A Moszkva és Kijev közötti közvetlen tárgyalások lehetőségét vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff amerikai különmegbízott pénteken a Kremlben – közölte a találkozó után az orosz elnöki külpolitikai tanácsadója. Jurij Usakov szerint a megbeszélés „hozzájárult Oroszország és az Egyesült Államok álláspontjának további közeledéséhez (...) számos más nemzetközi kérdéssel kapcsolatban is”. Az ingatlanmágnásból főtárgyalónak megtett Witkoffot február óta negyedszer fogadta Putyin. Mostani találkozójukra egy nappal azután került sor, hogy Donald Trump bírálta az orosz erők 12 halálos áldozatot követelő Kijev elleni csütörtöki légicsapását, s a háború leállítására szólította fel Putyint. Az amerikai elnök – aki környezete szerint szeretne április 30-ig, a beiktatása utáni 100. napig megállapodást felmutatni – azt mondta, a tárgyalások következő néhány napja nagyon fontos lesz.
Két, a Reuters által pénteken közzétett dokumentumból ítélve azonban lényegi különbségek vannak még az orosz invázió leállítására vonatkozó amerikai, illetve ukrán-európai elképzelések között. Az első szöveg azokat az amerikai javaslatokat tükrözi, amelyeket Witkoff közölt az európai tisztviselőkkel április 17-én Párizsban, s amelyeket azok továbbítottak az ukránoknak. Míg a második az ukrán és európai tisztviselők szerdai londoni tárgyalásaiból született, és még aznap átadták az amerikai félnek.
A legfontosabb eltérések a területi kérdések megoldásának időzítését, az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását és a biztonsági garanciákat érintik. A területet illetően az amerikai javaslatok arra szólítottak fel, hogy az Egyesült Államok de jure (jogilag is) ismerje el Oroszország ellenőrzését az Ukrajnától 2014-ben elfoglalt és annektált Krím félsziget felett, valamint de facto (tényként) az orosz erők által ellenőrzött dél- és kelet-ukrajnai régiók feletti hatalmát. Ezzel szemben az európai-ukrán dokumentum minden területi vitát a teljes tűzszünet megkötése utánra halasztana.
Donald Trumpot nem érdekli, ha Ukrajna elveszíti a háborút, az oroszok simán kihasználják, hogy a különmegbízottja tapasztalatlanA Witkoff-csomag azt mondja, hogy Ukrajna „szilárd biztonsági garanciát” kap az európai és más baráti államok részéről, részleteket erről nem ad, de azt állítja, hogy Kijev nem fog a NATO-hoz való csatlakozásra törekedni. A rivális dokumentum viszont leszögezi, hogy nem fogják korlátozni az ukrán haderőt, ahogy Ukrajna szövetségeseit sem abban, hogy erőiket ukrán földön állomásoztassák. Továbbá
szilárd biztonsági garanciákat javasol Ukrajna számára a többi között az Egyesült Államok részéről egy „5. cikkelyhez hasonló megállapodással”, amely a NATO kölcsönös védelmi záradékára utal.
Ami a gazdasági intézkedéseket illeti, az amerikai csomag szerint az Oroszországgal szemben a Krím 2014-es annektálása óta érvényben lévő szankciókat a tárgyalás alatt álló megállapodás részeként megszüntetnék. Az ellenjavaslat szerint viszont „a szankciók fokozatos enyhítésére egy fenntartható béke elérése után kerülhet sor”, s vissza kell azokat vezetni, ha Moszkva megszegi a békemegállapodás feltételeit. Az európai-ukrán javaslat további pontjai emellett tartalmazzák „az összes deportált és illegálisan kitelepített ukrán gyermek hazajuttatását”, az amerikai-ukrán ásványkincs-megállapodás végrehajtását, valamint hogy Ukrajnát „teljes mértékben újjáépítsék és pénzügyileg kárpótolják”, egyebek között Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználásával.
Az Egyesült Államok szövetségesei közben egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot az amerikai béketerv miatt. A CNN-nek nyilatkozó diplomáciai források szerint európai és ázsiai tisztviselők is attól tartanak, hogy az veszélyes üzenetet hordoz.
Ha egy európai országot arra kényszerítenek, hogy feladja területének egy részét... egyetlen európai vagy más ország sem érezheti magát biztonságban, NATO ide vagy oda
- mondta egy diplomata az amerikai hírtévének. A brit, a francia, a cseh, a litván, a lett, az észt és az ukrán parlament külügyi bizottsági elnökei pénteken közös nyilatkozatban szólították fel az amerikai elnököt, hogy vessen véget az Oroszországgal szembeni „megbékélési” politikának. (Donald Trump ez utóbbi jeleként mondta, hogy a 2014-ben annektált Krím félsziget Oroszországé is marad, amire Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált, igaz, hogy Ukrajna nem rendelkezik a terület visszafoglalásához szükséges katonai erővel, de a kijevi álláspont változatlan, Ukrajna továbbra sem mond le a Krím félszigetről. Tárgyalni lehet, de feltétel nélküli tűzszünet után – fűzte hozzá az ukrán elnök – a szerk.)
Donald Trump kimondta, hogy a Krím félsziget most már Oroszországé maradPutyin és Witkoff találkozója előtt nem sokkal autóba rejtett pokolgép végzett egy fontos orosz tábornokkal Moszkva keleti elővárosában, Balasihában. Az áldozat Jaroszlav Moszkalik altábornagy volt, az orosz főparancsnokság hadműveleti tervezésért felelős főigazgatóságának helyettes vezetője. Kijev nem vállalt felelősséget a támadásért, de Kirilo Budano, az ukrán katonai hírszerzés főnöke előzőleg kijelentette, hogy Ukrajna meg akar fizetni az orosz „szörnyetegeknek” a Kijev elleni nagyszabású rakétatámadásért.
