A lakosság 82 százaléka drágulásra számít az árrés-stop kivezetése után - derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív áprilisi felméréséből. Ezen belül túlnyomó többség, a válaszadók 56 százaléka jelentős, 26 százalékuk kisebb mértékű áremelkedést vár. Mindössze a megkérdezettek 9 százaléka szerint maradnak az árak változatlanok, míg egy százalék számít csökkenésre.
A lakosság inflációs várakozásai tavaly év közepe óta folyamatosan emelkednek, a felmérés számai a trend folytatását mutatják. Pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi Inflációs jelentése szerint, a várakozások horgonyzása fontos feltétele (lenne) az árstabilitás elérésének és fenntartásának. A probléma komolyságát jelzi, hogy utóbbi jelentés már nem is közli a lakossági várakozásokat. Az azt megelőző decemberi anyagban pedig régiós összehasonlításban a magyarok inflációs várakozásai vezettek:10 százalékos inflációra számítottak, amikor novemberben 3,7, decemberben pedig 4,6 százalékos volt mért drágulás. Ugyanekkor csehek 4, a lengyelek 2 százalékos árindexet vártak.
Nincs semmilyen repülőrajt, ebből Magyarország csak nagyon lassan fog kivergődniAnnak, hogy december és március között tovább romlott az inflációs érzet, az MNB szerint az az oka, hogy a lakosság elsősorban az élelmiszerek és a gyakran vásárolt szolgáltatok alapján alakítja ki az inflációs érzetét és a várakozásait. Mégpedig ez a két tétel messze az infláció felett drágult: márciusban a fogyasztói árak átlagos emelkedése 4,7 százalék volt, ezzel szemben az élelmiszerek 7, a szolgáltatások 7,5 százalékkal drágultak a Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint. Nem véletlen, hogy a kormány először az élelmiszerek esetében vezetett be márciusi 17-től, - egyelőre – május végéig 10 százalékos kiskereskedelmi árrésmaximumot, majd ezt követően a távközlési és banki szektort kényszerítette szolgáltatási díjaik csökkentésre. A jegybank szakértői nem túl bizakodóak abban a tekintetben, hogy ha majd egyszer kivezetik a boltok árrésstopjait, akkor az fogyasztói árak ne kezdenének emelkedni.
A Publicus Intézet felmérése után az sem kérdés már, hogy mire számít a lakosság, hiszen ahogyan az előbbiekben írtuk, a válaszadók 82 százaléka szerint emelkedni fognak az árak.
A válaszokból egyébként egyértelműen látszik az ellenzéki/kormánypárti törésvonal, de csak az arányokban, ugyanis alapvetően mindenki áremelkedésre számít, a fideszes szavazók 71 százaléka, az ellenzékiek 90, a bizonytalanok 81 százaléka vár drágulást.
Megjegyezendő, hogy az ellenzéki szavazók többsége nem érezte az árrésstop árcsökkentő hatását, ennek ellenére túlnyomó többség a kivezetés után mégis jelentős áremeléseket vár.
Az árrésstop ármérséklő hatását ugyanis csak egy szűk kisebbség érzékelte, a válaszadók 35 százaléka számolt be arról, hogy olcsóbban tudott vásárolni a kormányzati intézkedések bevezetése után, míg 52 százalékuk nem érzékelt semmilyen árcsökkenést. A megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy nem figyeli az árakat vagy nem szokott vásárolni. A válaszokat jelentős mértékben befolyásolta a párpreferencia: a kormánypárti szavazók 63 százaléka érzékelt árcsökkenést, ezzel szemben az ellenzéki szavazók 19 százaléka számolt be hasonló tapasztalatról. Ebből egy biztos megállapítás vonható le, hogy az emberek jelentős többsége ma már a pénztárcájának sem igazán hisz.
A bizonytalan szavazók árérzékelése jóval közelebb áll az ellenzéki vélekedéshez, ez alapján nagyobb eséllyel vélhetjük, hogy a fideszes szavazók lettek volna hiperérzékenyek az árcsökkenéseseknél, bár más körülmények inkább az ellenzéki szavazók árcsökkenés-érzéketlenségét valószínűsítik.
A korosztályi adatokból az látható, hogy a 60 felettiek körében – ahol magasabb a Fidesz támogatottsága - érzékelték legtöbben az áresést, ám itt is csak a korosztály 38 százaléka. Ezzel szemben 50 százaléknyi szenior korú honfitársunk nem érzékelte az árak csökkenését. Az árstopok idején több termékből átmeneti hiány keletkezett a boltokban, most ilyet a lakosság 79 százaléka nem tapasztalat, 12 százalékuk is csak elvétve, míg a válaszadók 6 százaléka panaszkodott áruhiányra. Egyébként a lakosság 98 százaléka hallott a március 17-én bevezetett árrésstopról, illetve relatív többségük, 44 százalékuk meg tudta különböztetni az intézkedést a korábbi árstopoktól.
Mivel a kormányról tudni lehet, hogy minden fontosabb döntés előtt szondázza a közvéleményt, ebből a szempontból nagy a veszélye annak, hogy látva a várakozásokat, hajlamos lesz meghosszabbítani a május végéig bevezetett árkorlátozó intézkedéseket. Ez rövidtávon inkább mérsékli az inflációt, ugyanakkor, ha az intézkedés minél tovább fennmarad – például a 2026 választások utánig, jövő májusig – annál jelentősebb inflációs hullámot indíthat el a kivezetésekor. Mint az a felmérésből kiderült, az árrésstopok az inflációs várakozásokat sem hűtik, sőt inkább növelik azokat, emellett a kiskereskedelmek további veszteséget okoznak. Ha végül tartósan fennmaradnak, a korábbi intézkedéseken felül (kiskereskedelmi adó), akár elbocsátásokra is sor kerülhet – vagyis a kiskereskedelmi árrések szabályozása gazdaságnak összességében inkább kárt okoz. A mérleg másik oldalán a Fidesz remélt politikai haszna található.
Nem engedhető meg, hogy az árréstop kivezetésével újra nőjenek az árak Nem annyira az árrésstop, inkább a benzinárak csökkenése húzta le az inflációt