A régió jövője a tét, a szélsőjobboldali román elnökjelölt már Bukarest-Varsó-Washington tengelyről álmodik

Egy kedden közzétett felmérés szerint Nicușor Dan független demokrata elnökjelölt ledolgozta a jelentős hátrányát a román elnökválasztás május 4-i  első fordulóját fölényesen megnyerő George Simionnal szemben. A Hotnews portál megrendelésére készített AtlasIntel felmérés szerint öt nappal a vasárnapi megmérettetés előtt mind Simion, mind Dan támogatottsága 48,2 százalékon állt, és az első körben kiugróan magas bizonytalanok aránya is minimálisra, 2,6 százalékra csökkent.

A megkérdezettek 1 százaléka azt mondta, hogy érvénytelenül szavaz. Május 4-én Simion 40,96, Dan 20,99 százalékot ért el. A részvételi szándékról egyelőre semmilyen adat nem látott napvilágot, az első fordulóban 53, 21, a megsemmisített novemberi voksoláson pedig 52,2 százalékos volt a részvétel.

A számok – amennyiben helytállónak bizonyulnak – azt jelzik, hogy a romániai elnökválasztás kimenetelét a román diaszpóra, a külföldön élő és dolgozó románok valamint a Moldova Köztársaságbeli kettős állampolgárok fogják eldönteni. Ez azonban nem sok jót ígér Nicușor Dan számára, hiszen tavaly novemberben is a külföldi románok voksainak köszönhetően győzött Călin Georgescu, a Romániában leadott voksok alapján nem is került volna a második fordulóba, harmadik helyen végzett. A megismételt választáson mintegy egymillió külföldi román adta le voksát, kétszázezerrel többen, mint novemberben, újfent a szélsőjobb mellett. Az EU-párti demokrata jelöltek, Elena Lasconi és Nicușor Dan csak a moldovai kettős állampolgárok illetve a kanadai és USA-beli románok többségi támogatását tudták megszerezni. Hatalmas potenciál azonban Nyugat-Európában van, ahol több mint 3 millió romániai munkavállaló él. (Külön kuriózumnak számít, hogy a román-román egyesülést, a Moldovával kiegészült Nagy-Romániát vizionáló szélsőjobb rendre alul marad Moldovában az EU-párti jelöltekkel szemben. Ebben nyilván nagy szerepe van annak, hogy Moldova népe retteg attól, hogy hazájuk Oroszország következő célpontja lesz, Călin Georgescut és George Simiont pedig ők is a Kreml embereinek tekintik.)

Az egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a két jelöltnek milyen tartaléka lehet Románián belül, mint ahogy az is, hogy egy esetleges rekordmagas részvétel kinek kedvezne.

George Simion első fordulós győzelme pánikot keltett nemcsak a tőzsdén, bedöntve a lej stabilitását, hanem az európai értékek és irány mellett elkötelezett szavazók körében is. Múlt vasárnap több tízezren vonultak utcára Nicușor Dan és Románia európai uniós jövője támogatására, civil szervezetek és közszereplők sora buzdítja a szélsőjobb elleni szavazásra a románokat.

A mérleg nyelve lehetne akár a romániai magyarság is, hiszen egy egymilliós közösségről van szó, de aligha remélhető egy rekordmagas magyar részvétel. Május 4-én is a két székely megye, Hargita és Kovászna sereghajtó volt e tekintetben, ám így is az RMDSZ-t magába foglaló kormánykoalíció jelöltje, Crin Antonescu minden nagyobb magyar lakosságú megyében, a Székelyföldön kívül Maros, Szatmár és Biharban is, győzni tudott. Orbán Viktor pénteki kiállása a pályáját magyarellenes futballhuligánként kezdő, az Úz völgyi magyar katonatemetőt meggyalázó románokat vezető George Simion mellett ugyan döbbenetet keltett az erdélyi magyarokban, ugyanakkor zavart is. Az erdélyi magyarok jó része az orbáni „nemzetegyesítésnek” köszönhetően elhitte, hogy minden problémájukat majd a „nemzeti” Orbán-kormány tudja csak megoldani, és ez a kormány most az odahaza rettegett magyargyűlölő politikusban látja a szövetségest. Nem kevésbé nyom a latban az is, hogy Simion gyakorlatilag ugyanazt mondja, mint Orbán Viktor mind a migráció, mind az Európai Unió, mind a nemzetállamok, mind pedig Ukrajna támogatása kapcsán, miközben korábbi magyarellenes retorikája teljességgel eltűnt, gesztusok sorát tette Orbán Viktor és az RMDSZ felé is. Az erdélyi magyaroknak most a román szélsőjobb megállítása érdekében arra a Nicușor Danra kellene szavaznia, aki a magyar kormánypárti médiában (az erdélyiben is) „román Momentumként” emlegetett liberális, progresszív, „brüsszelpárti” USR alapító elnöke, ő maga is egy „sorosista” Brüsszel-bérenc. Amikor 2019-ben az elnökválasztáson Fekete-Győr András Momentum elnök megjelent az akkori USR elnök kampányzáróján nemzetárulást kiáltott a magyar kormánypárti média és erdélyi fiókjai. Az RMDSZ-nek professzionális pártként ez a váltás nem jelent gondot, a választóknak viszont annál inkább, ezért nem valószínűsíthető a kiugró magyar részvétel.

A hátralévő öt napban alapvető elmozdulás az erőviszonyokban nem várható még akkor sem, ha egyre több nemzetközi szereplő teszi le a voksát. Orbán Viktor ebben élen járt, hétfőn viszont Marine Le Pen is kiállt George Simion mellett, ami ha Romániában nem is, a Franciaországban élő románok körében hozhat voksokat a szélsőjobbnak. Feltűnő, hogy Giorgia Meloni, az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának (ECR) első számú ikonja nem gratulált George Simionnak az első fordulós győzelemhez sem, és azóta sem szólalt meg a román választás kapcsán, holott George Simion az ECR egyik alelnöke. Megtette helyette Matteo Salvini, akinek pártja viszont az Orbán Viktor által gründolt Patrióták Európáért szuverenista EP-frakcióhoz csatlakozott.

Miközben a Trump-adminisztráció, Elon Musk és több MAGA-influenszer is kezdettől látványosan letette voksát a román szélsőjobb mellett, hétfőn hét volt amerikai nagykövet, demokraták és republikánusok együttesen közös állásfoglalásban figyelmeztettek, hogy Oroszország ismét támadásba lendült, és veszélybe került Románia európai uniós tagsága és az Egyesült Államokkal kötött szövetség a szélsőjobb győzelme esetén. Levelükben leszögezték, hogy az elnökválasztás tétje nagy, szerintük csak Nicușor Dan képviseli a román-amerikai szövetség érdekeit.

Léptek az európai szocialisták (PES) is mivel román tagpártjuk, a PSD nem állt be egyik jelölt mögé sem, választói lelkiismeretére bízta a döntést és nem kampányol láthatóan a részvétel mellett sem. A PES és az S&D EP-frakció kedden elhatárolódott a szélsőjobboldali nacionalizmustól, a populizmustól és általában a szélsőségektől, közleményükben kiemelték, hogy „meg vannak győződve arról, hogy a román tagpárt, a PSD, annak tagjai és támogatói aktívan kiállnak az Európa-párti alternatíva mellett”.

George Simion mindenesetre győzelemre készül és abban reménykedik, hogy Lengyelországban is a konzervatív jelölt győz, ami után majd létrehozzák a Bukarest- Varsó-Washington tengelyt – írta a Capital román lap. „Én egy eurorealista vagyok. A nemzetek Európáját akarjuk, és én vagyok az az ember, aki a legkeményebben harcolt az orosz propaganda ellen, mielőtt a politikába kerültem. Az USA-ban természetes szövetségesei vagyunk a Republikánus Pártnak. Ideológiailag tökéletesen igazodunk a MAGA mozgalomhoz. Szóval, akárcsak Giorgia Meloni, mi is nagyon jól együtt fogunk működni a Trump-kormányzattal …. és komoly partnerei leszünk az USA-nak a NATO keleti szárnyán…. Reméljük, hogy mind Bukarestben, mind Varsóban két MAGA-párti elnökünk lesz”, idézte Simiont a Capital. Érdekes módon, bár Orbán Viktor is Trump-hívő, ebben a szövegben a román elnökségre pályázó szélsőjobb politikus meg sem említi őt.

Vasárnap Lengyelországban is megrendezik az elnökválasztás első fordulóját, a voksolás nagy esélyese azonban nem a szuverenista jelölt. Varsó polgármestere, a liberális Rafał Trzaskowski vezet a közvélemény-kutatásokban, amelyek szerint a második fordulóban is könnyedén legyőzi akár konzervatív, akár szélsőjobboldali riválisa, Karol Nawrockit vagy Sławomir Mentzent is. Amennyiben azonban minkét országban a szélsőjobb és konzervatív jelölt győz, az a precedens nélküli helyzet állhat elő, hogy minden Ukrajnával szomszédos országban háttérbe szorulnak az ország uniós csatlakozását és fegyverrel való támogatását következetesen támogató erők. A lengyel konzervatívok ugyan nem zárkóznak el Ukrajna háborújának támogatásától, EU-csatlakozásáért azonban nem rajonganak.