, mind az ellenzékkel szemben, Lánczi azt válaszolta, őt nem foglalkoztatja a „kormány-ellenzék dichotómia”. Visszakérdezett, hogy

„ki ellenőrzi ezt a hatalmi ágat?”,

és kifejtette, hogy a hatalmi ágak rendszerében mindenki ellenőriz mindenkit, a hivatalt is többen felügyelik, köztük a sajtó is, de szerinte fontos kérdés, hogy ki ellenőrzi magát a sajtót.

Lánczi azt is mondta, a törvényjavaslat azért helyes, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogy a sajtótermékek egy „nemzetközi hatalmi térben mozognak”, amely megpróbálja befolyásolni a magyarországi viszonyokat. Az interjú végén megjegyezte: elképzelhető, hogy vannak olyan újságírók, akik nincsenek is tisztában azzal, hogy külföldi érdekeket szolgálnak, vagy hogy a saját szerkesztőségük döntően külföldi finanszírozással működik.

„Lehet valaki úgy is propagandista, hogy erről nem tud”

– jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.

Tóka Gábor politikatudós szerint aligha véletlen, hogy az Orbán-kormányhoz kötődő közvélemény-kutatók újabban nem publikálnak adatokat arról, mekkora a Fidesz támogatottsága. Helyette zavaros kommunikáció folyik.