Vlagyimir Putyin orosz elnök neve nem szerepel azon a listán, amelyet a Kreml tett közzé arról, kik vesznek részt az ukrajnai rendezésről szóló béketárgyalásokon Isztambulban. Az orosz delegációt helyette Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti majd.
Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes, Igor Kosztyukov, az orosz fegyveres erők vezérkari főcsoportfőnökségének vezetője és Alekszandr Fomin, a védelmi minisztérium helyettes vezetője ugyancsak a küldöttség tagja lesz. Sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök végül nem lesz jelen az egyeztetéseken.
Oroszországban szerdán már a harmadik napja titkolták, ki fogja képviselni Oroszországot a mára meghirdetett béketárgyalásokon, miközben egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkijjel. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, az orosz delegáció összetételét akkor fogja bejelenteni, „amikor megkapjuk az elnök vonatkozó utasításait”. Egy magas rangú orosz törvényhozó, Leonyid Szluckij mindazonáltal azt jósolta, hogy a moszkvai delegáció összetételét még az este közzéteszik. Hozzátette, hogy a foglyok teljes körű cseréje is szóba jöhet.
Zelenszkij Putyinnal való személyes találkozót sürgetett, miután az orosz vezető a hétvégén egy váratlan késő esti beszédében közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokra szólított fel (az eddig amerikai közvetítéssel folytatott tárgyalások helyett). Ez utóbbival Putyin figyelmen kívül hagyta Ukrajna és négy európai hatalom 30 napos, feltétel nélküli tűzszünetet követelő szombati felhívását, amelyben további szankciókkal fenyegették Oroszországot.
Volodimir Zelenszkij kész tárgyalni az orosz-ukrán békéről Vlagyimir Putyinnal Vlagyimir Putyin közvetlen, előfeltétel nélküli béketárgyalásokra hívta UkrajnátKeddi nyilatkozata alapján az ukrán elnök ma mindenképpen Törökországba utazik, hogy Ankarában találkozzon Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, és készen áll arra, hogy Isztambulba repüljön, ha az orosz vezető megjelenik. Donald Trump amerikai elnök tegnap azt mondta, nem tudja, Putyin ott lesz-e Törökországban, de ha igen, van „lehetőség” arra, hogy közel-keleti körútjának utolsó állomásáról odamenjen ő is.
Brazília és Kína, amely egyaránt szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, szintén támogatta a tárgyalások megkezdését. Egy pekingi sajtótájékoztatón Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök azt mondta, sürgetni fogja Putyint, hogy vegyen részt a Zelenszkijjel folytatott tárgyalásokon. Emellett Brazília és Kína közös nyilatkozatában a közvetlen tárgyalásokat „a konfliktus lezárásának egyetlen módjaként” említette.
Isztambulban Ukrajna továbbra is teljes, 30 napos tűzszünetet fog követelni a további tárgyalások kiindulópontjaként. Oroszország eddig következetesen elutasította a meghosszabbítható tűzszünetre vonatkozó javaslatot, azzal érvelve, hogy az időt adna Ukrajnának az újrafegyverkezésre és csapatai átcsoportosítására egy olyan pillanatban, amikor az orosz erők előrenyomulnak a harctéren. Moszkvai tisztviselők jelezték, hogy a tárgyalásokat onnan akarják folytatni, ahol az orosz invázió kezdetén, 2022 tavaszán megszakadtak.
Orosz elemzők közben arra figyelmeztettek, hogy egy csúcstalálkozó létrejötte valójában rendkívül veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára is.
A Re: Russia projekt szakértői szerint Trump megjegyzése, miszerint maga is megjelenhet egy ilyen csúcson – amit az ukrán fél is sürgetett, hogy ezzel is nőjön a Putyinra nehezedő nyomás – csak első pillantásra tűnik váratlannak. A látványos tervről ugyanis, hogy első külföldi útján Trump útközben találkozik Putyinnal, és átvágják az orosz-ukrán háború gordiuszi csomóját, már február eleji első telefonbeszélgetésükön is egyeztettek. „El lehet képzelni, mennyire vonzónak tűnt ez a forgatókönyv Trump számára” – írták a Re: Russia szakértői, akik szerint ez nagyban meghatározhatta a Kremlnek tett engedmények stratégiáját és a Kremlre gyakorolt nyomásgyakorlás eddigi elutasítását.
Az elmúlt napok fejleményeiből ítélve Putyin valójában nem késlelteti a tárgyalásokat, hiszen ő határozta meg a konkrét időpontot – írták a Re: Russia szakértői, akik azt jósolják, hogy a tárgyalásokon Oroszország továbbra is a saját forgatókönyvéhez fog ragaszkodni. E szerint egy harmadik fél közvetítésével megállapodnának az ellenségeskedések beszüntetésének feltételeiről, majd miután a béke alapvető feltételeiről is megállapodtak, azután írnák csak alá tűzszüneti megállapodást.
Zelenszkij azt ígérte, mindent megtesz, hogy találkozzon Putyinnal TörökországbanDonald Trump rámordult az ukrán elnökre, hogy ne követeljen tűzszünetet az oroszoktól, Volodimir Zelenszkij szólt, hogy deEz amellett, hogy ellenkezik a harcok mielőbbi leállításával, amit Ukrajna szeretne és amihez mindeddig Trump és az európai hatalmak ragaszkodtak, lehetővé tenné Oroszország számára, hogy a teljes békekötésig folytassa előrenyomulását a fronton, és megpróbálja kapitulációra kényszeríteni Ukrajnát.
A Financial Times ugyanakkor azt írta, hogy a Trump-kormányzat elkezdte átértékelni Ukrajnával kapcsolatos hozzáállását. A brit üzleti lap felidézte, hogy amikor JD Vance amerikai alelnököt május 7-én egy washingtoni külpolitikai fórumon Ukrajnáról kérdezték, a háború befejezésére vonatkozó orosz követelésekről azt mondta: „Úgy gondoljuk, hogy túl sokat kérnek”. Az amerikai tisztviselők a lap szerint egyre türelmetlenebbnek tűnnek Putyinnal szemben, mivel „egyre nő a gyanú, hogy nem Zelenszkij, hanem az orosz elnök lehet a béke legnagyobb akadálya”. Megfigyelők szerint Oroszország hajthatatlansága irritálja Donald Trumpot is. – Hallani lehet a bosszúságot a szavaiban. Talán rájött, hogy túl sokat adott, és semmit sem kapott cserébe – vélekedett a lapnak Michael McFaul, az USA volt moszkvai nagykövete.
Derűlátásra semmi ok
Még ha személyesen részt is vett volna Vlagyimir Putyin az isztambuli közvetlen orosz-ukrán béketárgyalásokon, happy endre akkor is aligha lehetett számítani. Az orosz elnök által javasolt találkozó kapcsán a Kreml szócsövei többször leszögezték: Oroszország a korábban felvetett és részben megvitatott témákat kívánja továbbvinni. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és Jurij Uszakov, az elnök külpolitikai főtanácsadója az isztambuli egyeztetés előkészítésének véghajrájában egybehangzóan közölték: a tárgyalásokon olyan „politikai és technikai” kérdéseket kell megvitatniuk a küldöttségeknek, mint a „fenntartható rendezés és a helyszíni realitások elismerését, beleértve az új területek Oroszországhoz való csatlakozását”, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának „kiváltó okairól” való tárgyalást, a „kijevi rezsim denácifikációját”.
A Kreml ugyanis következetesen azt képviseli, hogy a konfliktus tárgyalásos rendezésének figyelembe kell vennie a „kiváltó okok” megszüntetését és „Oroszország jogos biztonsági érdekeinek” tiszteletben tartását, ami valójában egy teljesen új európai biztonsági architektúra létrehozását jelentené.
Vlagyimir Putyin bejelentette, milyen feltételekkel vetne véget a háborúnak Ukrajna ellenVlagyimir Putyin már 2021. júliusában közzétett egy esszét „Az oroszok és ukránok történelmi egyezsége” címen, amelyben azt fejtegette , hogy az oroszok és az ukránok „egy nép”, és az ukrán államiság jogosságát is megkérdőjelezte a pánorosz birodalmi eszme jegyében. Ugyanazon év december 17-én, amikor már százezer orosz katonát és a hozzájuk tartozó fegyverzetet összevonták az ukrán határon, az orosz kormány két ultimátumszerű tervezetet terjesztett elő: egyik az orosz–amerikai, a másik a NATO–Oroszország kapcsolatokat érintette. Ezekben Oroszország többek között a NATO bővítésének azonnali és teljes leállítását, az Európában állomásoztatott amerikai nukleáris arzenál kivonását követelte. Ez az elhíresült megállapodástervezet írta elő, hogy a szövetség vonja ki csapatait és infrastruktúráját azokból az országokból, amelyek az 1997-es, NATO-Oroszország közötti megállapodás után váltak NATO-tagállammá. Ez gyakorlatilag minden egykori vasfüggöny mögötti ország NATO-tagságát nullázta volna le.
Putyin konkrét jogi formába öntött biztonsági garanciákat követelt és bejelentette, hogy az orosz tervezetek elutasítása esetén, vagy ha a NATO közeledik határai felé, ha infrastruktúrája megjelenik Ukrajna területén, kénytelen lesz minden opciót, - beleértve a katonait is - számításba venni. Az orosz ultimátumot mind Washington, mind a NATO elutasította, és a januári genfi magas, de nem elnöki színtű tárgyalások sem hoztak eredményt. Putyin nem kívánt tárgyalni sem Ukrajnával, sem az Európai Unióval, kizárólag kétoldalú alapon az Egyesült Államokkal.
Az Ukrajna elleni teljeskörű invázió 2022. február 24-i kezdete után egy hónappal ültek először tárgyalóasztalhoz a felek az ukrán-belorusz határ közelében, majd Isztambulban. Oroszország szerint akkor majdhogynem sikerült megállapodni Ukrajnával, a kijevi vezetés a Joe Biden vezette amerikai és a Boris Johnson vezette brit diplomácia nyomására végül elállt az aláírástól. (Ebben az időszakban, március közepén történt a bucsai vérengzés, amely nem segítette a tárgyalásos rendezést.) Tavaly – a The New York Times és a német Die Weltnek köszönhetően - derült ki, hogy az akkori tárgyalások is azon buktak valójában, hogy a megállapodástervezetben az orosz fél ragaszkodott korábbi álláspontjához, amelyeket záradékban rögzített, valamint azon, hogy ezeket a kérdéseket a két elnöknek kellett volna tisztáznia, de ilyen találkozóra nem került sor.
Az akkori záradék tartalmazta, hogy Ukrajna geopolitikai semlegességet vállal, azaz azt, hogy nem lesz NATO-tag, korlátozza saját katonai képességeit, és „különleges státuszt” biztosít az ország keleti tartományainak. Ukrajna ezt elfogadta, a biztonsági garanciák és az orosz csapatkivonás részletei azonban akkor is függőben maradtak.
Moszkva álláspontja azóta csak keményedett, már nemcsak a Krím és a Donbász Oroszországhoz csatolásának de jure elismerését követeli, hanem az azóta formálisan elcsatolt négy megye olyan területei fölötti orosz fennhatóság elismerését is, amelyeket fegyveresen nem tudott meghódítani. Hogy fenntartja-e a NATO felé megfogalmazott igényeket, az egyelőre nem ismert.
Az amerikaiak mindenkit hajszolnának a béke felé, de azután, hogy Ukrajna területet ad fel, már egy európai ország se érezhetné biztonságban magát