Azért azt az elvtársat felkérdezném, akinek az agyában az a briliáns ötlet megszületett, hogy Tiszaszederkény vegye fel Lenin elvtárs nevét (1971-ben), hogy ez mitől volt neki? Valami korabeli Orbán Balázs elvtárs lehetett, abból indulhatott ki egész biztos, hogy Ferihegynek tényleg Feri adta a nevét (a nyájas olvasó elkerülhetetlen kérdésére, hogy milyen Feri: az eladósodott Grassalkovich Antal bérbe adta birtokait Mayer Ferencnek, aki klassz mintagazdasággá fejlesztette a majort, amin szőlőfajta-gyűjtemény is volt a későbbi repülőtér helyén. Az 1830-as években megalapított „Ferihegyi” gazdaság, tehenészet és szőlőfajta-gyűjtemény ezért viseli Mayerffy Xavér Feri nevét.)
Kicsit olyan ez egyébként, mint azok a lemoshatatlan mitikus izék, hogy Orbán Viktor az mondta vagy harminc éve, hogy agyagba kell döngölni a kommunistákat. Még G. Nagyné Maczó Ágnes a kisgazdák felejthetetlen politikai G. pontja is aszonta 2002-ben, hogy „Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy agyagba döngöli a kommunistákat, ám ehelyett a nemzeti pártokat döngölte agyagba”. Nem OVI mondta, hanem Németh Zsolt egy zalaegerszegi kampánygyűlésen.
A turkológ mitológia érdekes módon a jobber kurzusok idején erősödik fel, mostanság is rendre előlovagol hunjai élén Attila, akinek magyar mivoltát az is bizonyítja, hogy Hungáriának hívnak minket a napnyugatiak. Ahol egyébként a hun szitokszó, olyasmi, mint nálunk a tatár, vagy az oroszoknál a náci, vagy mindkettőnél a liberális és a zsidó, ami ugye tkp ugyanaz persze. Napnyugaton tehát az erőszakos, állatian kegyetlen jelentésben használták az I. világháborúban a német támadók fikázására, nálunk a szintén középkori eredetű és vitatott dákoromán elmélethez hasonlóan a nívós eredet és az elsőség igazolására szolgáló, több sebből vérző elmélet. Itt van mindjárt Attila temetésének kérdése: ugye minden ovis tudja, hogy három koporsóba tették, és ezt a masszív konzervet egy folyóba süllyesztették, ez a story is kiirthatatlan, de van egy kis gond. Az egésznek a gyökere Jordanes, a hungyűlölő „félművelt gót kompilátor” (Bóna István) gyermeteg Getica című krónikája, melyben leírja Alarik gót király ilyen folyós temetését, Jókai és Gárdonyi, a nagy meseírók révén ebből lett Attila temetése. Tehát tisztára mint a szovjetkori viccben: megkérdezik a jereváni rádiótól, igaz-e, hogy Jerevánban új Merciket osztogatnak. Válasz: "A hír igaz. De nem Jerevánban, hanem Tbilisziben. Nem új Merciket, hanem régi Zsigulikat. És nem osztogatnak, hanem fosztogatnak." De az infó kiirthatatlan, ma is sokan agyalnak azon, hol keressék Attila sírját.
Attila emlékezete, ha tetszik, ha nem, a német kultúrkörből importálódik. Az ófelnémet Günther-énekből diffundál egyéb viking kultúrákba, az ó-izlandi eddában Atli, a vérszomjas és pénzéhes hun király hajt a Rajnába rejtett Niebelung-kincsre, az évszázadokon át formálódó Niebelung-éneket 1200-1204 táján a korbeli editorok szerkesztik egybe. Anonymusnál Óbuda Ecilburg, Attila városa, a mém tehát a középfelnémet kultúrából jön, nem a magyar nép (amúgy alig létező) emlékezetéből. Mondjuk Anonymus is megér egy misét. Ő a korabeli origós, a kormánypárti propaganda szócsöve, aki mellesleg Attila nevét soha le nem írja gestájában, és információinak hiátusait fantáziájának kreálmányaival tölti ki. Jellemző, hogy a hét vezér szerinte ugye ÁrpádElődOndKondTasHubaTöhötöm, ennek a fele sem igaz, kábé annyira valóságos, mint a hét törpe névsora. (A hiteles törzsnevek btw Bíborbanszületett Konstantin szerint, aki a nála látogatóban járt Bulcsú harkától szedte ugye az, hogy NyékMagyarKürtGyarmatTarjánJenőKérKeszi). Szal a nemzettudati mítoszok fake news-okon nyugszanak és a kor pestisrácaitól származnak, nincs új a nap alatt. Kedvencem, Szűcs Jenő szerint „Eredetmondák és genealógiai mesék egy nép politikai tudata számára sokkal többet jelenhetnek, mint az elfeledett vagy félreértett valóságos eredet”.
