Egyesült Államok;Donald Trump;Magyar Külügyi Intézet;

„Vannak cégek, amelyek készek segíteni” – Finom célzásokat tett az új amerikai ügyvivő, hogy az Orbán-kormánynak előbb-utóbb oldalt kell választania

Az Egyesült Államok vagy Oroszország. Ez itt a kérdés. 

Az amerikai diplomáciában nem lesz helye az aktivizmusnak – ez volt a legfontosabb üzenet, amelyet Robert Palladino, az Egyesült Államok ideiglenes budapesti ügyvivője küldött első nyilvános szereplésén, a Magyar Külügyi Intézet által szervezett rendezvényen, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem kezelésében lévő Károlyi–Csekonics-palotában tartottak.

A Telex cikke szerint Robert Palladino udvarias, általános válaszokkal tudta le az ötvenperces eseményt, a közönség nem tehetett fel  neki kérdéseket. Tiszta lapról beszélt az amerikai–magyar kapcsolatokban, hangsúlyozva, hogy Donald Trump és Orbán Viktor személyes jó viszonya miatt az ajtók „nagyon magas szinten” nyitva állnak. Megemlítette, hogy a két vezető nemrég is beszélt egymással, és jelezte azt is, hogy „nem lesz aktivizmus”, amivel nyilvánvalóan David Pressman volt nagykövetre célzott. 

Bár a beszélgetésben sok konkrétum nem hangzott el, a Orbán-kormány számára így is voltak biztató jelek, ugyanakkor olyan megjegyzések is elhangoztak, amelyek hosszabb távon az orosz kapcsolatok újragondolására utalhatnak. Az új kapcsolati alap az alapvető közös érdekekre, egy biztonságosabb világ megteremtésére épül, szem előtt tartva az amerikai nemzeti érdekeket. Robert Palladino elismerte, hogy időnként előfordulhatnak nézetkülönbségek, mivel az Egyesült Államok érdekei nem mindig esnek egybe Magyarországéval vagy Európáéval. Bevallása szerint

az Egyesült Államok egy erős Magyarországot akar látni, amely nem függ egyetlen energiaforrástól sem,

amit nehéz nem finom célzásként érteni arra, hogy az Orbán-kormány túlságosan ragaszkodik Oroszország földgázához és kőolajához. 

Robert Palladino mindenesetre jelezte, „valódi eredményekre kell váltani a kapcsolatot”, a kölcsönös tisztelet alapján kell koncentrálni a közös érdekekre. az energia, a védelem és a kereskedelem területén is. Ami az energiát illeti, az amerikai ügyvivő külön kitért a paksi bővítésre.

Az energiabiztonság az nemzetbiztonság. Optimisták vagyunk, hogy nagyszerű dolgokat tudunk tenni együtt – mondta Robert Palladino, hozzáfűzve, az Egyesült Államokban vannak projektek kis nukleáris reaktorokra, szerinte ezekből a programokból részesülhetne Magyarország is. – Vannak cégek, amelyek készek ebben segíteni – fogalmazott, mintha az Egyesült Államok be akarna jelentkezni az orosz Roszatom helyére az évek óta késő paksi bővítésben.

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP közelíti a szigetországét úgy, hogy 2004-ben, az EU-csatlakozás évében még a magyarországi mögött volt.