Az elmúlt évek hoztak mindent: pandémiát, európai háborút, két számjegyű inflációt, árplafonokat, üzemanyaghiányt. Mindez azonban „kismiska ahhoz képest, ami még jöhet: Donald Trump a feje tetejére állítja az ismert világot, és vámpolitikájával szorongatja az európai gazdaságot”, az EU viszont sodródik, és követhetetlen céljaival hátrányba hozza a hagyományos iparra épülő országokat – írja Hernádi Zsolt a kormánybarát Mandiner hetilapban. Ráadásul – véli a Mol-vezér – a helyi kormányok költségvetési présben, a frusztrált választók miatt pedig „kényszerlépésben” vannak, és „satu alatt tartják a vállalatokat”.
A hvg.hu összefoglalója szerint egy ilyen helyzet megoldására kínál a lapban recepteket Hernádi, és bár finoman fogalmaz, javaslatai nagy része nem az üzleti szektort, hanem az állami döntéshozókat célozza. Úgy véli,
növelni kell a versenyképességet, hogy „exportorientált kis országként bírjuk a strapát”, az első feladat itt a takarékosság, a spórolás, a hatékonyság.
költeni csak okosan és jó helyre, például digitalizációra és a közművek fejlesztésére szabad, utóbbi „létkérdés is a spanyolországi áramszünet után”.
a vállalatoknak több lábra kell állniuk, de az államoknak is: csökkenteniük kell az egyoldalú kitettséget az adósság, az infrastruktúra és a munkaerő területén.
érdemes várni „a régi világra tervezett” beruházásokkal, és csak azt megvalósítani, ami az új környezetben is biztos üzleti sikert hoz, ugyanakkor nyitottnak kell lenni, „mert zavaros időkben halászni is lehet”.
„hagyjuk a piacot szabadon működni, a túlszabályozás, a túlzott állami beavatkozás hosszú távon roncsolhatja a gazdaságot”. Szerinte válság idején érthető a különadóztatás, de „fenntartani több mint veszélyes, mert a jövőbeli beruházásoktól veszi el a levegőt”.
a támogatások a versenyképes szereplőkhöz áramoljanak, szűkös források idején ugyanis nem jut mindenkinek pénz.
„ne essünk pánikba, a krízis része az életünknek, úrrá kell lenni rajta. Válságból csak az tud megerősödve kijönni, akit belső iránytű vezet”.
