Magyarország;érettségi;tanár;tanév;2024;2025;

Kezdődik az érettségi, sok tanár siralmasan kevés pénzért vállalja a javítást és a felügyeletet

A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbelijeivel ma megkezdődik a 2024/2025-ös tanév érettségi időszaka. 

Ebből a tantárgyból középszinten 77 972, emelt szinten pedig 2278 tanuló vizsgázik. Holnap a matematika, szerdán a történelem, csütörtökön az angol, pénteken pedig a német tantárgyakból kell számot adniuk a tudásukról a diákoknak, akik közül több mint 71 000 végzős középiskolás. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a következő hetekben július 2-ig 1157 helyszínen folynak majd a vizsgák. A vizsgák 58 százaléka „rendes”, 35 százalék előrehozott, 4 százalék szintemelő, további 1,3 százalék pedig ismétlő vagy kiegészítő érettségi vizsga lesz, emellett lesznek, akik pótló, vagy javító vizsgát tesznek.

Magyar nyelv és irodalomból tavaly vizsgáztak először az új nemzeti alaptanterv szerint a diákok, így a korábbiakhoz képest megváltozott feladatlappal szembesültek az érettségizők. Mint arról lapunk is írt,

a magyarérettségit egy évvel ezelőtt számos súlyos kritika érte, mert a gyakorlati feladatok helyett ismét a lexikális tudás került a középpontba,

 ami a szakemberek szerint több évtizedes visszalépést jelentett. Az idei vizsga nagy kérdése, hogy vajon a feladatok ezt a tavalyi tendenciát követik-e majd.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet arról tájékoztatta a Népszavát, hogy az érettségiztetésben résztvevő tanárok díjazása nem egységes, sok helyen siralmasan kevés. Ráadásul hétvégén még voltak olyan pedagógusok, akik nem kapták meg a megbízólevelüket, és a díjazásukról sem tudtak semmit.

A tankerületi központokban a középszintű érettségik javításának díjazása nem emelkedik: nettó 3500 forint marad dolgozatonként, amit Nagy Erzsébet nagyon kevésnek gondol. Az érdekvédő úgy tudja, a Szegedi Szakképzési Centrumban például ennél is kevesebb, bruttó 2030 forint jut költségvetési támogatásból egy írásbeli dolgozat javítására, illetve egy szóbeli feleltetésre, és ugyanennyit kap a vizsgán felügyelő tanár is egy óráért. Budapesten egy emelt szintű dolgozat javításáért 5100 forintot fizet a kormányhivatal, Csongrád-Csanádban ez 5500 forint. (Az emelt szintű vizsgáztatásért járó díjazást a kormányhivatalok fizetik a vizsgáztatóknak, függetlenül attól, hogy milyen fenntartású iskolában dolgoznak.) Az utóbbi években az is előfordult, hogy az érettségi szezonban végzett munkájukért a pedagógusok csak hónapokkal később kapták meg a pénzüket. Nagy Erzsébet arra is felhívta a figyelmet: az egyes vizsgatárgyakat tanítók terhelése végtelenül aránytalan, hiszen magyarból a szóbeli lényegében két tantárgy – külön felelnek irodalomból, és külön magyar nyelvből. Az írásbeli pedig a javítók szempontjából lényegében „három az egyben”, hiszen tartalmaz egy 40 pontos szövegértési feladatlapot, egy 20 pontos irodalmi feladatlapot és egy 40 pontos műelemző fogalmazást, és ennek a javítása is nehezebb feladat, mint például a teremben felügyelni az írásbeliket. A díjazásban ezek a különbségek mégsem jelennek meg.

A gránitszilárdságú Alaptörvény garantálja az ügyészség függetlenségét.