Az állampolgárság megszerzését egyszerű kereskedelmi ügyletté teszi, ha azt pénzért kapják meg a befektetők, áll az ítéletben. A máltai program a magyar letelepedési kötvények rendszeréhez hasonlóan működött. A szigetországban 690 ezer euró (mintegy 280 millió forint) befektetésért cserébe kaptak papírokat a világ bármely tájáról érkező vagyonosabb személyek, és velük együtt a családtagjaik is megszereztek az állampolgársággal járó minden jogot.
A rendszer, ami legtöbb esetben ingatlanbefektetést jelentett, azért is volt népszerű, mert máltaiként, vagyis egy uniós tagállam állampolgáraként már a 27 tagállam bármelyikében lakhattak, vásárolhattak ingatlanokat vagy éppen alapíthattak céget az útlevelek boldog tulajdonosai.
Éppen ezért indított eljárást az Európai Bizottság, szerintük a máltai törvény nem felelt meg az uniós jognak.
Ugyan alapvetően a tagállamok döntik el, kinek és milyen feltételekkel adnak állampolgárságot, de a programmal aláásták a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat is.
Ráadásul a jelek szerint a befektetőkre vonatkozó nem túl szigorú szabályokat sem mindig tartották be. Sokszor nem volt megfelelő a programban résztvevők átvilágítása, így nemzetközi bűnözők és korrupt vezetők is állampolgársághoz juthattak. „Számtalan eset mutatja, hogy ezek a rendszerek hogyan nyújtottak menedéket a világ minden tájáról származó korrupt szereplőknek és más gyanús személyeknek az EU-ban” - mondta a döntés kapcsán Maíra Martini, a korrupció ellen küzdő Transparency International nemzetközi szervezet vezérigazgatója.
A Financial Times a napokban megjelent cikke szerint legalább hét olyan orosz állampolgárról tud, akik máltai útlevelet vásároltak maguknak, majd később az EU, az USA vagy Ukrajna szankcionálta őket, mert valamilyen formában hozzájárultak Oroszország Ukrajna elleni háborújához.
Az Európai Bíróság szerint tilos áruba bocsátani a hazát, a Fidesz csak bérbe adjaTöbb korábbi botrány kapcsolódik még a máltai befektetési vízumok és útlevelek (más néven „aranyvízum” és aranyútlevél”) programjához. A politikai elit, a befektetéseket intéző ügyvédi irodák és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatokat vizsgálta Daphne Caruana Galizia máltai újságíró is, amikor 2017 októberében egy autójába rejtett bomba megölte őt. A gyilkosság valódi felbujtói kapcsán még ma is sok a kérdés.
Magyarországon, Máltán és mintegy tucatnyi másik uniós országban léteztek olyan programok, amelyek befektetésért cserébe ajánlottak jogokat, de a „legnépszerűbb” programok rendre azok bizonyultak, ahol a legkevesebbet kérdeztek a befektetőkről vagy a pénzük hátteréről. Az idehaza Rogán Antal által kezdeményezett programmal 2013 és 2018 között, mintegy húszezren kaptak letelepedési engedélyt, s a befektetők pénzének egy része zavaros hátterű cégekhez került. A tavaly meghirdetett magyar vendégbefektetői vízum sem futott fel, nemzetközi nyomásra a mostani program már komolyabb követelményeket támaszt az átláthatóság terén. Ugyanakkor az unión kívül is számos országban működnek még hasonló programok. Máltának a döntés értelmében be kell szüntetnie a programot, és bár néhány esetben már visszavontak papírokat bizonyított szabálytalanságok miatt, legtöbben az unió állampolgárai maradnak.
