Kövér László házelnök most már évek óta úgy viselkedik, mint a nádpálcás pedellus a Horthy-korszak iskoláiban – így minősítette Majtényi László alkotmányjogász, hogy ellenzéki politikusok nemcsak súlyos pénzbüntetést kaptak, hanem a parlamentből is kitiltották őket.
Ahogyan arról a Népszava is beszámolt, az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta a házelnök indítványát. A március közepén lezajlott füstgyertyás demonstráció szankcionálásaként Hadházy Ákos független, valamint Bedő Dávid és Lőcsei Lajos momentumos képviselőt 12 ülésnapról, a szintén momentumos Gelencsér Ferencet, Sebők Évát és Tóth Endrét 6 ülésnapról tiltották ki. A kiszabott pénzbüntetés mértéke összességében meghaladja a 82 millió forintot.
Megszavazta az Országgyűlés a momentumos képviselők és Hadházy Ákos 82 millió forintos büntetését, ki is tiltják őket a parlamentbőlMajtényi László emlékeztetett arra, hogy a megbüntetett ellenzéki politikusok a Budapest Pride-felvonulás ellehetetlenítése, azaz a gyülekezési jog korlátozása és az arcfelismerő rendszer alkalmazása ellen tiltakoztak. Az alaptörvény tizenötödik módosítása is a jogrend szétrombolásáról szól – állapította meg az alkotmányjogász. Amikor bekerül az alaptörvénybe az a képtelenség, hogy a gyermekek „megfelelő védelme” az élethez való jogon kívül minden más alapvető jogot, még az emberi méltóságot garantálót is megelőzi, és ennek alapján a gyülekezési jogot sem lehet szabadon gyakorolni – miközben senki se tudja, mit is jelent az a bizonyos „megfelelő védelem” –, akkor nehéz lenne ennél nagyobb botrányt elképzelni.
A magyar Országgyűlés már régóta nem parlamentként működik
– fogalmazott Majtényi László. Felvetésünkre, ha így van, akkor mi a jelentősége annak, hogy kitiltanak onnan ellenzéki képviselőket, az alkotmányjogász Hadházy Ákost idézte, aki szerint: nem az a kérdés, hogyan tilthat ki egy képviselőt Kövér László és a „parlament” a „parlamentből”, hanem az, hogy az ellenzéki képviselők miért ülnek még mindig bent.
Ettől függetlenül a rendszerváltás óta valóban példátlan, hogy kizárnak ellenzéki képviselőket a törvényhozásból – hangsúlyozta Majtényi László. Hozzátette, hogy a magyar parlamentarizmus régebbi történetében viszont akadt példa hasonló esetekre. 1904-ben képviselők szétverték az üléstermet, még az ajtókat is összetörték. 1912-ben egy sor képviselőt ugyanígy kitiltottak: egyikük leugrott a karzatról, lövéseket adott le Tisza Istvánra, majd magát is főbe lőtte.
A történelmi kitérő után Majtényi László visszakanyarodott napjainkhoz. Az alaptörvény tizenötödik módosításában – nyomatékosította – tényleg olyan változtatások szerepelnek, amelyek arra utalnak, hogy „megyünk az őskáosz felé”.
Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója lapunknak nyilatkozva azzal kezdte, hogy a parlament működésének vannak szabályai, amelyeket be kell betartani. Ha valaki nem tartja be, akkor vállalnia kell a következményeket. Ebben az esetben a következmények eltúlzottak, a kitiltás miatt pedig sérül a népképviselet elve – mondta.
Megválasztott képviselőket zártak ki az Országgyűlés munkájából, akik ezért egy ideig nem tudják képviselni a választókat. Ez komoly elvi probléma
– jelentette ki.
Érdemes fenntartani a magyar parlament tekintélyét, és abba az irányba elmenni, hogy ez a társadalom számára is egyértelmű legyen. A füstgyertyázás nyilván határátlépés volt, de Novák Zoltán szerint a kitiltás akkor sem fér bele a retorziók közé: a demokrácia ezzel valamilyen szinten egész biztosan sérül. Ha jogsértés- vagy szabálysértés történik, akkor értelemszerűen az Országházon belül is eljárhat a házelnök, kérheti például rendfenntartó erők közreműködését. Kitiltani azonban semmilyen rendbontás esetén nem szabad megválasztott képviselőket.
Az ellenzéki politikusok végül feltehetően nemzetközi fórumhoz fognak fordulni jogorvoslatért. Novák Zoltán emlékeztetett rá, hogy
a strasbourgi bíróságon volt már rá példa, hogy jóváhagyták a kiszabott büntetést, de arra is, hogy visszafizettették a pénzt a magyar állammal.
A nemzetközi fórum nem az összeg mértékét, hanem annak jogosságát szokta vizsgálni. Ebből kiindulva Novák Zoltán úgy véli, hogy a konkrét ügyben a pénzbüntetés meg fog állni, de az „messze nem biztos”, hogy ugyanez igaz a kitiltásra is.
Megjegyezzük: a sikeres jogorvoslati eljárás sem hoz eredményt egyik napról a másikra. A téma szóba került a függetlenként politizáló, de a parlamentben a Momentum-frakcióban ülő Szabó Szabolccsal nemrég készített interjúnkban is. Az ő strasbourgi pere hat évig húzódott, mire visszakapta azt az összeget, amelynek befizetésére előzőleg a házelnök kötelezte.
Átlagosan 137 ezer forintos bírságot szabtak ki az elmúlt hetekben tüntetőkre Magyarországon