Inkább bohóckodás, mint pályázat – Egyre szürreálisabb fordulatokat vesz a fővárosi közszolgálató cégek vezetőváltásának az ügye

Szürreális fordulatot vett a Tisza Párt által az októberi alakuló ülés óta erőltetett cégvezető-váltás ügye. Az igazgatóságok feladatait azóta a Fővárosi Közgyűlés vette át, míg a felügyelőbizottsági helyeket a főpolgármesteri hivatal munkatársaival töltötték fel. Az öt legfontosabb közszolgáltató cég vezérigazgatójának személye azonban egyre inkább a fővárosi politikai játszma részévé vált.

A Tisza szavazási bojkottal elérte, hogy az általuk vezetett tulajdonosi bizottság szabhassa meg a pályázati feltételeket, illetve a Vitézy Dávid vezette városfejlesztési bizottság tagjaival kiegészülve bírálhassák el a beérkezett pályázatokat. A Tisza által összeállított első pályázati kiírás nem felelt meg a jogszabályoknak, így azt újra kellett fogalmazni. Második nekifutásra ugyan sikerült megugrani a törvényes szintet, de az továbbra is erősen kérdéses, hogy a Tisza által szorgalmazott vezetőváltás megtörténhet-e.

A Magyar Péter vezette ellenzéki párt jelentős tapasztalattal bíró, kiváló képességű profikat vár a piacinál sokkal szerényebb fizetésért, a piacinál nehezebb és sokkal bonyolultabb feltételrendszerben végzendő munkára, amelyet ráadásul folyamatos médiafigyelem kíséretében kell végezni. A kiírás szerint a szakirányú diploma mellett 5 év vezetői és szakmai tapasztalatot, tárgyalási szintű angolnyelv-ismeretet várnak el a jelentkezőktől.

Szakszervezeti nyomásra a pályázatba bekerült az érdekképviseletekkel való együttműködés is. A Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szervezetek Szövetsége azonban kedden kemény hangú nyílt levélben bírálta a vezérigazgatói pályázatokat elbíráló bizottság módszerét és elhatárolódott a továbbiaktól. Mint írták: munkavállalókat képviselő szervezetek vezetői csak látszólag kaptak lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a bíráló bizottság munkájában, érdemben továbbra sem veszik figyelembe a véleményüket, még a pályázatok tartalmát sem ismerhették meg. Az eljárás a politikai szlogenekkel szemben egyáltalán nem átlátható és nem nyilvános. Így „ebben a cirkuszban nem vesznek részt”.

A március végén lezárult ten­derre összesen 43 pályázat érkezett, ám néhány aspiráns több cégvezetői posztot is megpályázott. A BKM vezérigazgatói székére tizenketten, a BKK esetében heten, a BKV élére hatan, a BFVK vezetésére nyolcan, míg a BGYH vezetői posztjára tízen jelentkeztek. A pályázatok színvonala elmaradt a várttól, amit jól jelez, hogy összesen 17 aspiránst hívtak meg szóbeli meghallgatásra, a két közlekedési cég esetében a Tisza a pályázatok újranyitását kérte, lévén a jelenlegi cégvezetőknek gyakorlatilag nincs kihívója. Ezt a javaslatot a Fővárosi Közgyűlés nem fogadta el. Arra viszont igent mondott a fővárosi képviselők többsége, hogy Karácsony Gergely nyújtson be előterjesztést a cégvezetők visszahívására. A főpolgármester közölte, hogy nem fogja ezt megtenni, lévén „ a közgyűlés az őrület jeleit mutatja”.

Valójában már az abszurd volt, ahogy ez a szavazás létrejött. Eredetileg ugyanis a Fidesz indítványozta ezt, de a főjegyző jelezte, hogy ilyen javaslatot a hatályos jogszabályok szerint csak a főpolgármester nyújthat be. Karácsony ugyan nem értett egyet a felvetéssel, de mégis benyújtotta a Fidesz kérését tartalmazó módosító indítványt, amit azután a Fidesz, a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom ritka nagy egyetértésben megszavazott.

„Nem előzmény nélküli ez a lépés. Az szmsz korábbi vitájában is volt ilyenre példa, amikor a Fidesz egyik határidőn túl benyújtott javaslatát a főpolgármester módosítóként szavaztatta meg” – magyarázta lapunknak Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki szerint Karácsony Gergely ezzel elébe kívánt menni annak a fideszes vádnak, hogy „eljogászkodták” a kérdést. Nem történt szerinte különösebb tragédia, hiszen a főpolgármester előre jelezte, hogy szimpátia-szavazásként tekint a voksolásra. Így nem volt valódi tétje ennek a szavazásnak – vélekedett a főigazgató, aki a Népszava kérdésre azt is elmondta, hogy a közgyűlési döntésnek megfelelően néhány napon belül – a személyes adatok törlése után – nyilvánosságra hozzák a teljes pályázati anyagot.

Nincs mit szépíteni a dolgon Vitézy Dávid szerint: „A közgyűlés közel kétharmados többséggel megvonta a bizalmat a fővárosi cégvezetőktől, miután a főpolgármester komoly kockázatot vállalva felkarolta a Fidesz javaslatát és saját nevén szavazásra bocsátotta”. Ez a Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint valójában egy kényes bizalmi szavazás volt egy olyan politikai helyzetben, amikor a budapestiek lecserélték az ellenzéki képviselők többségét, mert szerintük nem jól képviselték az érdekeiket. „Karácsony Gergely ezek után nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a döntést és erőből lezárja a pályázatokat, különös tekintettel a két közlekedési cégre” – tette hozzá Vitézy, aki szerint a másik három cégnél biztosan lesz olyan, ahol nem várható változás, de olyan is, ahol új vezetőt javasol majd a bíráló bizottság. Akármi lesz is a döntés a politikus szerint ez köztes állapot lesz, „2026 új politikai helyzetet teremt Budapesten is”.

„Nem tudni hol áll meg a múlt heti szavazással elindult cégvezetői lavina” – vélekedett Déri Tibor, a Demokratikus Koalíció fővárosi képviselője, aki Vitézyvel együtt tagja a bírálóbizottságnak. A meghallgatások szerdán kezdődnek, bár néhány esetben előre borítékolható az eredmény, feltéve, hogy a bizottság ragaszkodik a pályázati kiírásban rögzített feltételekhez. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. esetében például az 5 meghallgatandó jelöltből négy nem felel meg ezeknek, nincs meg például az 5 éves vezetői tapasztalatuk. De komoly megfelelési kérdések merülnek fel szerinte a vagyonkezelő cég élére jelentkezőknél is. A kevés és többségében nem túl színvonalas pályázatok okát a főváros politikai céltábla jellegében látja. mint mondta: sokkal kisebb fizetésért, sokkal rosszabb feltételek között, ráadásul folyamatos támadások kereszttüzében kell dolgozni a cégvezetőknek. Ez komoly jelöltnek nem túl csábító ajánlat. Az egész inkább tűnik bohóckodásnak, mintsem valódi álláspályázatnak. A végeredmény erősen függ „ az egyes politikai aktorok zsarolási potenciáljától”. A jelölteknek ráadásul hármas akadályt kell átugraniuk: a bírálóbizottság jelölése után előbb a főpolgármester, majd a közgyűlési többség támogatását is el kell nyerniük. Erre pedig a jelenlegi működési keretek között, ahol se a Tiszának, se a Fidesznek nem érdeke az együttműködés, nem sok esély látszik. Déri szerint most már a Tisza is látja azokat a buktatókat, amiket ők már az elején jeleztek, de arcvesztés nélkül nem szállhat ki, így inkább folytatja a csatározást. A végén persze létrejöhet egy politikai alku, de korántsem biztos, hogy ez a város érdekét szolgálja majd.

Az ügyről megkérdeztük a Tiszát is, ám ők azzal hárították érdeklődésünket, hogy még nem zárult le a pályázat. A Fővárosi Közgyűlés várhatóan májusban dönt a jelöltekről. Az új vezetőket július elején nevezik ki.