Fidesz;Alkotmánybíróság;Legfőbb Ügyészség;Polt Péter;

Az alkotmánybíróság elnökéből köztársasági elnökké avanzsált Sulyok Tamás, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Polt Péter a Parlamentben január 23-án

Polt Péter lehet az Alkotmánybíróság elnöke, így újabb 9 évre jelölhet új főügyészt a Fidesz

Az ügyészség nem kommentálta a 24.hu értesülését.

Még a héten bejelenthetik Polt Péter legfőbb ügyész jelölését az Alkotmánybíróság élére - értesült a 24.hu.

Az információ nem teljesen váratlan, előzőleg ugyanis Magyar Péter, majd Hadházy Ákos is arról posztolt, hogy a jelenlegi legfőbb ügyész hamarosan távozhat a pozíciójából. Már akkor sejteni lehetett, hogy ennek nagyon egyszerű oka van: Polt mandátuma ugyanis 2028-ban lejárna, így ha a jövő évi országgyűlési választásokon a Fidesz veszítene, úgy a következő parlamentnek lehetősége nyílna új, Fidesztől független főügyészt kinevezni. Így viszont újabb kilenc évre biztosan olyan személy kerülhet a Legfőbb Ügyészség élére, akit a jelenlegi kormánypártok megfelelőnek tartanak.

Polt Péter minden jel szerint nem marad munka nélkül: a 24.hu kormányzati és a döntésre rálátó más megbízható forrásaira hivatkozva azt írta, a jelenlegi legfőbb ügyész lehet az Alkotmánybíróság új elnöke. A lap úgy tudja, a váltást az ügyészségen is tényként kezelik.

Az alkotmánybírók megbízatása 12 évre szól, és csak olyan jelölt választható meg, aki még nem töltötte be a 70. évét. Polt Péter 69 éves, így elviekben egészen 81 éves koráig ott ülhet az Alkotmánybíróság elnöki székében. Amely posztra szintén az Országgyűlés, vagyis a fideszes kétharmad jelöli ki az elnököt a testület tagjai közül.

Új alkotmánybírók kinevezésére pedig belátható időn belül szükség van, ugyanis több mint egy hónapja a törvény szerinti 15 helyett csak 12 tagja van az Alkotmánybíróságnak. Ezért Kövér László felkérte az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnökét, hogy tegyenek javaslatot az új alkotmánybírók személyére, akiket egy hét múlva már meg is szavaznának.

Az ügyészség nem kommentálta a lap értesüléseit.

A DK újra benyújtja a devizakárpótlási törvényjavaslatát, a Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi.