Az aluljárók rossz közbiztonsági helyzetével, egy nemzetközi kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló napirenddel, majd az új ellenzék által megtámadott Budapest Brand Zrt. beszámolójával és a cég felszámolására vonatkozó előterjesztéssel folytatódott a Fővárosi Közgyűlés áprilisi ülése.
A Budapest Brand működésének vizsgálatára eseti bizottságot hoztak létre, amely még nem zárta le a munkát. Mint ismeretes: Faix Csaba a cég vezetője megelégelve a támadásokat április elsejével felmondott, a cég dolgozóinak többsége szintén távozik a cégtől. Így a városvezetésnek nem sok választása maradt, minthogy jogutód nélkül megszünteti a céget.
Mindezek következményeként elmaradt az idei Tavaszi Fesztivál.
„Sikerült ennek a közgyűlésnek elérnie, hogy egyetlen fillért se költsenek kultúrára. Minden betonba és vasúti sínre megy. Az egyetlen ilyen intézményt is sikerült bedönteni.”
– összegzett Baranyi Krisztina. A cég de facto megszűnt, a cég kulcspozíciójában lévő emberek távoztak, a költségvetési támogatást elvonta a társaságtól a közgyűlés, így nem maradt más, mint de jure is lekövetni az eseményeket – magyarázta Kiss Ambrus főigazgató, aki azt is elmondta, hogy a Budapest Kártya menedzselése a Budapesti Közlekedési Központhoz került (BKK). A cég egyébként rögtön le is csapott a kínálkozó lehetőségre és a jegykiadó automaták 2,8 milliárdos költségű lecserélésének programjára használják fel a Budapest Kártya idei nyereségét nettó 383 millió forintot. Ezt eddig fővárosi programokra használták fel.
Panelprogram
A következő érdekes téma a főváros által indítandó panel energiahatékonysági-felújítási program volt. A fővárosiak 28 százaléka él iparosított technológiával épült lakásban, de az állami felújítási program 2010-ben leállt, holott erre felhasználhatóak lennének az uniós források. A Fidesz ezzel szemben azt állította, hogy ezek a programok nem álltak le. A főváros teljes széndioxid-kibocsátásának jelentős részéért – 2023-as adatok szerint a 36 százalékáért – a lakóépületek felelősek. A főváros első körben projekt előkészítésre, megvalósíthatósági tervek készítésére írna ki pályázatot paneltársasházaknak, majd második körben a kivitelezésre.
Az egész program pénzügyi kerete 14 milliárd forint, amelyből cirka 30-50 épület újulhatna meg. Egy-egy panelház felújítási költsége 300-500 millió forint lehet.
A főváros 2026-2029 között évi 650 millió forintos forrást biztosítana a főváros Fő szabályként a költségek 15 százalékát a főváros, 15 százalékát a társuló kerületek, míg 60 százalékát a bankok állnák, a társasházaknak 10 százalék önerőt kellene előteremteniük, de a pályázat során mérlegelnék az önkormányzati támogatásmértékét. Közgyűlési támogatás esetén az első körös pályázatokat júliusban írnák ki és szeptemberben hirdetnének eredményt. A Fidesz a megtérülési számításokat hiányolta. Kiss Ambrus megemlítette, hogy a kormány is ad kamattámogatást az erre felvett társasházi hitelekhez.
A Városfejlesztési Bizottság sok más mellett azt javasolta, hogy engedjék meg az 50 százalékos támogatottsági intenzitást, illetve a Fővárosi Klímaügynökség helyett a BKM bonyolítsa el a pályázatot. A Klímaügynökség bedarálásáról hosszan vitatkoztak: a Kutyapártból ketten is érveltek amellett, hogy klímavészhelyzet idején talán nem lenne ez szerencsés, Vitézy Dávid viszont haszontalannak és nem eléggé hatékonynak tartotta a hat fős társaságot és a BKM-be való beolvasztását javasolta. Karácsony Gergely szerint éppen a most tárgyal panelprogram mond ennek ellen.
Budapest Vásárcsarnokai Kft. üzleti tervének kapcsán felmerült, hogy a Fővám téri Nagyvásárcsarnok turista lehúzó jellegét csökkenteni kellene, induljon ennek érdekében készüljön helyzetelemzés és javaslat a turisztikai vonzerő, illetve a termelői jelleg emelése érdekében, ahogy a Rákóczi tér esetében is. Javaslat érkezett a kukásautók hulladékszállítási menetrendjére is, miszerint ne a csúcsforgalomban ürítsék a kukákat.
A Fidesz újabb támadást intézett a Budapest Kábítószer Egyeztető Fórum ellen
Arra tettek javaslatot, hogy hívják vissza a civil szervezet tagjait és a helyükre olyanokat nevezzenek ki, akik megfelelnek a szigorú törvényi szabályozás elveinek. Döme Zsuzsa ezt rettentő veszélyesnek tartotta, lévén ezzel rendkívül veszélyes terepre tévedne a főváros, hiszen szinte ez az egyetlen szakmai fórum, ami még megmaradt és működik. Azt ajánlotta, hogy nevezzék át a fórumot „Kortyolj egy felest munkacsoportra”, hátha akkor elfogadhatóbb lesz a Fidesznek. A Magyar Addiktológiai Társaság álláspontjának megfelelően állítsák helyre a párbeszédbe, készítsenek elő egy új drogstratégiát, lévén az előző 2020-ban lejárt, biztosítson a drogmegelőző munkához elegendő forrást, legyen újra iskolai drogprevenció. A drog nem fog magától magától eltűnni az országból.
Balogh Balázs, a Tisza képviselőjeként szintén amellett érvelt, hogy szakemberekre kellene bízni a drog elleni küzdelmet, mert az nem lesz elég, hogy csúnyán néznek rá. Szepesfalvy Anna arról értekezett, hogy a parkban osztják a drogot az egyre fiatalabb gyerekeknek, az ellenzék pedig megpróbálja szabadidős tevékenységként beállítani a drogfogyasztást. Baranyi Krisztina és Döme Zsuzsa arról beszélt, hogy a jelenlegi kormányzati drogpolitika eredményeként fiatalokat kergetnek a rendőrök és nem drogbűnözőket.
A parlament megszavazta a drogtörvény szigorításátEzután már eléggé felfokozott hangulatban kezdtek hozzá a fideszes Etikai Kódexre vonatkozó javaslatról. (Erről részletesen írtunk már.) Déri Tibor (DK) szerint ezt leginkább párthűségi nyilatkozat. Azt kérte, hogy kezdjék magukon az erkölcsi elvek betartását, mindjárt azzal, hogy ne lopj. Szécsényi Dániel magához képest egészen visszafogottan érvelt, szerinte etikai minimum, hogy az ország érdekei ellen senki nem léphessen fel. Bujdosó Andrea a Fidesz legnagyobb bankrablásáról, az elszegényedőkről és az elégtelen orvosi ellátásról beszélt.
„A Fővárosi Közgyűlés hangulata az őrület jeleit mutatja”
A nap végén felkerült az i-re a pont. A Fővárosi Közgyűlés tagjainak többsége név szerinti szavazáson döntött, felkérte a főpolgármestert, hogy vigyen majd be előterjesztést a főváros öt legnagyobb cége – BKM, BKK, BKV, BGYH és BFVK - vezetőinek a visszahívásáról. A Fidesz javaslatát a rajtuk kívül a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom képviselői támogatták, az MSZP, és a Párbeszéd (beleértve a főpolgármestert) nemmel szavazott, míg a DK és a Kétfarkú Kutyapárt képviselői tartózkodtak.
A döntést szokatlan módon rögtön kommentálta Karácsony Gergely, aki szerint „a Fővárosi Közgyűlés hangulata az őrület jeleit mutatják”, (sic!) ő ezt a döntést nem fogja végrehajtani. Vitézy Dávid erre közölte, hogy most nyilvánvalóvá vált, hogy a választott képviselők többségének nincs bizalma a jelenlegi cégvezetőkben.
Gulyás Gergely felkérte a Tisza vezette pályázati bíráló bizottságot, hogy a pályázaton induló cégvezetőket nyilvánítsa alkalmatlannak. Tüttő Kata (MSZP) pedig a leszögezte: akik ezt az előterjesztést támogatták, azokban semmiféle felelősség érzet nincs, káoszba akarják taszítani a fővárosi közszolgáltatásokat. A cégvezetői pályázatokat a Fidesz javaslata ellenére nem nyilvánították érvénytelennek.
A Fidesz másik két előterjesztése, amely az Etikai Kódex megalkotására, illetve a kábítószer egyeztetési fórum feloszlatására vonatkozott, nem ment át. (A főpolgármesteri módosítás sem.)
A közgyűlés többek között támogatta:
a színházak működési támogatásáról szóló megállapodás megkötését,
a zöld panelprogram elindítását,
a magántőke bevonását a fővárosi bérlakás programba (Rimaszombati úti feltételes ingatlan értékesítése),
igent mondtak a pesti fonódó és a Szegedi úti felüljáró tervezésére,
az átlátható működést célzó önkormányzati rendelet kidolgozására,
valamint Belső-Erzsébetváros forgalomcsillapítását célzó tervre.
