politika;Fidesz;közvélemény-kutatás;hallgatás;

Mráz Ágoston Sámuel (balra) szerint a Nézőpont hetente mérhet

Mélyen hallgatnak a fideszes intézetek a pártok népszerűségéről

Tóka Gábor politikatudós szerint aligha véletlen, hogy az Orbán-kormányhoz kötődő közvélemény-kutatók újabban nem publikálnak adatokat arról, mekkora a Fidesz támogatottsága. Helyette zavaros kommunikáció folyik.

A Fidesz holdudvarához tartozó közvélemény-kutató cégek lelkesen gyártják azokat a felméréseket, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy a kormány intézkedései nagy támogatottságnak örvendenek az emberek körében, míg Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nézetei kevéssé találkoznak a társadalom tetszésével.

Feltűnő azonban, hogy a pártok népszerűségéről szóló, nyilvánossá tett vizsgálatok szinte teljesen eltűntek a kormánypárti repertoárból. Ebben az évben – május közepe van – mindössze egyetlen ilyen felmérés jelent meg, az is hónapokkal ezelőtt, márciusban. A Nézőpont Intézet akkor azt állította, hogy adatai alapján a Tisza „tetőzött” és „megindult az apadása”: ha „most vasárnap” tartanák az országgyűlési választásokat, a Fidesz a listás szavazatok 45, a Tisza Párt a 35 százalékát kapná meg. A különbség tehát 10 százalékpont volt a kormánypárt javára, miközben a Fidesztől független kutatók rendre a Tisza Párt több-kevesebb előnyét mérték.

A Nézőpont tavaly még rendszeresen közölt pártpreferenciás vizsgálatokat. Szeptemberben például arról számolt be, hogy a Fidesz-KDNP szavazótábora az árvíz előtti héthez képest két százalékponttal, 47 százalékra emelkedett, a Tisza Párt szavazótábora viszont ugyanebben az időszakban két százalékponttal, 33 százalékra csökkent. A Nézőpontnál októberben 11 százalékkal, novemberben 12 százalékkal vezetett a Fidesz. A decemberben kihozott adatok szerint 38 százalék szimpatizált a Fidesszel, és csak 25 százalék a Tiszával: a különbség tehát 13 százalékpont volt.

A Századvég és a Magyar Társadalomkutató intézet idén egyáltalán nem tett közzé pártok népszerűségére vonatkozó felmérést. 

A Századvég szerint tavaly novemberben az aktív pártválasztók preferenciái alapján a Fidesz–KDNP 40 százalékon, a Tisza Párt 35 százalékon állt. Bár az októberi adatokhoz képest némileg zárult az olló, a Századvég megnyugtatta a kormánypárti szimpatizánsokat: „Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP”. Decemberre aztán végképp helyreállt a világ rendje. „A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban” – tudatta a Századvég.

Bár a Magyar Társadalomkutató februárban megjelentetett egy kutatást arról, hogy a magyarok szerint ki nyeri a parlamenti választást (természetesen a Fidesz), a pártok népszerűségéről szintén csak tavaly jelentetett meg adatokat. „Egyértelműen a Fidesz vezeti a pártversenyt” – ezzel a kommentárral adta hírül a Magyar Társadalomkutató novemberben, hogy a teljes népességben 12 százalék a kormánypárt előnye. Decemberben náluk „tovább nőtt a Fidesz előnye”, amely ekkor már elérte a 15 százalékos különbséget.

Annak okát, hogy ebben az évben – egyetlen kivételtől eltekintve – miért nem hoznak nyilvánosságra pártpreferenciás kutatásokat a fideszes kötődésű intézetek, csak gyanítani lehet. Magyar Péternek van magyarázata: a Tisza Párt elnöke többször is beszélt arról, hogy a Fidesz belső mérései cudar képet festenek a kormánypárt támogatottságáról.

Hasonló következtetésre jutott Tóka Gábor politikatudós, a Vox Populi választási kalauz szerzője is. Felidézte: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője egy Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével folytatott februári beszélgetésen kijelentette, hogy a teljes népességben átlagosan 6-7 százalékkal vezet a Fidesz a Tisza előtt: „van olyan hét, amikor tíz, van, amikor öt százalékponttal”.

Ehhez képest – hangsúlyozta Tóka Gábor – a Nézőpont sem február előtt, sem utána nem közölt olyan felmérést, amely tíz százalék alatt mutatta volna a Fidesz előnyét. 

(Mráz Ágoston Sámuel szavai amúgy arra utalnak, hogy a Nézőpont hetente vizsgálja a pártpreferenciákat.)

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Lázár János miniszter ebben a hónapban az ATV-nek nyilatkozva kiegyenlítettnek nevezte a Fidesz és a Tisza közötti erőviszonyokat, akkor – jegyezte meg Tóka Gábor – megalapozottan feltételezhető: a kormánypárt valóban olyan, a maga szempontjából kedvezőtlen adatok birtokában van, amelyeket rosszul sikerült kommunikációval igyekszik leplezni. Szerinte áprilisban, amikor Orbán Viktor interjút adott Hont Andrásnak, a beszélgetés során a miniszterelnök is arra utalt, hogy a Tisza vezet.

Hiányzó elszámolások és leltár, szabálytalan működés, nem működő felügyelőbizottság – a többi között ezeket a megállapításokat tette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Kásler Miklós korábbi humánerőforrás-miniszter, majd Pintér Sándor belügyminiszter felügyelete alatt álló Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány vizsgálata után.