Lexikális tudást is számon kér az új magyarérettségi. Hogyan értékeli a változást?
Rendkívül szerencsétlennek tartom, mert az nem műveltség, hogy az ember mechanikusan kvízkérdésekre válaszol. És ez nem egyszerűen a jelen pillanatban baj, hanem távlatilag. Nem lenne jó, hogyha az irodalomtanítás a műértő olvasás tanítása helyett tesztcentrikussá válna. Ez messzire vezet, és ezzel a koncepcióval a Magyartanárok Egyesülete nem ért egyet. A másik szempont, hogy azokat a tényeket, amiket a teszt kérdez, tudni kellene. Csak eddig az írásbelin alapvetően műértelmezési kompetenciát kértek, és a szóbelin kellett felidézni azt a tárgyi ismeretanyagot, amit a diákok az évek során elsajátítottak. Egyébként az ismeretek a kompetenciának is részei, a műértelmezés írásában is alkalmazni kell ismereteket. Most ezzel szemben már az írásbelire kell négy év anyagát tudni, miközben a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek túlzsúfoltsága miatt nincs idő ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra a tizenkettedik év végén. Az írásbeli és a szóbeli között bő egy hónap van, ezalatt tudja a diák átismételni, feleleveníteni a tárgyi tudását.
Milyen további hatásai vannak az újításnak?
Az érettségire való felkészülés karakterét változtatja meg. Eddig gyakorlati szövegalkotási feladatok is voltak, ami a mindennapi életben nagyon fontos.
Most ehelyett a négy év során elsajátított ismereteket kérik számon, elvileg azért, hogy növeljék a nemzeti alapműveltséget. Az ismeret és a műveltség viszont nem ugyanaz, nem szabad a kettőt összekeverni.
A műveltség valami olyan dolog, amelyet az ember belsővé tett, vagyis érti az adott művet, és köze van hozzá. Nem neveket és címeket tud, attól nem lesz olvasott ember, és nem fogja szeretni az irodalmat. Ezeknek az adatoknak a tudásához nem kell a műveket olvasni, elég a Wikipédia vagy a kivonatok. Szerintem a diákokkal több kortársat és a huszadik század második felében írt művet kellene feldolgozni, hogy érezzék, az irodalomhoz közük lehet.
Mi a véleménye a szövegelemzési feladatról?
Problématikusnak tartom, hogy a Karinthy-novellával kapcsolatos feladat iszonyú sok dologra kérdez rá: a narrátor milyen eszközökkel (1) ábrázolja az egyén és a történelem kapcsolatát (2), az ösztönös (intuitív) és logikára épülő tudományos megismerés kettősségét (3), a novella szerkezetének (4) jelentésteremtő szerepét és a főbb motívumokat (5). A szempontok némelyike nem is illik a novellához, például kidolgozott motívumrendszert itt aligha találhatunk. A Babits ars poeticájáról szóló feladat jó, de igen nehéz, hisz abban három alkotói korszak három művét kell összehasonlítani. Ez egy jellegzetesen emelt szintű írsábeli feladat, vagy a szóbelin adható, ha az előre ismert tétel például Babits ars poeticái volt.
„Szerencsém volt, mert Kányádi Sándor versét pont ismertem a Platon Karataev egyik számából” – Ilyen volt a 2024-es magyarérettségiMiért olyan nagy a különbség az emelt és a közép szinten érettségizők száma között irodalomból?
Ez 2005 óta így van, az emelt szintű érettségi bevezetésétől. Az emelt szinten eddig is volt műveltségi teszt elég kiszámíthatatlan kérdésekkel, mert azok mindig egy szerzőre fókuszáltak. Valamint nagyon sok részfeladat volt. Az idei évtől fogva viszont az emelt szintűnek elvileg népszerűbbnek kellene lenni, tudniillik egy nagyjából jól sikerült emelt szintű több pontot ér, mint egy remekül megírt középszintű.
