„Az egész államot kell felszabadítani a valódi változáshoz” – Kétezer kilométert futottak igazukért a szerb diákok

Leginkább az alváshiány miatt volt nehéz, de nagyszerű volt - mesélte az élményeit Marko Stanković a huszonegy szerb egyetemista egyike, aki Újvidékről Brüsszelbe futott, hogy felhívják a figyelmet a 2024. november 1-i újvidéki pályaudvari tragédia után kezdődött szerb tüntetésekre. A majdnem kétezer kilométeres távot váltófutásban tették meg, a futók napi 10-15 kilométert futottak egyenként. „Szabadságot és igazságot akarunk, ezért vagyunk itt” - magyarázta a Népszavának Stanković az Európai Parlament épületében, ahol képviselőkkel találkoztak a megérkezésük utáni reggelen.

Az ultramaraton az immár fél éve tartó tüntetéssorozat egy újabb része, amivel egy olyan országot követelnek maguknak, ahol a törvények mindenkire vonatkoznak.

A tüntetéssorozat novemberben azután kezdődött, hogy az újvidéki vasútállomás teteje összeomlott. A tragédiában tizenhatan vesztették életüket, a tüntetők szerint a rendszerszintű korrupció miatt történhetett a tragédia. Valódi vizsgálatokat, a szerződések nyilvánosságra hozását és a felelősök megbüntetését követelték az országossá duzzadt mozgalomban. November végétől szerbiai egyetemek sorát vonták blokád alá a diákok. Azóta az egészségügyi dolgozóktól bányászokon át rengetegen csatlakoztak a demokráciát és átláthatóságot követelő tüntetőkhöz, aminek az egyetemisták álltak az élére.

Közben az Aleksandar Vučić elnök vezette rezsim állítása szerint már végrehajtotta a követeléseket, de a diákok határozott véleménye szerint még egy új kormányfő kinevezése is elégtelen lépés volt, hiszen az egész rendszer romlott. Eközben a hatalom különböző módokon próbálja fenyegetni, ellehetetleníteni és lejáratni a tiltakozókat, a fenyegetéseken túl már 170 tüntetők elleni erőszakos támadást dokumentáltak civilek. Egy márciusi több százezres belgrádi tüntetésen még hangágyút is bevetettek, amikor 16 perc néma csendben emlékezett volna az áldozatokra a békés tömeg. Ahogy a civil szervezetek vegzálása is a hatalom rendszeres eszköze, februárban több civil szervezet irodáját szállta meg a szerb rendőrség, az ok a teljesen legálisan elnyert amerikai támogatások „vizsgálata” volt.

A társadalom többsége ugyanakkor a diákok mellett áll. A CRTA (Center for Research, Transparency and Accountability, vagyis Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ) nevű belgrádi szervezet áprilisi felmérése szerint a szerbek 59 százaléka támogatja a diákokat. A közvéleménykutatás szerint ráadásul a megkérdezettek 51 százaléka a bízik a diákokban, míg az országot vezető Vučić elnök csak a válaszadók harmadának élvezi a bizalmát.

Az egész államot kell felszabadítani a valódi változáshoz Djordje szerint, aki a Belgrádi Egyetem Elektrotechnikai Karának hallgatója. A hatalom hülyének nézi őket, magyarázza a Népszavának az Európai Bizottság épülete előtt, ahol a maratonfutók érkezésére gyűltek össze a támogatók. Ő Brüsszelbe repülővel érkezet, hogy az egyetemét képviselje és támogassa a futókat.

Az ultramaraton megszervezéséhez komoly összefogás kellett, az út során rengetegen támogatták a diákokat. Egy logisztikai csoport is követte őket kisbuszokkal, ennek tagja volt Nikola, egy belgrádi gimnázium végzős tanulója. Az ő feladata volt koordinálni a szállásokat és az étkezéseket a tizennyolc napos úton. Büszkén meséli, hogy az ő gimnáziumuk az egyik legaktívabb, néhány osztálytársa szintén iderepült a futók érkezésére. Normális esetben érettségire készülnének, de ők most inkább sztrájkolnak egy élhetőbb országért és a jövőjükért. Az ő iskolájukban a tanárok kb. 40 százaléka támogatja a sztrájkjukat, mindezt annak ellenére, hogy a hatalom folyamatosan fenyegeti és támadja a tanárokat is.

Az Európai Uniótól a diákok leginkább figyelmet és támogatást várnak. Szerbia ugyan 2012 óta hivatalosan tagjelölt ország, de Aleksandar Vučić 2014-es hatalomra kerülése óta (akkor még miniszterelnökként, ma köztársasági elnökként) a demokrácia leépítése mellett az uniós értékektől egyre távolabb került Belgrád. A csatlakozási tárgyalások csigalassúsággal haladnak, de az EU fontos szövetségest lát Vučićban, így kevés kritikát hallani Brüsszelből.

A nyugati országok és intézmények egyrészt a stabilitást látják Vučić személyében, még akkor is, ha különösen szoros kapcsolatot ápol Pekinggel és Moszkvával is. Sokan csak „stabilokráciának” nevezik a rendszert, ami az autokrata vezetőre elnézően tekintők szerint még mindig jobb, mint egy instabil balkáni állam.

Az európai ipar ráadásul mindenben számíthat Szerbiára, így az elektromos autók gyártásához használt lítiumot is részben innen szereznék be a kontinens autógyárai. A viták középpontján a nyugat-szerbiai Jadar folyó völgyébe tervezett súlyosan károsító lítiumbánya áll, és bár egy ideig meghátrálni látszott a hatalom a tömegtüntetések nyomásra, tavaly ismét elővették a terveket, az Európai Unió és Németország teljes mellszélességgel a bánya mögé állt.

A Vučić-rezsim politikája az EU-val karöltve egyenesen egy újfajta gyarmatosítás része Aleksandar Matković szerint, aki a belgrádi Közgazdaságtudományi Intézet kutatója. Elemzésük alapján országuk az elmúlt években egyre inkább a nyersanyag-felhasználásra épül, az úgynevezett erőforrás-termelékenység egyre csökken, vagyis a kevésbé fejlett országokra jellemző módon egyre több anyagból keletkezik azonos gazdasági érték. A közgazdász arra is felhívja a figyelmet, hogy mindössze egy év alatt a szerbiai hulladéktermelés 150 százalékkal növekedett.

Matković szerint az alapján születnek a döntések, hogy mennyi lítiumot kellene kitermelni ahhoz, hogy az autógyárak saját maguk által meghatározott módon elég nyereséget termeljenek. Ez csak egy marketing üzenet, és nem azt jelenti, hogyan kellene egy igazságos zöld átállást megteremteni, szerinte ahhoz sokkal több gazdasági tervezésre volna szükség állami oldalról.

Kritikája és munkája miatt Matković is a hatalom kereszttüzébe került, a szerb propagandamédia támadásait fenyegető üzenetek sora követte. Rögtön azután, hogy a rendőrségnél jelentett egy halálos fenyegetést – és a bejelentést nem közölte mással- egy újabb üzenetet kapott egy ismeretlen számról, ami szerint hiba volt a rendőrséghez fordulnia. Matković szerint az EU a hozzáállásával az emberi jogok sárba tiprását táplálja az ipar érdekei miatt.

Amikor tavaly ősszel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a választási csalások és korrupció ellenére is kizárólag dicsérte Vučić elnököt, azzal aláásta az EU hitelességét –  állítja Gordan Bosanac, a horvát zöldpárt európai parlamenti képviselője. Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, a jobbközép Európai Néppárt – amelyből von der Leyen is érkezik-, sokáig mindent elnézett Vučićnak. Bosanac szerint ugyanakkor mostanra már ott is akadnak kritikus hangok.

A Vučić-rezsim kritikátlan támogatás miatt az EU már nem is érdemi szereplő Vukosava Crnjanski szerint. A CRTA igazgatója egy hétfői brüsszeli konferencián kifejtette, az EU-nak közvetlenül az emberekkel kellene kapcsolatot építenie, nem elég a kormánnyal tárgyalnia.

Az Európai Bizottság mostanra egyre nyitottabbnak tűnik, a testület  két tagja is fogadta a diákokat Brüsszelben. Marta Kos, a bővítésért felelős biztos szerint a diákok követelései a jogállamiságról és átláthatóságról azonosak az Európai Unió elvárásaival. Az Európai Parlament, amely korábban is valamivel kritikusabban szemlélte Belgrád lépéseit, most nagy többséggel támogatja a tüntetőket.

A tüntető diákok legfőbb követelése ma már az új választások kiírása. A diákok közösen állítanának egy listát, amelyen civilek és szakértők kapnának helyet, legtöbben elégedetlenek az eddigi ellenzéki pártok munkájával. Az elmúlt választásokon súlyos csalások történtek, és beszélgetőpartnereinknek nem volt kétsége afelől, hogy most is mindent meg fog tenni a rezsim a hatalomért. De reményeik szerint nemzetközi és helyi választási megfigyelőkkel megnehezíthetik a csalást, ahogy a tüntetők fontos követelése a választói névjegyzékek tisztázása, és az is, hogy a közmédia a kormánypropaganda helyett valódi tájékoztatást adjon.

Mindeközben Vučić a globális térben is egyensúlyozna, Moszkvába is elutazott Putyin győzelem napi parádéjára, amivel sok rossz pontot szerzett nyugati vezetőknél. Bosanac szerint Vučić ugyan megpróbálja újrateremteni a Tito-féle el nem kötelezettek politikáját, de a szerb elnök elvétette az évszázadot, a világ megváltozott.