A válaszadók túlnyomó többsége, 88 százaléka szerint a drogfogyasztás bonyolultabb kérdés, és nem elég rendészeti eszközökkel fellépni ellene. Ezt a felvetést még a kormánypárti szavazók 81 százaléka is így látja, míg az ellenzékiek 93 százaléka vélekedik így. Csupán 8 százalék gondolja, hogy a drogfogyasztás rendészeti kérdés volna, és annak megfelelően kéne kezelni, míg 4 százaléknyian nem válaszoltak – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív, áprilisi felméréséből.
Politikai hovatartozásról függetlenül, abban is nagy az egyetértés, hogy az Orbán-kormány nagyobb figyelmet fordít a drogok elleni küzdelemre. A megkérdezettek 89 százaléka gondolja mindezt helyesnek. A demográfiai adatokból az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával inkább helyeslik, hogy a kormány nagyobb figyelmet szentel a kábítószer elleni fellépésre.
Noha a Fidesz annak idején a drogmentes országot tűzte ki célul, mégis úgy tűnt, a kormány nem igazán foglalkozott a kábítószer kérdéssel az elmúlt 15 évben. Például, bár 2021-ben lejárt Magyarország drogstratégiája, nem készítettek újat, sőt a területről jelentős forrás kivonás történt az elmúlt 15 évben. Miközben a szakértők évek óta kongatják a vészharangot, a legutóbbi országos addiktológiai adatfelvétel szerint 2009 óta először nőtt a fogyasztás hazánkban, a szintetikus drogok pedig nem most, hanem már 2010-től kezdve átalakították a a szerhasználati mintázatot. Idén ugyanakkor fordulat állt be, és Orbán Viktor február 22-i évértékelőjében ígéretet tett, felveszik a harcot a kábítószerrel szemben. Az intézkedések sorjázni kezdtek, többek közt Alkotmányba foglalták, hogy Magyarországon a kábítószer használata, terjesztése és népszerűsítése is tilos. Majd március 1-én Horváth Lászlót megtették a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztosnak, és a rendőrségen belül új drogelhárító egység is alakult, a Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal (KBEH). Végül, április elején új drogtörvény-csomagot nyújtott be Horváth László, amely az eddigiekhez képest is szigorúbban lépne fel mind a terjesztőkkel, mind a fogyasztókkal szemben. A javaslat benyújtásakor Sárosi Péter drogpolitikai szakértő, a Drogriporter oldal szerkesztője lapunknak elmondta: „az is előfordul, hogy a kannabisztermesztőket szigorúbban büntetik, mint akik embert öltek. A módosítás nem fogja eredményezni a droghasználat visszaszorulását, csupán azt, hogy még több ember kerül börtönbe” – fogalmazott.
Célkeresztbe vette az Orbán-kormány a drogfogyasztókat, kár, hogy lemondani senki nem fog a szerről, csak még több ember kerül börtönbeFelszívódott drogstratégia – Újra nő a kábítószer-fogyasztás Magyarországon, egy felmérés szerint minden harmadik ember füvezett márTehát miközben a Publicus felmérése szerint a drogfogyasztás komplex probléma, és e szerint is kéne kezelni, addig egyelőre a kormány gyakorlatilag csak rendészeti eszközöket vonultatott fel megoldás gyanánt. Továbbá a kormánybiztos kommunikációja is elsősorban a drákói szigor oldaláról próbálja megfogni a kérdést, míg a szociálpolitikai megközelítést mindeddig mellőzte.
Itt az új drogtörvény tervezete, van benne vagyonelkobzás és az is, hogy azonnal nyomd fel a dealeredetA szakértők vélekedése szerint a hangsúlyt sokkal inkább az ártalomcsökkentésre és a megelőzésre kéne helyezni. Ennek egyik eszköze a megfelelő iskolai prevenció volna. A Publicus felmérése szerint az iskolai prevenciók szükségességével a megkérdezettek 94 százaléka, tehát szinte mindenki egyet ért, mindössze 5 százalék vélekedett úgy, hogy nincs szükség iskolai drogprevencióra (1 százalék nem válaszolt). Jelenleg viszont – a 2021-es „gyermekvédelmi” törvény óta – azok a civil szervezetek, melyek hosszú évek óta rendelkeznek a területen szerzett releváns tapasztalattal, kidolgozott hatékony programokkal, nem tehetik be a lábukat az iskolákba. Noha a rendőrség tarthat iskolai prevenciót, a valóság, hogy ez a kérdés nagyrészt a tanárokra marad. Ahogy lapunk elsőként számolt be róla, legutóbb például a Belügyminisztérium levélben utasította az iskolákat, hogy osztályfőnöki óra keretein belül két, a témával foglalkozó videót vetítsenek le a gyerekeknek.
A megkérdezettek 85 százaléka szerint pedig fontos lenne, hogy a területen jártas civil szervezetek is tarthassanak drogprevenciót az iskolákban. Még a kormánypárti szavazók kétharmada, 66 százaléka, is visszaengedné a civileket, az ellenzékiek esetén ez az arány 95 százalék.
