Rogán Antal kabinetminisztert a távozó Biden-kormány tette szankciós listára, ahonnan a közelmúltban, már Donald Trump elnöksége idején került le. Abból, hogy ez nem azonnal történt meg, voltak, akik arra a következtetésre jutottak: nem annyira erős Orbán Viktor miniszterelnök kapcsolata a Trump-kormányzattal.
Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője, Amerika-szakértő nem értett egyet ezzel a véleménnyel. Bizonyosan sok olyan téma volt, ami a prioritási sorrendben megelőzte akár az Orbán-kormányt, akár Rogán Antal ügyét – mondta lapunknak. Ettől függetlenül egyértelmű, hogy az évek során nemcsak Trumppal, hanem a Republikánus Párt jobbszárnyával általában is jó viszonyt ápolt az Orbán-kormány (már Trump megjelenését megelőzően is). Úgyhogy a 2024-es választáson született republikánus győzelem mindenképpen Orbánnak, és így közvetetten Rogánnak kedvezett.
Rogán törlése a szankciós listáról – tekintve, hogy közpolitikailag rendkívül eseménydús volt a Trump-adminisztráció első három hónapja – elég gyorsan történt. – Ez nem azt jelenti, hogy mindazon okok, amelyek miatt Rogán a listára került, tévesek voltak vagy már megoldódtak
– rögzítette Győri. Nem kaptunk érdemi tájékoztatást arról, hogy miért tették Rogánt szankciós listára, és arról sem, hogy miért került le róla. A Trump-adminisztráció alatt – tette hozzá az Amerika-szakértő – nyilvános vezérelv lett, hogy a végrehajtó hatalom minden ágazata az elnökség központi politikai befolyása alatt áll, beleértve azokat az intézményeket is, amelyek eddig közvetlen politikai befolyástól függetlenül működtek.
Másokhoz hasonlóan Győri is könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy Rogán politikai döntés nyomán került le a listáról. Valószínűtlennek tűnik ugyanis, hogy ilyen gyorsan átalakultak a szankciós döntést megalapozó körülmények. Hangsúlyozta ugyanakkor: sem a szankciós lista indoka, sem az arról való törlés nem transzparens folyamat. Ez érthető, mivel titkosszolgálati információkat használnak fel a lista összeállításakor, amelyeket sokszor nem lehet nyilvánosságra hozni a forrás veszélyeztetése nélkül.
Rogán-ügy: gesztusról lehet beszélni, győzelemről nem, van, aki szerint politikai alku születettTörölték Rogán Antalt az Egyesült Államok szankciós listájáról– Ennélfogva sem egy politikai elemző, sem más, akinek nincs rálátása a titkosszolgálati anyagokra, nem tud tájékozottan nyilatkozni a konkrét esetről – érzékeltette Győri Gábor, hogy a Rogán-ügy részletei még sokáig, talán örökre tisztázatlanok maradnak. Ahol információhiány van, ott csak spekulálni lehet az indokokról – állapította meg.
Feltűnő volt, hogy közvetlenül a a kabinetminiszter elleni szankció megszüntetése után nyilvánosságra került egy videó, ebben Robert Palladino, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője a között megüzente: az USA nem nézi jó szemmel, ha egy ország túl szoros kapcsolatokat ápol Kínával.
Győri Gábor szerint előre lehetett látni, hogy Kína miatt feszültség lesz Trump és Orbán között. A Trump-adminisztrációnak az a célja, hogy az Egyesült Államok a globális kihívások közül teljes erővel Kínára, a Kínával folytatott geostratégiai és gazdasági versenyre tudjon koncentrálni. Az Orbán-kormány viszont mindenkivel szeretne jóban lenni, kiemelt módon az autoriter rezsimekkel. Orbán legfeljebb abban reménykedhetett, hogy Magyarország nem eléggé fajsúlyos szereplő, így talán elkerüli az USA figyelmét. De jól látszik, hogy nem sikerül „radar alatt megúszni” a problémát.
Elképzelhető, hogy Rogán listáról való levétele összefüggésben van a Kína miatt érkezett dorgálással („adunk, de kérünk is érte valamit”). Győri rögtön hozzátette:
ha nincs Rogán-ügy, az Egyesült Államok akkor is nyilvánvalóvá tette volna, hogy a magyar kormánynak az „amerikai vonalat” kell követni. Kína megítélése azon kevés kérdések közé tartozik, amelyekről egyetértés van republikánusok és demokraták között.
Győri Gábor szerint Orbán lavírozási lehetőségeit csökkenti, hogy az uniós forrásokat most már vélhetően nemcsak a jogállamisági kifogások miatt tartják vissza, hanem azért is, mert az EU-ban rossz néven veszik, hogy a fideszes kormány próbálja ellehetetleníteni az EU külpolitikáját.
„Vannak cégek, amelyek készek segíteni” – Finom célzásokat tett az új amerikai ügyvivő, hogy az Orbán-kormánynak előbb-utóbb oldalt kell választania