A drogfogyasztókat sújtja annak a törvénymódosító csomagnak az egyik legjelentősebb változtatása, amelyet Horváth László fideszes képviselő – egyúttal a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos – nyújtott be kedden.
E szerint ha valaki szerhasználóként kerül a hatóságok látókörébe, a törvény hatályba lépését követően csak akkor mehet elterelésre (leszokást célzó kezelésre), ha megmondja, hogy kitől és milyen körülmények közt vásárolt kábítószert, vagyis feladja a dealerét. Az indoklás azt is hangsúlyozza, hogy e lehetőséggel ugyanazon személy legfeljebb két alkalommal élhet: ezt követően valamennyi esetben a szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonással kell számolni. Ráadásul, ha valaki hazudik a dealeréről, az a hamis vád bűntettét követi el.
Eddig még csak hasonló sem volt a törvényben, akit csekély mennyiségű fogyasztáson vagy birtokláson kaptak, az többnyire valamilyen megelőző vagy gyógyító kezelésre mehetett, ami lényegében elterelést jelentés. Sárosi Péter szerint a mostani változtatás tévút, sokkal inkább arra volna szükség, hogy „hogy több ember jusson be az ellátórendszerbe, illetve biztosítsák a korszerű prevenciót az iskolákban.”
Utóbbival kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot is, ugyanis - ahogy arról már beszámoltunk - január elején került fel a tárca honlapjára egy rendelettervezet, amivel a 2021-es kitiltás után a tervek szerint visszaengednék a civil drogprevenciós programokat az iskolákba. Kíváncsiak voltunk, hogy mikor várható a rendelet hatályba lépése, illetve arra is, hogy a véleményezés során kifogásolt elemek közül volt-e olyan, amelyen módosítottak.
Ilyen például, hogy a rendelet „a szervezettel munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban” állókra vonatkozik, ami indokolatlanul sokakat zárna ki a körből.
A legtöbb szervezetre ugyanis nem a munkaviszony típusú foglalkoztatás a jellemző. Vagy az, hogy a tervezetből nem derül ki a nyilvántartásba vétel folyamata, így az sem, hogy milyen szakmai megfontolások mentén zajlik a bírálat, vagy, hogy milyen fellebbezési lehetőség van egy elutasító döntés esetén. Választ eddig nem kaptunk.
Itt az új drogtörvény tervezete, van benne vagyonelkobzás és az is, hogy azonnal nyomd fel a dealeredetA mostani törvénycsomag egyébként a kábítószer fogalmát is újraírja. A hagyományos szerek mellé bekerültek az új pszichoaktív anyagok is, amelyek használata eddig szabálysértésnek minősült, de a hatályba lépéssel már bűncselekmény lesz. Rögzítik továbbá, hogy bizonyos bűncselekmények súlyosabb eseteiben a „bódult állapot kiváltására alkalmas, emberi fogyasztásra nem szánt egyéb tudatmódosító szerek is” kábítószernek minősülnek, ez lehet például akár a ragasztó is.
A büntetési tételetekre is kitér a javaslat, eszerint aki „a kóros élvezetéhez másnak segítséget nyújt, kábítószert kínál, átad”, az már két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, ha több mint 10 embert kínálgat valaki, akkor már 3 év is szóba jöhet. A kereskedésért pedig 5 év is járhat, továbbá aki visszaesőnek minősül, azt nem lehet majd feltételesen sem szabadlábra bocsájtani. Ezentúl a kereskedőkre is kiterjesztik a vagyonelkobzást, vagyis a kereskedelem során érintett vagyonelemeket, például az autó, amiben szállítják, vagy a tárolásra, feldolgozásra használt ingatlant is elkobozhatják. Sárosi Péter az egészet abszurdnak nevezte, és megjegyezte, mindez teljesen szembemegy az európai uniós jogalkotás és drogpolitika irányával, ami egyre inkább egészségügyi és szociális kérdésként kezeli a szerhasználatot.
– Az Orbán-kormány Európa legszigorúbb drogjogi szabályozását szigorítja most tovább. Már eddig is terroristáknak megfelelő büntetési tételeket kaptak a drogok terjesztői Magyarországon,
és az is előfordul, hogy a kannabisztermesztőket szigorúbban büntetik, mint akik embert öltek – kommentálta lapunknak az új drogtörvényeket Sárosi Péter emberi jogi aktivista, drogpolitikai szakértő, a Drogriporter oldal szerkesztője. A módosítás nem fogja eredményezni a droghasználat visszaszorulását, csupán azt, hogy még több ember kerül börtönbe” – fogalmazott.
Politikai marketing helyett új, átfogó nemzeti drogstratégiára lenne szükségA törvénycsomag benyújtása a Orbán Viktor február 22-i végi évértékelőjében ígérte, hogy felveszik a harcot a kábítószerrel szemben. Alkotmányba is foglalják, hogy Magyarországon a kábítószer használata, terjesztése és népszerűsítése is tilos (zárószavazás még nem volt az alkotmány 15. módosításáról). Ennek a jegyében március 1-énl Horváth Lászlót tették meg kormánybiztosnak, a rendőrségen belül pedig új drogelhárító egység alakult, ez pedig a Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal (KBEH). A terület hirtelen „felkarolása” annak fényében is érdekes, hogy 2021 óta Magyarországnak még csak drogstratégiája sincs, és a legtöbb forrást is kivonták a területről az elmúlt 15 évben. Tették ezt úgy, hogy a szakértők évek óta kongatják a vészharangot, többek közt a dizájner drogok térhódítása miatt. Ahogy lapunk elsőként számolt be róla, az országos addiktológiai adatfelvétel szerint a fogyasztás is először nőtt 2009 óta hazánkban.
Felszívódott drogstratégia – Újra nő a kábítószer-fogyasztás Magyarországon, egy felmérés szerint minden harmadik ember füvezett márAnnak ellenére, hogy a területen dolgozók számtalanszor elmondták, hogy a kábítószer kérdés egy komplex társadalmi probléma, a kormány továbbra is rendészeti eszközökkel próbálja kezelni, a most benyújtott törvénycsomag is ezt támasztja alá.
