lemondás;Alkotmánybíróság;Legfőbb Ügyészség;Majtényi László;legfőbb ügyész;Kaltenbach Jenő;Polt Péter;alkotmánybíró-jelöltek;

Polt Péter „áthelyezése” várható volt, így újabb 9 évre választhat a Fidesz legfőbb ügyészt

„Polt Péter mindig is megmaradt fideszesnek”

Majtényi László a viaszhoz hasonlította a legfőbb ügyész személyiségét, akit Hende Csabával együtt alkotmánybírónak jelölt a Fidesz. Kaltenbach Jenő nem lepődött meg, hisz az Alkotmánybíróság már régen elveszítette függetlenségét.

„Hende Csabát, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét és Polt Péter legfőbb ügyészt jelöltük az Alkotmánybíróság új tagjainak” – közölte szűkszavúan a Fidesz parlamenti frakciója a Facebook-oldalán csütörtök délután.

Amikor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a hétvégén előjött azzal, hogy a miniszterelnök hamarosan leváltja Polt Péter legfőbb ügyészt, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője talányosan reagált. Cáfolta ugyan, hogy a legfőbb ügyész kegyvesztetté vált volna, de azt nem, hogy távozik posztjáról: „Polt Péter fontos közjogi pozíciót tölt be, és a jövőben is azt fog, nem bukott”. Kövér László házelnök végül a Gulyáságyú Médiának elismerte, hogy a kormánypárt Polt Pétert jelöli alkotmánybírónak. A 24.hu előzőleg arról írt, hogy Polt nem egyszerűen csak alkotmánybíró, hanem az Alkotmánybíróság új elnöke lehet.

Már Polt Péter utódjáról is elindultak a találgatások, hivatalosan megerősített információ egyelőre nincs. Polt mandátuma 2028-ban járt volna le. Bárki lesz is az utód, megbízatása kilenc évre szól, és kilétéről még a parlamenti választás előtt döntés születik. Hende Csaba, a másik alkotmánybírósági jelölt politikai pályafutása az MDF-ből indult. Hende aztán a polgári körök koordinátora, majd az Orbán-kormány honvédelmi minisztere, a közelmúltig pedig a Vas megye 1. számú választókerület fideszes elnöke volt.

Kaltenbach Jenőt kettős minőségében kérdeztük elsősorban Polt Péter jelöléséről: egyrészt alkotmányjogászként, másrészt volt kisebbségi ombudsmanként, aki ezt a tisztséget 1995-től töltötte be, abban az időben, amikor Polt az akkori általános ombudsman, Gönczöl Katalin helyettese volt.

- Az Alkotmánybíróság régen elvesztette azt a fajta függetlenségét, ami abban az időszakban jellemezte, amikor Sólyom László volt a testület elnöke 

– kezdte Kaltenbach Jenő. Mivel az Alkotmánybíróság már jó ideje „tele van fideszes emberekkel”, Kaltenbach a mostani jelölésekben sem talál semmi meglepőt. Ezek a személyi döntések megfelelnek a Fidesz kormányzása idején kialakult helyzetnek. Kaltenbach Jenő kérdésünkre hozzátette: Polt Péter annak idején helyettes ombudsmanként nem viselkedhetett politikusként. Az a szerepe Gönczöl Katalin felügyelete alatt korlátozott önállósággal bírt, tehát teljesen más volt, mint amit utána legfőbb ügyészként betöltött, vagy amit alkotmánybíróként fog betölteni. Azonban az, hogy Polt a „Fidesz embere”, soha nem volt kétséges – jelentette ki. Eleve úgy válhatott belőle ombudsman-helyettes, hogy oda a Fidesz jelölte.

Polt Péter – tette hozzá – mindig is megmaradt fideszesnek, és a Fidesz bizalmát soha nem veszítette el. Hiszen akkor nem lehetett volna legfőbb ügyész.

Az a kérdés, hogy alkotmánybíróként képes lesz-e függetlenként működni, Kaltenbach Jenő szerint – azok után, amit legfőbb ügyészként művelt – könnyen megválaszolható: nem.

Majtényi László alkotmányjogász a kilencvenes évek közepétől adatvédelmi ombudsmanként dolgozott együtt Polt Péterrel. Úgy emlékszik vissza, hogy az ombudsmani hivatalban Polt jó, korrekt munkát végzett. Szívélyes viszonyban volt vele, ma viszont nagyon rossz a véleménye róla.

Vannak „viaszszemélyiségek” – mondta Majtényi László –, akik tisztességes körülmények között tisztességes teljesítményt nyújtanak, és fordítva: ha tisztességtelenek a körülmények, akkor annak is megfelelnek.

Lemond tisztségeiről és visszavonul a közélettől Gyurcsány Ferenc, a DK tisztújításán Dobrev Klára indul az elnöki posztért. Névtelenséget kérő pártbeli forrásaink bíznak abban, hogy vele új lendületet kaphat a párt.