A produkció a legmodernebb technika segítségével vezeti be a látogatókat Klimt csodálatos világába, amely több mint száz évvel a művész halála után is lenyűgözi a közönséget. „Klimt munkássága nem egyszerűen esztétikum. Ő nem idealizál, hanem értelmez. Nála az emberi test és a természet egymásba fonódó szimbólumok, a nő pedig nem puszta szépség, hanem mélység. Klimt minden bemutatkozási lehetőséget úgy fogott fel, mint egy színházi előadást, ahol az egységességnek kellett érvényesülnie. Az összes elem egy nagy egészbe, az eszmei és az esztétikai összefüggésbe egyaránt illeszkedett. Klimt nagy érzékenységgel nyúlt a különböző témákhoz és műfajokhoz, emiatt tudott maradandót alkotni a művészetével. A neve hallatán valószínűleg a legtöbbünknek A csók című ikonikus műve jut eszébe, a pár aranyló ölelése az intimitás örök szimbólumává vált. Ez a szerelem oltárképe.
Klimt világa azonban ennél sokkal gazdagabb, sokrétűbb és bizonyos szempontból titokzatosabb. A festményei nem csupán szépek, hanem mélyen szimbolikusak is egyben. Tele vannak rejtett utalásokkal, az emberi lélek rezdüléseivel foglalkoznak, a nőiesség erejére, az élet ciklikusságára és a természet lenyűgöző szépségére utalnak. Az alkotásaiban elmerülve megismerhetjük a szecesszió elegáns vonalait, a bizánci mozaikok ihlette arany felülteket, és érezhetjük a századforduló intellektuális és művészeti pezsgését, ami táptalajt adott egyedi és zseniális látásmódjának. Kétségkívül festészete az osztrák szecesszió csúcspontja, de több is annál, hiszen nem egyszerűen szakított a klasszikus akadémizmussal, hanem át is írta azt” - mutatta be Bán Blanka művészettörténész a világhírű osztrák művészt.
Itt nemcsak egy különleges kiállításba léphetünk be, hanem egy másik dimenzióba. „Ahol a női tekintetek titkokat suttognak, az arany nem egy hideg fém, hanem egy lángoló érzelem, és ahol a festészet nem illusztrál, hanem varázsol. Az ornamentika nem díszítés, hanem lelke van. A csavarodó, tekeredő, hullámzó erős motívumok, a hosszú indák, törékeny szálak kusza szövedéke az élet összetettségét fejezi ki. A vonalak nem kérnek engedélyt, csak elindulnak, kanyarognak, kacskaringóznak, és mire kettőt pislogunk, már egy női hajzuhatagban végződnek. A szecesszió nem más, mint a művészet világszintű elszabadulása az egyenes vonalak börtönéből. Gustav Klimt aranyba álmodott világa metafora: az örök érték, a megfoghatatlan szépség, az isteni szikra metaforája, amely nem elvakít, hanem mindent megvilágít maga körül. Klimt nemcsak álmodott, hanem vászonra is vitte az álmait, amelyek ebbe az immerzív kiállításba belépve életre kelnek körülöttünk.”
A 2000 négyzetméteres látogatótérben megelevenednek az osztrák festő legismertebb alkotásai, mint a Hölgy legyezővel, a Halál és élet, valamint természetesen A csók. Utóbbi alkotás talán a legtöbbet reprodukált festmény, amelynek jelentését és vonzerejét már oly sokan próbálták megfejteni. Két gigantikus, részletgazdag installáció gondoskodik arról, hogy a látogatók minden egyes rétegét felfedezhessék afestmény jól ismert jelenetének. A kiállítás másik felejthetetlen és látványos része az arany alagút, amelyen minden látogató végighalad.
Az audiovizuális megoldások mellett több tucat Klimt-reprodukció segíti az eligazodást az osztrák művész életében és munkájában. A hatalmas immerzív teremben bárki megpihenhet, és a nyugágyakon elmerülhet a hamisíthatatlan klimti színek és motívumok rengetegében. A vendégek kipróbálhatják a VR-élményt is, a digitális megoldások segítségével életre kelnek a festő szecessziós műremekei.
Infó: A kiállítás október elejéig tart nyitva, a hét minden napján a budapesti BOK Csarnokban
