„Van egy álmom, hogy egy nap felkel a nemzet” – Véget ért a Kossuth téri tüntetés, a Momentum a Karmelita kolostor előtt folytatná

Egyelőre megtehetjük – foglalta össze a lényeget Hadházy Ákos annak a tüntetésnek a leírásában, amelyet hosszú rendőrségi-kúriai huzavona után nem az Erzsébet hídon, hanem a Kossuth téren tarthat meg, tiltakozásul a gyülekezési jog korlátozása ellen. Kezdés előtt 939-en jelezték, hogy biztosan részt vesznek, elég sokan, több mint 5500-an pedig azt, hogy érdekli őket a demonstráció.

Kezdésre, délután 3 órára nem telt meg a Kossuth tér, szellősen álltak az emberek, a villamosok is jártak. Sokan a környező kávézókban, padokon ültek még. Hadházy Ákos gyorsan bejelentette, hogy jövő kedden újra tüntetni fog, azt a demonstrációt az előzőhöz hasonlóan a Ferenciek terén akarja tartani. Lehet látni magyar és uniós zászlót, de a legtöbb momentumosból van.

Hadházy Ákos szerint az, hogy május elsején sok ember – a kezdetén több százan lehettek az Országház előtt – kész aljas és mocskos dologgal foglalkozni, amire a kormány kényszeríti az emberek, arra ösztönzi, hogy nem hagyja abba, és erre kéri a jenlévőket is. A független parlamenti képviselő valóban közölte, hogy a rendőrségen bejelentették, és a hatóság jóvá is hagyta, jövő kedden május 6-án ismét a Ferenciek terén fognak tüntetni. Feltehetően azért, mert az Erzsébet hídra most sem kaptak engedélyt.

A május 1-jei Kossuth téri tüntetésen, első felszólalóként Orbán Viktort jelentették be, abból az időszakából, amikor még demokratának látszott, és valóban egykori fiatal demokrataként a demokráciáért szólalt fel.

Első igazi felszólalóként Majtényi László alkotmányjogász, egykori ombudsman, volt köztársaságielnök-jelölt lépett mikrofonhoz. Arról szólt, hogy szerinte van értelme ide jönni, van értelme tüntetni. Mint mondta, ő nem hordóra áll, hanem a szabadság problémájáról akar beszélni.

– Van egy izgalmas és jó kifejezés, Ungváry Rudolf írótól, közírótól, aki 1945-re azt mondta ne nevezzük felszabadulásnak, hanem megszabadulásnak. A mostani helyzetben a szabadságszerető magyaroknak két csoportja van, az egyiket úgy lehet jellemezni – Ungváry Rudolf szavával –, hogy megszabadulást szeretnének az Orbán-rendszerről, de többen, jellemzően akik itt vannak, felszabadulást is szeretnének – hangsúlyozta. Hozzáfűzte azonban, hogy valóban az az első, hogy szabaduljunk meg az Orbán-rendszertől, de ne utána, hanem már most kell gondolkodni, milyen legyen az a szolidáris és szabad ország, amelyben élni szeretnénk.

Majtényi László felidézte, hogy 1843-ban az Országgyűlésben felszólalt a francia származású De la Motte gróf, aki arról lett híres, hogy sületlenségeket beszélt.  – Mit ér a szabadság, ha minden ember szabad” – idézte az alkotmányjogász a feudális világban felnőtt embert, akinek fogalma sem volt arról, mi a polgári szabadság. Feltette a kérdést a maiaknak: Merre tovább? Idézte Deák Ferencet is, aki egykor azt mondta: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”

– Mi ezért vagyunk itt, hogy ne mondjunk le a szabadságunkról. Visszavesszük a szabadságunkat –  jelentette ki Majtényi László, aki élesen bírálta az Alaptörvény 15. módosítását, amelyet a Fidesz kizárólag politikai érdekekből fogadtatott el, a Mi Hazánk szavazóinak megszerzéséért. Ez szerinte nem csak az alkotmányosságot, hanem az egész magyar jogrendszert lerombolja. Kifogásolja, hogy az emberi méltóság elé nem lehet helyezni a homályosan megfogalmazott gyermekvédelmet, ahogyan az emberi méltóságot sérti a gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása is.

Majtényi László beszéde után Bödőcs Tibor Gyere haza, fiatal! című videóját vetítették, aztán a következő felszólaló azzal kezdte, hogy Kakas Mátyásnak hívják, egy olyan fiatal, aki szégyelli kimondani, hogy magyar. Emlékeztetett, olyanok  viselnek kokárdát, akik pedofilokat védenek, a márciusi ifjakat idézte, és megjegyezte, büszke akarok lenni arra, hogy magyar. – Szabadság, szeretet és tisztesség, szerintem ezt jelenti magyarnak lenni. Nem leszünk hazaárulók attól, hogy ragaszkodunk a jogainkhoz – zárta a beszédét. Fleck Zoltán felszólalásakor már zúgott a „Mocskos Fidesz!” is, a jogász ugyanis arról beszélt, hogy most politizálnia kell azoknak is, akik eddig ezt nem tették meg, hiszen az Orbán-kormány azt akarja, hogy az emberek ne is foglalkozzanak politikával. Szerinte az Orbán-kormány egyszerűen civilizálatlan. Mayer Bendegúz, az Egységes Diákfront aktivistája ezután azzal lépett színpadra, hogy hisz egy szabad Magyarországban, ahogy '48-ban és '56-ban is hittek. Ő egyébként a jövő héten érettségizik. 

A téren kivetítőn beszélt Jeney Orsolya, az Amnesty International volt igazgatója, akinek a történetéről a 444 készített korábban egy videóriportot. A kisgyermekes volt igazgató egy állásinterjún vett részt korábban a gyermekvállalás után munkát keresve, de átverték: a kormánypropaganda egyik fő médiuma, a Magyar Nemzet lejárató cikksorozatot közölt róla, videókat dobtak be róla a 2002-es parlamenti választási kampányban.

A Kossuth téren Jeney Orsolya férje, a „dühös” Bíró Dénes szólt. Nem akar elhúzni ebből az országból, de aki elmegy az sem hazaáruló, hanem az, aki elüldözött innen sok százezer fiatal. – A Fidesz a gátja, hogy fejlődő XXI. századi Magyarország épüljön itt. Azért vagyok igazán zabos, mert megtámadták a családomat, tőrbe csalták a feleségemet egy külföldi magán-titkosszolgálat segítségével, hogy gyűlöletkampányt csináljanak – jelentette ki Bíró Dénes, aki felvetette, hogy ezzel miért nem foglalkozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal, Lánczi Tamás? Mint mondta, elege van, ideje létrehozni a „Nemzeti Felelősségre Vonás Rendszerét. Mindenkit le kell beszélni arról, hogy a jövőben a Fideszre szavazzanak. Javaslatot is tett, hogy a változásokig a Szabadság téren hozzák létre a „Szabadság táborát”, ahol nem csak egy tüntetést szervezne, hanem sátrat is verhetnek majd azok, akiknek szintén elegük van.

Bogádi Nikoletta, egy négygyermekes anyuka, hosszasan beszélt arról, hogy folytatni kell az ellenállást, a tüntetést, és erre szólította fel, hogy mondta, a saját korosztályát, az X-generációt. 

Nyerges Illés, egy megbírságolt fiatal tüntető is beszélt, akinek Szepesházi Péter ügyvéd is segít. Őt április 1-jén tüntetésért bírságolták meg, arra hivatkozva, hogy a Szabadsághídon volt, ezzel megsértette a KRESZ-t. Szerinte a készenléti rendőrök kifejezetten vadásztak rá, és a hozzá hasonlókhoz. – „A fő üzenet, hogy nem féljetek, és húzzon a picsába a NER és a Fidesz Orbán Viktorral együtt” – tette hozzá.

Nagy Bandó András videóüzenetben fordult a tüntetőkhöz, miután a kivetítőn megjelent egy poloska. A humorista, közíró „hazánk regnáló urait” egy kötelezvényre emlékezette, hogy minden magyar embernek joga van az élethez. Szerinte a Fidesz nem tesze elegt a kötelezvényéne, ezért most valóra kell váltani a demokrácia ígéreteit. – Most kell lépni, előre haladni. A jelen pillanat nehézségei, csalódásai ellenére van egy álmom, hogy egy nap felkel a nemzet, mert minden ember egyenlőnek, szabadságra lett teremtve – hangsúlyozta Nagy Bandó, aki  Ady Ende Csák Máté földjén című verséből idézett:

„Éhe kenyérnek, éhe a Szónak,

Éhe a Szépnek hajt titeket.

Nagyobb igaza sohse volt népnek,

Hitványabb Nérók még seholse éltek.

Vagytok: a Ma, vagytok: a Holnap.”

Nagy Zsolt színész közölte, ő itt van, fél, sokat kockáztat, de a szabadságért eddig is itt volt, ezután is itt lesz, arcát vállalva sokakkal, még akkor is, ha mint most, csak maroknyian jönnek el.

Hadházy Ákos következett ismét. Szerinte nincsenek jó helyen az Országház előtt, amely üres, de nem azért mert most nincs benne senki, már rég kiürítették, ő nem is akar itt tüntetni többé. – Nem hagyom abba, jövő héten és minden kedden 17 órakor ott leszek a Ferenciek terén, ha Pintérség, a rendőrség tudomásul veszi akkor úgy, ha nem veszi, akkor is úgy, akkor sétálunk. – Tegye fel a kezét, aki úgy gondolja, hogy elérhetik a gyülekezési törvény visszavonását – kérte Hadházy Ákos. A többség, a látható többség, aki ott van, feltette a kezét. Az ellenzéki politikus szerint sokan azért nincsenek itt, mert azt mondják, hogy úgy sem lehet eredményt elérni. Ezzel szembe állította a szerb diákokat, akik tüntetésekkel a minap elérték a céljaikat, le akarták mondatni az ottani médiatanácsot, és le is mondatták.

– Nem az a kérdés, hogy ezek a tüntetések kifulladnak-e most, hanem majd akkor, amikor valóban ki kell menni, mert elcsalják a választást, elveszik a szabadságunkat – ezért kell tüntetni. Sokan mondják, hogy a mi tüntetéseink csak a Fidesznek jók, de az az igazság, hogy csak akkor jó a Fidesznek, ha abbahagyjuk, mert az azt üzeni, hogy mindent megtehetnek nekünk.  – Ha ez a Fidesznek lenne jó, miért tiltották volna be, hogy az Erzsébet hídon tüntessünk – vetette fel Hadházy Ákos, aki példaként az egykori berlini fal leomlását hozta fel példaként, amikor a lipcsei fiatalok kezdtek tüntetni, és végül ők is elérték a céljukat. Leszögezte sokadjára, hogy nem fogja abbahagyni, ha kifullad, akkor is elmondhatják, hogy megtettek mindent, de ha sokan lesznek, lezárják a hidat, de akkor sem az a lényeg, hanem az, hogy legyenek sokan. – Ha sikerül, ugyan az lesz, mint az egykori NDK-ban – tette hozzá Hadházy Ákos, akik bejelentette: a gyűlésnek vége, és arra kérte a tüntetőket, hogy szolidaritásképpen menjenek át a Margitszigetre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sátrához.

Eközben a tüntetők elkezdtek vitatkozni az Orbán-kormány médiájával, az M1 stábjának a jelenléte miatt jött egy kis hazugozás és hazaárulózás, főleg az a Császár Attila riporter kapja, aki emiatt oda is megy a kivezényelt rendőrökhöz. A tüntetők szirénával és megafonnal követik. 

A Momentum a pártelnök, Tompos Mártonnal és Bedő Dávid frakcióvezetővel az élen nem fogadta meg Hadházy Ákos tanácsát. A Facebookon élő videóközvetítésük szerint a „gyülekezés alapjog” felkiáltásokkal, füstgyertyákkal és lila zászlókkal elindultak a Karmelita kolostor felé, a Lánchídon át a budai Várba. A videójuk tanúsága szerint több százan lehetnek, de híd budai hídfőjén a rendőrök furgonjaikkal elzárták az utat. A momentumokok azt szeretnék, hogy nem az úttestem, ahol akadályoznák a forgalmat, nem a járdán engedjék át őket. A rendőrök hajthatatlannak tűnnek, Bedő Dávidot átengedték a sorfalon, a parlamenti képviselő egy civil ruhás rendőrrel kezdett tárgyalni.

Kisebb felháborodást okozott, hogy a pirossapkás készenlétisek egy babakocsit toló apát és anyát átengedtek a hídon, de családtagjaikat, hozzátartozóikat nem. A tüntetők családegyesítést és családbarát rendőrséget követeltek. 

Bedő Dávid végül közölte, hogy egyeztetett a rendőrökkel, de Budapest rendőr-főkapitánya megtiltotta, hogy átengedjék őket, uniós zászlóval, mondván, hogy ők az Európai Unióhoz való csatlakozásunk 21. évfordulóját ünnepelnék a Karmelita kolostornál. A parlamenti frakcióvezető ezután bejelentette, hogy visszafordulnak a hídon, és a Belügyminisztérium Széchenyi István téri épületéhez vonulnak, és majd ott kifeszítik az EU-zászlós molinójukat. Csakhogy a vonulókat a Lánchíd pesti hídfőjénél is rendőrök várták, így mindkét végén lezárva a dunai átkelőt, így a hatóságok saját maguk foglalták el a hidat a buszok, a taxik és a motorok előtt. Ekkor a tüntetőket egyenként igazoltatni kezdték.