Az Orbán-kormány által hangoztatott 600 milliárdos összeghez képest még a legborúlátóbb becslésekből kiindulva is legalább egy nagyságrenddel kevesebb, tehát százmilliárd forint alatti lehet az az összeg, amit Magyarország „veszítene” az orosz gáz- és olajbeszerzés lemondásával – vélekedett lapunk megkeresésére Miklós László energiapiaci szakértő, a Mol 2002 és 2010 közötti vállalati kapcsolati igazgatója.
A kérdés azért merül fel, mert az Európai Bizottság kedden a korábbiaknál is határozottabban szólította fel a tagállamokat, hogy 2027 végéig mindennemű orosz energiahordozó beszerzéséről váljanak le; Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tiltakozásában pedig kifejtette, hogy egy ilyen lépéssel Magyarország energiakiadásai 600 milliárd forinttal nőnének. Az érték háttérszámításait szokás szerint nem tették közzé. Miklós László részint emlékeztetett a Népszava rendszeres számításaira, miszerint Magyarország orosz beszerzési ára, a kontinens többi gázügyletéhez hasonlóan, a viszonyítási pontnak tekintett, TTF-nek nevezett holland tőzsdéhez igazodik. (Annál egyébként javarészt magasabb.) Kormányközeli szakértők ama megjegyzését, hogy a TTF csak a hajókon, cseppfolyósítva szállított, LNG-nek nevezett földgáz kikötői ára, jelezte, hogy a Ceegex nevű magyar kereskedés szállítási díjakat is tartalmazó szintje szintén a TTF körül jár. De a központi gáznagykereskedelmet végző állami MVM-et vezető Mátrai Károly tavalyi telexes nyilatkozatában szereplő, megawattóránként 3-5 eurós szállítási felár-becslést elfogadva sem jön ki százmilliárdnál nagyobb többletköltség – emelte ki. Bár az orosz LNG az új uniós intézkedések dacára is találhat magának új piacokat, az EU a szigorításokkal az olajhoz hasonlóan hatékonyan növelheti Moszkva költségeit és csökkentheti hasznát – fejtette ki.
Végleg leválik az orosz energiáról az Európai Unió, Magyarország nem vétózhatBár a Mol beszerzésére – pontosabban a Brentnek nevezett normál piaci, illetve a Moszkva elleni nemzetközi elzárkózás miatt igen olcsó orosz olaj közötti árkülönbségre - 2022-ben kivetett extraprofitadó eleinte százmilliárdokat hozott a kormánynak, az azóta szűkülő árkülönbség miatt ez az állami adóbevétel tavaly már nem keletkezett – jelezte a Mol éves jelentésére hivatkozva a szakértő. Bár az orosz nyersolaj még mindig kissé olcsóbb a Brentnél, a szabályok szerint ezt a töredéknyi hasznot a Mol már megtarthatja. Ha tehát az – orosz beszerzéshez emiatt is ragaszkodó - Molnak mástól kellene olajat vásárolnia, az legfeljebb a cég nyereségén nyesne: a magyar állam ezen semmit sem veszítene – közölte a kormánypropaganda veszteségértékének megalapozottságával szembeni kétségeit hangoztató Miklós László.
2024-ben is ömlött az EU-ba orosz földgáz, Magyarország volt a második legnagyobb vásárlóAz orosz nyersanyagbeszerzések fenntartásának vagy lemondásának erkölcsi megítélésén túl az sem biztos, hogy Magyarország vagy a magyarországi kereskedők ténylegesen veszítenének az orosz beszerzések leváltásával – hangsúlyozta a szakértő. A piacon jelenleg is gázbőség uralkodik, a tőzsdei ár az év elejéhez képest közel megfeleződött, az Európai Bizottság által megjelölt 2027-es időpontig a világ LNG-kínálata megkétszereződik, ha pedig a Magyarországhoz legközelebbi tengeri lefejtőállomások tényleg nem fogadnak már többletmegrendeléseket, úgy távolabbi – például török, lengyel vagy német – kikötők is rendelkezésre állnak; ezek után viszont a beszerzési ár már csak jó tárgyalások függvénye – tette hozzá Miklós László.
Lenne élet Vlagyimir Putyin után, a horvátok februárban kevesebbért vették az amerikai földgázt, mint az Orbán-kormány az oroszokétNem csak Orbán Viktornak adták fel a leckét
Az EU-tagállamok 2022 vége óta nem vásárolhatnak orosz nyersolajat – emlékeztetnek más szakértők. Ez alól Orbán Viktor csak Magyarországnak, a szintén a Mol által ellátott Szlovákiának és az idéntől önként leváló Csehországnak eszközölt ki felmentést. Bár az oroszgáz-beszerzés változatlanul Unió-szerte engedélyezett, 2022 nyarán Vlagyimir Putyin maga zárta el az EU nagy részének vezetékes gázcsapjait. Jóllehet az orosz agresszor által így fagyhalálra ítélt tagállamok végül gyorsan más – például amerikai vagy katari - beszállítókat találtak, a tengeri szállítmányok közé az Unió háborús ellenérzései dacára egyre nagyobb arányban kerül orosz LNG. Bár az EU már a 2022-es versailles-i nyilatkozatban rögzítette az orosz energiabeszerzés fokozatos megszüntetésének szándékát és e tekintetben a 2027-es céldátum sem új, illetve az LNG-vel csak a 2022 előtti orosz gázmennyiség töredéke szivárgott vissza az EU-ba, az Európai Bizottság most eme terjedésnek is igyekszik gátat vetni. Így nem csak Budapestnek és Pozsonynak kell újragondolnia a még KGST-hagyományokon nyugvó keleti olaj- és -gázbeszerzéseit, de például az egyre több orosz LNG-t vásárló franciáknak, spanyoloknak, görögöknek, belgáknak és hollandoknak is.
A rezsirendszert nem az EU fenyegeti
Korábban Orbán Viktor maga jelezte, hogy a rezsicsökkentett lakossági energiadíjak fenntartását célzó állami kassza felülről nyitott: a kereskedelmet végző MVM mindenképp megkapja az állami költségvetéstől a gáz magas beszerzési és alacsony eladási ára közötti különbséget - hívják fel a figyelmet szakértők. A rezsitámogatás mértéke eddig csak a beszerzés díjától függött, a helyétől nem. Így nem megalapozott az a propagandaérv, hogy egy beszállítóváltás önmagában veszélyeztetné a rezsirendszert. Mindazonáltal szakértők kevéssé valószínűsítik, hogy ténylegesen ennyivel drágábban lehetne csak gázt venni – már persze ha Magyarország ez esetben nem felfelé alkuszik.
